fbpx
2024. április 16. kedd

Újabb lépéssel közelebb az egységes európai vasúti törzshálózat felé

A február 14-i ülésén magabiztos többséggel (35 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága (TRAN Committee) a TEN-T rendelet felülvizsgálata kapcsán még tavaly decemberben bejelentett, de pontosan csak mostanra megszövegezett kompromisszumot az európai egységes vasúti törzshálózat kiépítési paramétereivel és ütemezésével kapcsolatban.

Ez azt jelenti, hogy a tagállamok állandó képviselőinek február 9-i tanácsülésének (COREPER) pozitív döntése után mindkét törvényhozó fél hivatalos, szakmai szintű jóváhagyását bírja a TEN-T felülvizsgálat, amely után az Európai Tanács és az Európai Parlament plenáris üléseinek jóváhagyása már inkább formalitásnak tekinthető.

- Hirdetés -

Érdemes felidézni: az Európai Unió legfontosabb jogszabályai ún. trilógusban születnek, azaz a szakmai szövegjavaslatot a Bizottság teszi, de azt a Tanács és a Parlament közötti egyetértést kifejező kompromisszummal fogadják el. Míg a Parlament az európai állampolgárok által közvetlenül megszavazott képviselőkből áll, így felhatalmazását erősebb, egységesebb (így jobban kiépített vasúthálózattal bíró) Európáért kapja, addig a Tanácsban a tagállamok kormányai képviselik magukat, amelyek végső soron az európai ambíciók megvalósításának (jelen esetben a vasúthálózat kiépítésének költségét) oroszlánrészét viselik, így mértéktartóbb megközelítésben érdekeltek.

A kialkudott, és szakmai szinten jóváhagyott kompromisszum megtartja a TEN-T felülvizsgálat korábban már jól ismert elemeit, így a törzs- és átfogó hálózat mellett köztes szintként a kiterjesztett törzshálózat definiálását 2040-es kiépülési határidővel; vagy a személyforgalomban a magasabb sebességek előírását, így a törzs- és kiterjesztett törzshálózaton legalább 160 km/h, emellett számos szakaszon új dedikált nagysebességű vonalszakaszok (így Magyarországon a Budapestet az osztrák és szlovák határokkal összekötő V4 nagysebességű vasút, mely jelenleg is környezetvédelmi engedélyezés alatt áll) megépítését. A kompromisszum inkább a részletesebb paraméterek tekintetében hozott újdonságot, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • A nemzeti vonatbefolyásoló rendszerek (így itthon az EVM) leszerelésében végül kötelező érvényű előírás született, 2040-re a törzs-, 2045-re a kiterjesztett törzs-, 2050-re pedig az átfogó hálózaton már csak az ETCS maradhat, megtörve azt az ördögi kört, hogy amíg a pályaoldalról a nemzeti vonatbefolyásolás is elérhető addig a vállalkozó vasutak nem invesztálnak járműfedélzeti ETCS-re, ennek hiányában pedig a pályavasút kénytelen költségesen mindkét rendszert párhuzamosan fenntartani. Kivételt csupán a szigetüzemszerű hálózatok jelentenek.
  • A kombinált fuvarozás szempontjából kulcsfontosságú, félpótkocsik és konténerek akadálymentes szállítását biztosító, ún P400-as profil is végül kötelezően lesz biztosítandó a törzs- és kiterjesztett törzshálózaton, azzal a könnyítéssel, hogy ahol a hálózat elemei az intermodális fuvarozás szempontjából funkcionálisan párhuzamosan futnak, ott 2040-ig csak az egyik útirányon kell biztosítani a folytatólagos átjárhatóságot. Ez az előírás Magyarország szempontjából nem kritikus jelentőségű, hiszen a MÁV által a szovjet korból örökölt Av űrszelvény a P400-as profilelőírást teljesíti; lényegesen nagyobb problémát okot azonban azokban az országokban (pl. Franciaországban), ahol az alagutakat és hidakat jóval szűkebb profillal tervezték.
  • Többszintű előírás született a 740m-es maximális hosszú tehervonatok közlekedésével kapcsolatban. A törzs- és kiterjesztett törzshálózaton az infrastruktúrának önmagában alkalmasnak kell lennie kétvágányú pályákon két óránként legalább egy (de naponta legalább 24), egyvágányú pályákon pedig három óránként legalább egy (de naponta legalább 12) hosszú tehervonat leközlekedésére; de kapacitásgazdálkodási eszközökkel a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy a kétvágányú pályákon óránként legalább kettő, az egyvágányú pályákon pedig két óránként egy 740m-es tehervonatnak alkalmas menetvonal rendelkezésre álljon. Ez amellett, hogy fontos garanciákat nyújt az árufuvarozók számára a kapacitások rendelkezésre állásáról, újdonságként összekapcsolja az infrastruktúra kiépítését szabályozó TEN-T rendeletet az infrastruktúra kapacitásgazdálkodásának tárgyában előkészítés alatt álló (a TRAN Committee következő, 2024. március 4-i ülésén tárgyalandó) kapacitáselosztási rendelettervezettel, hiszen a TEN-T előírások a TTR (Timetable Redesign) stratégiai menettervezési folyamatán keresztül lesznek megvalósíthatóak.
  • A repülőterek TEN-T vasúthálózattal való összekötésének tárgyában a kialkudott megállapodás, hogy a kiemelt, évi 12 millió utasnál nagyobb forgalmú repülőtereket közvetlenül a nagysebességű vasúthálózattal kell összekötni, míg 4-12 milliós fogalom között valamely más (izolált ingajárati, regionális vagy városi) kötött pályás kapcsolat is megfelel a TEN-T vasúthálózat kapcsolódási pontja felé. Ez az uniós előírások szempontjából igen egyértelmű irányt szab a stabilan évi 12 millió utas felett teljesítő Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötött pályás kapcsolatának.

