Összefogtak a közúti és a vasúti árufuvarozás képviselői.

Az új érdekérvényesítési és konzultációs fórumban ágazati civilszervezetek vesznek részt, az intermodális fuvarozás térnyerése érdekében a kerekasztal a közúti és vasúti áruszállítás résztvevőinek teljes spektrumát átfogja.

A közúti és a vasúti áruszállítás elsősorban már nem versenytársai egymásnak, hanem partnerek. Közösen kell dolgozniuk, ha úgy akarnak megfelelni a növekvő nemzetgazdasági és nemzetközi fuvarozási igényeknek, hogy közben környezetünk terhelése ne növekedjen elviselhetetlen mértékben, a föld klímája ne változzon meg visszafordíthatatlanul.

Ezt ismerték föl azok a szervezetek, amelynek vezetői december 11-én ünnepélyes keretek között aláírták együttműködési megállapodásukat az intermodális kerekasztal létrehozásáról.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért Magyarországon is 13 százalékban a közlekedés felel. Az ágazat emissziója továbbra is egyre nagyobb, hiszen a személyközlekedés és az áruszállítás volumene is folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A kormányzat szándéka, hogy az ágazat részesedését a bruttó hazai hozzáadott érték 5 százalékáról 10-re emelje. A klímacélok ugyanakkor a kibocsátás csökkentését követelik meg: a megoldás csakis a legzöldebb szárazföldi közlekedési mód, a vasút részarányának növelése lehet olyan módon, hogy az áru útjának zömét a sínen tegye meg. A szerteágazó szállítási igények kielégítéséhez azonban a kamionos szállítás rugalmasságára van szükség a vasútra ráhordásban és onnan az elfuvarozásban.

Idézetek az intermodális kerekasztalt létrehozó szervezetek képviselőitől:

Dr. Mosóczi László, elnök – HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület:

A kombinált fuvarozásé lesz a vezetőszerep, hiszen ha a klímacélokat teljesíteni akarjuk, akkor elképzelhetetlen a hosszú távú fuvarozás a vasút nélkül, viszont a rá- és elfuvarozás vasúttal sokszor nem végezhető el gazdaságosan.

Dittel Gábor, ügyvezető főtitkár – Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary):

Pár éve még senkinek nem jutott eszébe, hogy a közút és vasút mára összefog. De még hiányzik ebből az összefogásból a harmadik fél, a kormányzat, nélkülük nem fog olyan eredményesen működni az intermodalitás, ahogy szeretnénk.

Árvay Tivadar, főtitkár – Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE):

A magyar fuvarozói oldal szemüvegén át nézve erre a megállapodásra nemcsak a klímaszempontok miatt van szükség, hanem a munkaerőhiány, a mikro- és kisvállalkozások jövőbeli szerepe miatt is.

Fülöp Zsolt, elnök – Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ):

Kötelességünk, hogy a megbízónkat a legversenyképesebben szolgáljuk ki, mert ezzel javítjuk az ő versenyképességét. Ebben tud segíteni az intermodális fuvarozás.

Dr. Lányi Márton, elnök – Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ):

Az intermodális fuvarozás központi eleme a vasút, a vasút térnyerését kell biztosítanunk. Ez hatalmas és hosszú munka lesz!

Az intermodális kerekasztal létrehozásának célja az intermodális fuvarozás részarányának növelése, hogy teljesíthető legyen az Európai Bizottság fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiájának célkitűzése, miszerint a 300 kilométer feletti távolsági közúti fuvarozás 50 százalékát 2050-ig vasúti vagy vízi közlekedésre kell terelni. Továbbá azért, hogy enyhíthető legyen a hazai közúti közlekedés súlyos gépjárművezető-hiánya. Cél, hogy az intermodális fuvarozás fejlesztésével Magyarország reális alternatívaként aktívabban bekapcsolódhasson a nemzetközi árualapokért folyó versenybe. A célok megvalósítása érdekében szükséges a kormányzat érdemi szerepvállalása is. A felek fontosnak tartják az intermodális forgalom elérhetőségének kiterjesztését, annak érdekében, hogy előnyeihez a legkisebb piaci szereplők is egyenlő eséllyel hozzáférjenek.

Az együttműködés területei:

• Az intermodális fuvarozás fejlesztését akadályozó adminisztratív, technikai és műszaki hiányosságok beazonosítása;
• Az intermodális fuvarozást ösztönző programok kidolgozása (eszközvásárlás, üzemeltetés, infrastruktúra-fejlesztés);
• A közúti és vasúti fuvarozási szektor versenyképességi problémáinak és azok megoldási lehetőségeinek azonosítása;
• A közúti és vasúti fuvarozási szektor számára kölcsönös és arányos előnyöket, továbbá megfelelő szolgáltatási színvonalat garantáló intézkedési és támogatási csomagok kidolgozása;
• A tisztességes verseny szabályainak következetes betartása.

Az intermodális kerekasztal keretében a nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve az aláírók részt vesznek az intermodális fuvarozást ösztönző programok kidolgozásában. Javaslatokat tesznek a döntéshozóknak az intermodális forgalom növekedését akadályozó szűk keresztmetszetek felszámolására és az intermodális forgalom növekedését segítő intézkedésekre. Szeretnék, ha a megbízókat is ösztönöznék az intermodális fuvarozás használatára. Ugyancsak szükség van a daruzható félpótkocsik számának növelését célzó intézkedésekre. Megvizsgálják majd azt is, hogy érdemes-e alapítani egy intermodális fuvarozási logisztikai integrátort.

A kerekasztalon belül munkacsoportok jönnek létra: vasúti, közúti, terminál, szállítmányozási, tudatformálási. Utóbbi a kommunikációval, rendezvényekkel és képzéssel egyaránt foglalkozik majd.

Mi az intermodális fuvarozás?

Az intermodális szállítás a közlekedési ágazaton belül többféle eszközt vesz igénybe. A fuvarozási távolság minél nagyobb részét vasúttal, belvízi hajózással vagy rövid tengeri hajózással bonyolítják le, csak a rá- és elfuvarozás történik közúton. Kombinált árufuvarozás során az áru továbbítása egy fuvarozási szerződés keretében, több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével történik. Az áru a feladástól az átvevőnek történő kiszolgáltatásig ugyanabban a fuvareszközben vagy konténerben marad.

A lebonyolítás módja szerint beszélhetünk kísért és nem kísért forgalomról. Előbbinél a teljes közúti járműszerelvény és annak vezetője (személyzete) is utazik a vonaton vagy a hajón, utóbbinál általában csak a közúti szerelvényről lecsatolt pótkocsit (félpótkocsit), vagy leemelt konténert továbbítják más eszközzel. A kombinált szállítás a modern közlekedési rendszerek egyik jelképévé vált az utóbbi évtizedekben. Egyre fontosabb szempont a környezetvédelem és az energiatakarékosság, a kombinált fuvarozás esetében ez kombinálódik a közúti szállítás rugalmasságával.

Nyitóképünkön a megállapodás aláírása (fotó: HUNGRAIL).