Az átlagosan 23 éves uniós vasúti flotta a keleti tagállomokban jóval korosabb. A dízel járművek és a koros mozdonyok cseréje leginkább új motorvonatok iránti igényt fog jelenteni.
A világ vasúti jármű gyártását csupán 20 vállalat uralja, amelyek a teljes vasúti ellátási lánc értékesítés felét adják. Azonban a gördülőállomány terén már 80 százalék ennek a húsz vállalatnak az aránya. Ugyan a legnagyobb szereplő kínai, de még mindig Európa a legfontosabb ezen a piacon. A kínai CRRC a világpiac 12,7 százalékát tudhatja magáénak, de más kínai cég nem fér fel a toplistára. A hét legnagyobb európai cég összesen több mint a dupláját, 26,8 százalékát birtokolta a világpiacnak az Európai Bizottság számára készült elemzés szerint.
A gyártók mérete változó, ahogy a integráltsági szintje is szerint. Egyesek nagy konglomerátumok, amelyeknek különféle üzleti érdekeltségeik vannak, ilyen a japán Hitachi vagy a német Siemens), mások a termékek teljes skáláját kínálják a biztosítóberendezéstől a vonatokon át minden vasúti termékig, mint a francia Alstom vagy a kínai CRRC. Néhány kisebb gyártó speciális gördülőállományra és alkatrészekre specializálódtak, mint a spanyol billenőszekrényes nagysebességű vonatokat gyártó Talgo . A legtöbb szereplő magánvállalat, a kínai CRRC és az indonéz PT INKA kivételével.
A világ vezető vasúti gyártó vállalatai
| Vasúti árbevétel (milliárd euró) | Részedés a gördülőállomány világpiacán | ||
| CRRR | Kína | 22,2 | 12,7% |
| Alstom | Franciaország | 15,6 | 7,6% |
| Siemens | Németország | 9,0 | 5,1% |
| Wabtec | USA | 6,3 | 4,9% |
| Hitachi | Japán | 4,7 | 2,6% |
| Transmasholding | Oroszország | 3,5 | 2,0% |
| Stadler | Svájc | 3,0 | 1,7% |
| Greenbrier | USA | 2,5 | 1,4% |
| CAF | Spanyolország | 2,0 | 1,1% |
| Hyundai Rotem | Dél-Korea | 1,1 | 0,6% |
Forrás: Európai Bizottság, 2023
A kereskedelmi adatokból az látható, hogy világszerte a vasútipari export értéke 23,4 milliárd euró volt 2021-ben, a behozatal értéke pedig 21,1 milliárd euró – az értékek eltérésének statisztikai és vámolási okai lehetnek. 2021-ben Németország, Kína és az Egyesült Államok volt a három legnagyobb exportőr, amelyek a teljes exportőrforgalom mintegy egyharmadát teszik ki.
A legtöbb esetben az export azonban a régión belül marad: tehát az európai cégek exportja más európai országokba, a kínaiaké más ázsiai országokba irányul. A vasútipar a mai napig igen eltérően működik a világ fő régióiban, aminek több oka is van. Egyrészt költséges a járművek szállítása, másrészt igen eltérőek az egyes előírások, műszaki elvárások és megszokások – egyszerűen túl költséges egy-egy gyártónak a távoli elvárásokra felkészülni. Jó példa erre, hogy a japán és dél-koreai gyártók is inkább helyi gyártással vannak jelen az Egyesült Királyságban, ahol jelentős a szerepük.
