Az elmúlt évek bezárkózó és kevésbé sikeres közlekedéspolitikája után új időszak kezdődhet a magyar vasúti árufuvarozásban – erről beszélt a Millásreggeli műsorában Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója, a HUNGRAIL elnökségi tagja. A szakember szerint a szektor továbbra is súlyos kihívásokkal küzd, ugyanakkor az új kormányzati struktúra, az osztrák-magyar kapcsolatok javulása, valamint a nemzetközi együttműködések újraépítése reális esélyt adhat a fordulatra.

Új kommunikációs korszak jöhet a közlekedéspolitikában

Kovács Imre szerint az egyik legfontosabb változás, hogy az új közlekedési vezetés ismét partnerként tekint a szakmára. Úgy fogalmazott: az elmúlt időszak egyik legnagyobb problémája az volt, hogy megszakadt az érdemi párbeszéd a döntéshozók és az ágazati szereplők között.

A Rail Cargo Hungaria vezetője pozitívan értékelte, hogy a közlekedési tárcánál szakmai háttérrel rendelkező szereplők kaptak pozíciót, és kiemelte: már önmagában az is jelentős előrelépés, hogy a minisztérium új vezetése folyamatos egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel. Szerinte a vasúti szektor jelenleg „a gödör alján van”, ezért rövid távon elsősorban válságkezelésre és gyors beavatkozásokra van szükség.

Az egyeskocsi-fuvarozás megszüntetése súlyos következményekkel jár

A beszélgetés egyik központi témája az egyeskocsi-támogatás megszüntetése volt, amely Kovács Imre szerint drámai hatással van a hazai vasúti árufuvarozásra. A támogatási rendszer 2025 eleji megszűnése óta az érintett forgalom mintegy 30 százalékkal esett vissza.

A vállalatvezető szerint az egyeskocsi-fuvarozás nemcsak gazdasági, hanem foglalkoztatási kérdés is: a rendszer leépülése közvetlenül több száz, közvetetten több ezer munkahelyet érinthet a vasúti ágazatban.

A Rail Cargo Hungaria ugyanakkor egyelőre nem hajtott végre visszafordíthatatlan leépítéseket. A társaság tárgyalásokat folytat ügyfeleivel és a szakszervezetekkel, miközben racionalizálással és hálózati optimalizálással próbálja mérsékelni a veszteségeket. Az idei év átmenet, de ha nem tettek volna semmilyen intézkedést, akkor 6 milliárd forintos veszteség lett volna.

Kovács szerint ugyanakkor a jelenlegi folyamatok csak részben visszafordíthatók: ha a fuvarozók és az ipari ügyfelek tartósan közútra állnak át, az hosszabb távon gyengítheti a vasút versenyképességét.

Stratégiai fordulat az osztrák-magyar vasúti kapcsolatokban

A Rail Cargo Hungaria elnöke különösen nagy jelentőséget tulajdonít az osztrák-magyar kapcsolatok javulásának. Úgy látja: az elmúlt évek konfliktusai jelentősen rontották Magyarország nemzetközi vasúti pozícióit, miközben a tranzitforgalmak könnyen más útvonalakra terelhetők.

Kovács szerint az osztrák politikai környezet változása és a két kormány közötti együttműködési szándék most új lehetőségeket teremthet. Ennek egyik kulcskérdése a GYSEV jövője, amelynek helyzetét a szakember szerint mindkét félnek rendeznie kell.

Az együttműködés ugyanakkor túlmutat a regionális politikán: az osztrák vasút már most is segítséget nyújt a magyar személyszállítás számára mozdonyokkal és járművekkel, miközben a felek további közös projektekről tárgyalnak.

Ukrajna és Záhony újra kulcsszerepbe kerülhet

Kovács Imre hangsúlyozta: Magyarország hosszú távon nem engedheti meg magának az ukrán kapcsolatok háttérbe szorítását. Szerinte a háború ellenére stratégiai érdek a vasúti együttműködés fenntartása és fejlesztése, különösen Záhony térségében.

A szakember rámutatott: miközben a szlovák, román és lengyel vasutak aktívan építették ukrán kapcsolataikat, Magyarország az elmúlt években fokozatosan veszített pozícióiból. A záhonyi forgalom jelentősen visszaesett, részben a háborús bizonytalanságok, részben a politikai kapcsolatok lehűlése miatt.

A Rail Cargo Hungaria ugyanakkor már most növekedést tapasztal bizonyos ukrán irányú forgalmakban, és több közös osztrák–magyar–ukrán fejlesztési projekt előkészítése is folyamatban van.

Az átrakások és határforgalmak optimalizálása kulcskérdés

A széles és normál nyomtávú forgalmak kezelése továbbra is az egyik legfontosabb versenyképességi tényező a magyar vasúti árufuvarozásban. Kovács szerint a korábbi, merev államközi szabályozási modellek mára elavultak, ezért a jövőben üzleti alapon optimalizált átrakási rendszerekre lesz szükség.

A cél, hogy az ukrán-magyar határforgalomban az átrakások ne adminisztratív vagy történelmi szabályok alapján, hanem az ügyfelek és a logisztikai láncok szempontjából legkedvezőbb módon történjenek.

A szakember szerint ebben az osztrák partnerek közvetítő szerepe is fontos lehet.

EU-s források és infrastruktúra-karbantartás nélkül nincs versenyképes vasút

Kovács Imre szerint az ország egyik legfontosabb feladata az uniós források lehívása és a vasúti infrastruktúra fejlesztésének újraszervezése. Úgy véli: az elmúlt években a beruházások sok esetben nem szakmai prioritások mentén valósultak meg, miközben a hálózat fenntartása háttérbe szorult.

A Rail Cargo Hungaria vezetője különösen kritikusnak nevezte a pályakarbantartások elmaradását és a lassújelek tömeges megjelenését, amelyek egyszerre rontják a személy- és áruszállítás teljesítményét.

Szerinte a jövőben a látványberuházások helyett koordinált, hálózati szemléletű fejlesztésekre lesz szükség. Ebben is üdvözli Vitézy Dávid kinevezését, szerinte kifejezetten jó kezekben lesz ezen projektek irányítása.

A V0 vasútvonal a magyar tranzitszerep megőrzésének kulcsa lehet

Kovács Imre a beszélgetés során egyelőre még kétségesnek tartja a Budapest-Belgrád projekt sikerességét, a beruházás luxuskategóriának tekinthető, de kiemelte viszont a V0 vasútvonal stratégiai jelentőségét is. A Budapestet elkerülő teherforgalmi gyűrű szerinte elengedhetetlen ahhoz, hogy a fővárosi elővárosi személyszállítás és a növekvő tranzit áruforgalom hosszú távon összeegyeztethető legyen.

A szakember szerint amennyiben újra erősödik az ukrán, balkáni és török irányú vasúti áruforgalom, Budapest jelenlegi hálózati kapacitása gyorsan szűk keresztmetszetté válhat. A Szolnok–Kecskemét–Dunaújváros–Székesfehérvár–Győr tengelyen tervezett V0 így nemcsak közlekedési, hanem nemzetgazdasági és geopolitikai jelentőségű beruházás lehet, amely hozzájárulhat Magyarország tranzitország-szerepének megőrzéséhez.

Nyitókép: Kovács Imre a Millásreggeli stúdiójában (2020), forrás: RCH