Borítókép: Eric VIDAL / ©European Union 2024 – Forrás:EP


 

Ezek is érdekelhetik

Rendszerszintű megoldásokat kell találni az infrastruktúra fejlesztések során

Egy-egy rosszul előkészített fejlesztés miatt forgalomszervezési lehetőségeket veszítenek el az árufuvarozó társaságok.

Fordítva sült el a puska Nagy-Britanniában – esettanulmány egy félrement fejlesztésről

Az egyik új gyorsvasúti pályán lassabban haladnak a szerelvények, mint a felújítás előtt.

A vasúti infrastrukturát is megtizedeli az éghajlatváltozás

Az egyre melegebb nyarak a sínpárokat, és a felsővezetékeket is megviselik.

Kínai vasútipari vállalatot először vizsgálnak külföldi támogatások miatt az Európai Unióban

Az Európai Bizottság átfogó vizsgálatot kezdeményezett a külföldi támogatások ügyében a kínai CRRC Qingdao Sifang Locomotive, az állami tulajdonú CRRC Corporation leányvállalata ellen, amely anyavállalat érdekelt a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében.

Katonai Mobilitási Munkacsoport létrehozásáról döntött a Honvédelmi Miniszter

A Magyar Honvédség feladatainak hatékonyabb ellátása, valamint a folyamatban lévő és tervezett közlekedési infrastruktúrát érintő fejlesztések során a honvédelmi érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében Katonai Mobilitási Munkacsoportot hozott létre Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter derül ki a Magyar Közlönyből.

A cél az egységes európai hálózat

A vonatok még nem, a tárgyalások már nagy sebességre kapcsoltak az EU-ban. Az Európai Bizottság, Parlament és Tanács is elszánt, hogy még a nyári európai...

Legfrissebb híreink

Új európai vasúti közlekedési folyosók jönnek létre

A kilenc kijelölt folyosóból öt Magyarország területét is érinti.

Közel hatmilliárd forintos fejlesztési programmal növeli gyártási kapacitásait az Alstom

A fejlesztési program eredményeként 40 százalékkal tervezi növelni gyártási kapacitásait a mátranováki forgóvázkeret-gyártó telephelyén.

A hazai vasúti piac számára is tanulságos konstrukcióban indult el az European Sleeper új éjszakai járata

Az új éjszakai járat Prága és Brüsszel között március 25-én indult.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

A hazai vasúti piac számára is tanulságos konstrukcióban indult el az European Sleeper új éjszakai járata

Az új éjszakai járat Prága és Brüsszel között március 25-én indult.

Sínen van az új EU-s kapacitáselosztási rendelet

Első olvasatban elfogadták az új Európai Uniós kapacitáselosztási rendelettervezettel kapcsolatos tárgyalási álláspontot.

A cél az egységes európai hálózat

A vonatok még nem, a tárgyalások már nagy sebességre kapcsoltak az EU-ban. Az Európai Bizottság, Parlament és Tanács is elszánt, hogy még a nyári európai...

A rovat további cikkei

Közel hatmilliárd forintos fejlesztési programmal növeli gyártási kapacitásait az Alstom

A fejlesztési program eredményeként 40 százalékkal tervezi növelni gyártási kapacitásait a mátranováki forgóvázkeret-gyártó telephelyén.

A hazai vasúti piac számára is tanulságos konstrukcióban indult el az European Sleeper új éjszakai járata

Az új éjszakai járat Prága és Brüsszel között március 25-én indult.

Rendszerszintű megoldásokat kell találni az infrastruktúra fejlesztések során

Egy-egy rosszul előkészített fejlesztés miatt forgalomszervezési lehetőségeket veszítenek el az árufuvarozó társaságok.