Az EU vasúti ellátási iparág vállalatainál összesen 250 ezren dolgoznak, éves árbevételük 2021-ben 44 milliárd eurót tett ki. Az iparág jelentős export többlet termel, hiszen az elmúlt években 3-4 milliárd euró volt az export többlete. Az Európai Bizottság elemzése szerint jelentősen növekedni fog az igény a termékeik iránt, hiszen a következő években évi 4-5 százalékkal fog növekedni a motorvonatok iránti igény. Még jelentősebb igény lesz a gyorsan bővülő nagysebességű vonatok iránt, hiszen nem csak az ezek közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat bővül, de a meglévő infrastruktúrán is dinamikusan bővül az utazási igény. A nagy nyugat-európai piacokon egyre több magánszolgáltató jelent meg, csökkente az árakat, és jelentős utasforgalmat vonzva a repüléstől és az autózástól. Eközben a vasúti teherkocsik iránt azért is nő az igény, mert egyrészt ha enyhén is, de növekszik az elszállított áruk mennyisége, másrészt átalakulóban van az árumix. Az ömlesztett áruk helyett egye inkább kombinált áruszállításra van szükség, például zsebes kocsikra. Mindezeket összeadva az látható, hogy évi 2,1 százalékkal növekedhet az EU vasúti pályáján használt járművek száma.
Mindez nem tűnik óriási növekedésnek egy-egy évre vonatkoztatva, de már ma is igen szűkös a kínálat. Mozdonyt, motorvonatot de vasúti teherkocsit is csak jellemzően 2-3 éves várakozási időszak után lehet átvenni manapság egy megrendelést követően.
Pedig jól látható, hogy egyre több járműre lesz szükség: az Európai Vasúti Hivatal adatbázisában Magyarország kivételével az összes tagország vasúti jármű flottájára elérhető információk szerint különösen a mozdonyok csereérettek. A 11 ezer dízel dízelmozdony átlagosan már 35 évesnél is idősebb, az 5,6 ezer dízel tolatómozdony pedig már átlagosan közel 44 éves. Ezeket jó eséllyel már nem fogják dízel járművekre cserélni, hanem alternatív hajtások kerülnek majd szóba. Leginkább az akkumulátoros üzemmel kiegészített villamos mozdonyokra várható ezért jelentős kereslet.
A villamosmozdonyok esetében sem igazán rózsás a helyzet: ahhoz, hogy 40 éves kor után cserélhetők legyenek a járművek, átlagosan nem lehetne az életkoruk 20 évnél magasabb. A 14 ezer villamozdonyok esetében azonban 28 év az átlagéletkor, a tolatómozdonyoknál is ennyi, de azokból csupán 300 darabot használnak.
A motorvonatok esetében a legjobb a helyzet: a közel 15 ezer dízel motorvonat átlagos életkora 28 év, a villamosoké csak 16 – ezzel ez az egyetlen kategória, ami nem „túlkoros”, magyarán a tervezett élettartamnak megfelelő az átlagéletkor. Ráadásul messze a legtöbb jármű a villamos motorvonatokból van, számuk már 56 ezer. A nagysebességű motorvonatból is 16 ezer közlekedik, ezek átlagéletkor már 20 év.
Személykocsiból még 30 ezer közlekedik az európai síneken, azonban ezek darabszáma folyamatosan csökken, hiszen kiváltják őket a hatékonyabb motorvonatok. Az 1980-as években még évi 1200, az 1990-es években évi átlagosan közel 600 új személykocsit regisztráltak az EU országokban, a 2010-es években ez 300 alá csökkent. A még használt személykocsik átlagosan 35 évesek.
A mozdonyok és motorvonatok átlagosan 23 évesek, de nagyok a különbségek országonként. A legfiatalabb flottával Hollandia és Olaszország (17 év), illetve Németország rendelkezik (19 év). A legidősebb járművekkel Bulgária (44 év), Románia (43 év) és Horvátország (40 év). Ugyan a magyar adatok nem elérhetők, de hasonló adatokkal lehet a hazai állománynál is számolni. Régiónkból Szlovénia (28 év) és Lengyelország (30 év) rendelkezik a legfrissebb flottával. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a közép-európai térségben igen jelentős fiatalításra lesz szükség a következő években.
Illusztrációk forrása: Európai Vasúti Ügynökség
