Nagy volt az érdeklődés a HUNGRAIL digitalizációs munkacsoportjában. A V0 lehet az első olyan magyar vasútvonal, amely eleve a digitalizált vasút követelményeinek megfelelően épül.
Mint ismert, a V0 beruházásának előkészítése a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület égisze alatt történik. A Budapestet délről elkerülő tehervasút tervezésével együtt egy országos vasúti áruforgalmi koncepció is készül, ehhez kapcsolódva pedig egy tanulmány a vasúti digitalizáció lehetőségeiről. A három kérdés összekapcsolása könnyen érthető: ha egyszer napjainkban az élet szinte minden területére rászakadnak a digitalizáció lehetőségei, kézenfekvő, hogy amennyiben egy új vasútvonal épül, ezeket már a tervezés legkorábbi fázisaitól figyelembe vegyék. A kelet-nyugati árufuvarozás bizonyos szegmenseiben ma igen jelentős Ferencváros állomás szerepe, sok fuvarozó operátor tevékenységének bázisa. A V0 viszont messze elkerüli majd Ferencvárost, vagyis a teherszállítás teljes rendszerét át kell állítani, ha működésbe lép a V0. A szóban forgó funkciókat máshová kell telepíteni, persze nem XIX., hanem XXI. századi módon. Elég, ha az uniós célként bevezetni tervezett digitális, automatikus kapcsolókészülékre (DAC) gondolunk, amely teljesen átalakítja a kocsirendezést. Ahhoz, hogy a V0 (vagy esetleg az ahhoz kapcsolódó szakaszok) mentén alakítsunk ki olyan állomásokat, ahol ez a tevékenység majd végezhető, már ennek figyelembe vételével kell elindítani a munkát.
A Vasúti digitalizáció című tanulmány a projekt keretén belül, de függetlenül készül, tartalma megszületésének – imént ismertetett – körülményei ellenére a teljes magyar vasútra vonatkozik. Első változatát a V0 megvalósíthatósági tanulmányához és az országos vasúti áruforgalmi koncepcióhoz hasonlóan a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft., valamint a Főmterv’TT Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. írta, majd az anyag néhány érdekelt szervezet (MÁV, HUNGRAIL, Thales, Siemens Mobility, MLSZKSZ) észrevételei alapján bővült. Erről a munkaközi dokumentumról zajlott, helyesebb talán azt mondani, hogy kezdődött vita április 14-én a Hungrail digitalizációs munkacsoportjában 25 résztvevővel. A tanulmányt készítő konzorcium tagjai, illetve a megrendelő HUNGRAIL képviselőin kívül részt vettek az eszmecserében a pályahálózat-működtetők (MÁV, GYSEV), a VPE Kft., az áruszállító vasútvállalatok és a digitalizációval foglalkozó vasútipari cégek szakemberei, a moderálást a helyszínt is biztosító Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, Ludvig László vállalta magára.
A tanulmány kiindulása, hogy a vasúti digitalizáció célja sem lehet más, mint a vasúti áruszállítás volumenének és arányának növelése a vasút versenyképességének, szolgáltatási színvonalának (ezen belül kapacitásának) emelésével. Az idézett Deutsche Bahn szerint a digitális megoldások segítségével körülbelül harminc százalékkal nagyobb forgalmat lehet lebonyolítani ugyanazon a vasúti hálózaton, mint digitális megoldások nélkül. Bármennyire is magasak a digitalizálás költségei, még így is sokkal olcsóbban és gyorsabban lehet telepíteni a digitális rendszereket, mint a vasút alap-infrastruktúráját.
A tanulmány hét olyan területet azonosít, ahol a digitalizáció ma és a jövőben jelentős tényező lehet:
- Vonatbefolyásolás (ERMTS/ETCS L2)
- Forgalommenedzsment
- Önvezetés
- Kommunikáció (FMRCS)
- Okos infrastruktúra
- Okos járművek (DAC, járműfigyelés, -analízis)
- Big Dat
A tanulmánynak végső formájában egy végcélt kell majd kijelölnie, ahová 2030 körül kívánatos eljutni a digitalizációban, 2050-es kitekintéssel.
Borítókép forrás: Trenecon/Főmterv konzorcium
