Múlt heti maratoni, 2024. március 12-14. közötti plenáris ülésén az európai parlamenti pártokon átívelő konszenzussal, 565 támogató, 14 ellenző szavazat és 37 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament az új Európai Uniós kapacitáselosztási rendelettervezettel kapcsolatos tárgyalási álláspontját ún. első olvasatban.
Ez jól mutatja, hogy az európai vasúti hálózat intenzívebb és hatékonyabb használata politikai oldalakon felül álló közös ügy, és egyben megnyugtató garancia arra, hogy az idén júniusban esedékes európai parlamenti választások után, annak kimenetelétől függetlenül, hasonló elszántsággal fog az Unió a vasút pártján állni.
Emlékeztetőül: az uniós jogalkotásban a hasonló, jelentős horderejű új jogszabály tervezeteket az Európai Bizottság nyújtja be, majd a Parlament és a Tanács egyenként kialakítja álláspontját róla, amelyet a trilógus, a három uniós szerv közötti kompromisszumkeresés követ.
A kapacitáselosztási rendelettervezet benyújtásáról a Magyar Vasút hasábjain már beszámoltunk, a tervezet főbb vezérelveit – így az éves menetrendtervezésen túlmutató, öt éves stratégiai kapacitástervezés, a pályaműködtetők önszerveződésén (ENIM– European Network of Infrastructure Managers) alapuló, digitális eszközökkel támogatott, erősebb határokon túlnyúló koordináció, de alapvetően a nemzeti szintű menetrendtervezés megtartása – már ismertettük, most azt érdemes áttekinteni, hogy a Parlament álláspontjában ehhez képest milyen változtatásokat javasol.
Az Európai Parlament jelentésének sorai közül kiolvasható, hogy garanciákat várnak a pályaműködtetők önszerveződésének hatékony működésére. Az európai harmonizációt szolgáló együttműködési szervezetet (ENIM) nem a pályaműködtetők maguk, hanem javaslatukra az Európai Bizottság jelölné ki, és az együttműködés jogszabályban rögzített célja lenne az, hogy az EU vasúttal kapcsolatos forgalmi célkitűzéseit (2030-ra a nemzetközi személyforgalom megduplázása, a teherforgalom másfélszerezése) elérjék.
Az ENIM által kialakítandó stratégiai kapacitáselosztási keretrendszer (Framework for Capacity Planning) működését a nemzeti vasúti igazgatási szervek és azok európai szervezete (ENRRB – European Network of Rail Regulatory Bodies) ellenőrizné, az RNE (Rail Net Europe, az európai vasúti pályaműködtetők hálózata) által a keretrendszer működtetéséhez már kifejlesztett digitális eszközök (PCS, ECMT, TCR Tool) használatát kötelezővé tennék. Nem tartja a Parlament elégségesnek, hogy a pályaműködtetők maguk értékelik saját hatékonyságukat, ezért a teljesítményértékelési keretrendszert az Európai Bizottság javaslatával ellentétben nem az ENIM működtetné, hanem az EU vasúti hatósága (ERA), a teljesítményértékelés alapja pedig szintén az uniós klímacélok eléréshez való hozzájárulás lenne.
A tagállamok több lehetőséget, de több felelősséget is kapnának a nemzeti infrastruktúrájuk kapacitásával való gazdálkodásra: a Parlament javaslata a vasúti szektor uniós liberalizálása óta először dönti le a tabut, és engedélyezné az ütemes menetrendi struktúrák nemzeti szintű alkalmazását, ezzel elismerve az ütemes menetrend, mint az egyik leghatékonyabb kapacitásfelhasználási rendszer alkalmazását és a piaci alapú vasúti szektorral való összeegyeztethetőségét. A tagállamok előírhatnák az ütemes menetrend alkalmazását pályaműködtetőjük számára, de egyben kötelezettséget kapnának azok határokon átívelő összehangolására. Emellett a Parlament felismeri azt, hogy az öt évre kiterjedő stratégiai kapacitástervezés csak akkor működik, ha a pályaműködtetők gazdálkodásukban is hasonló módon láthatnak előre, ezért a tagállamok felelőssége lenne, hogy a pályaműködtetők állami finanszírozását öt évre előre kiszámítható módon garantálják.
Ez utóbbi Magyarországon jelentős változtatásokat kíván a jelenlegi hazai finanszírozási rendszer vonatkozásában. A jelenlegi ütemezésből pedig az következik, hogy a trilógus lefolytatása pont az idei év második félévétől kezdődő magyar elnökségre eshet: a Parlament már első olvasatban elfogadta saját álláspontját, a Tanács pedig szintén intenzíven dolgozik azon, hogy általános megközelítését a közlekedési miniszterek júniusi tanácskozásán elfogadja.
