Sok a feladat a vasút körül, hiszen egyre messzebb látszanak a 2030-as EU-s célok.
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület továbbra is elkötelezetten képviseli a hazai árufuvarozási ágazat érdekeit, és idén még koncentráltabb munkára lesz szükség, ugyanis egyre nehezebb helyzetbe kerül a vasúti áruszállítás, úgy az európai jogalkotásban, mind a hazai működési környezetben.
A HUNGRAIL január végén megtartotta az idei évi első árufuvarozási bizottságsági ülését. A testület vezetését az idei évtől Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója vette át. A résztvevők áttekintették az elmúlt időszak eredményeit és a bizottság előtt álló legfontosabb feladatokat.
Az egyesület minden csatornán hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon egyre messzebb kerülünk a 2030-as EU-s célok megvalósulásától. A HUNGRAIL tagvállalatai által elfogadott 2024-es szakmai terv alapján szükség van a vasúti árufuvarozási piac még erőteljesebb, láthatóbb megjelenítésére, előnyeinek bemutatására, kihívásainak nyomatékosítására, valamint az elért eredmények ellenére érdekeinek még hangsúlyosabb képviseletére. Ez volt fókuszában a 2024. január 31-én tartott árufuvarozási bizottsági ülésnek is.
Köszöntőjében Kovács Imre kiemelte:
a vasúti árufuvarozás már sok krízist megélt az elmúlt években, amelyeket együttműködve sikerült túlélnie a szektornak. Mindig vannak új feladatok, amelyek a vasúti árufuvarozás versenyképességét és jövőjét veszélyeztetik, ami miatt küzdeni kell, ezért is örültem a felkérésnek. Bízok abban, hogy a HUNGRAIL-lal még sikeresebben fogjuk tudni a vasúti árufuvarozók és a teljes vasúti szektor érdekeit képviselni.
Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója azt mondta:
fontos eredményeket értünk el a tavalyi évben, úgy mint a vasútiegyeskocsi-fuvarozás költségvetési támogatásának megújítása, a hálózat-hozzáférési díj (HHD) felár részének elengedése a 2023. évre, a vontatási energia stabilabb, tervezhetőbb ára, valamint nagy mérföldkő volt, hogy a V0 tehervasúthoz elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, ahhoz kapcsolódva egy országos vasúti árufuvarozási koncepció.
Tavaly decemberben megalakult az intermodális kerekasztal (IMK) érdekvédelmi szervezetek, köztük a HUNGRAIL részvételével. Az új ernyőszervezet hozzájárult az EU-s kombinált fuvarozási rendelet felülvizsgálatánál a magyar álláspont kialakításához. Az IMK 2024-es feladatai között említést érdemel az úthasználati díj növekményének felhasználása. A cél, hogy az intermodális fuvarozás fejlesztésére fordítsák. Büszkén emelhetjük, ki, hogy a HUNGRAIL fogja vezetni az IMK vasúti munkacsoportját, illetve Hódosi Lajos azt is bejelentette, hogy egy másik ernyőszervezet, a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) elnöki pozícióját a HUNGRAIL tölti be két évig.
Az árufuvarozási bizottság meghatározta, hogy a HUNGRAIL előtt álló legfontosabb szakmai érdekvédelmi feladatok az alábbiak:
- vágányzárak jobb szervezése
- határforgalom gyorsítása
- a vasút elérhetőségének javítása
- önálló energiabeszerzés a vasútvállalatoknak
- az intermodális fuvarozás fejlesztése
- módváltást segítő szabályozási környezet kialakítása
Mogyorósi Szilvia, a HUNGRAIL szakpolitikai és nemzetközi ügyekért felelős vezetője az EU-s zöld árufuvarozási csomag egyes elemeiről, azok vasútra várható hatásairól, az azonosított kockázatokról beszélt.
A tehergépjárművek fizikai méretére vonatkozó, úgynevezett Weights & Dimensions irányelv komoly veszélyként azonosítható a vasút szempontjából, hiszen egyfajta fordított modális váltásként a vasútról terelne át forgalmakat a közútra.
A vasút digitalizációja a biztosítóberendezésektől, vonatbefolyásolástól, kommunikációs rendszerektől a TSI-n keresztül a digitális automatikus kapcsolókészülékig (DAC) számos témát ölel föl. Az elektronikus áruszállítási információ (eFTI) kötelezettséget és lehetőséget is jelent majd a vasútvállalatoknak.
Dénesfalvy Ágnes, a HUNGRAIL szakmai vezetője először az energiával kapcsolatos aktuális témákat foglalta össze. Érintette, hogy a vasútvállalatok milyen intézkedésekkel javíthatják energiahatékonyságukat, és azt is, hogy az EKR-rendszer segítségével hogyan juthatnak ezek megvalósítása által többletbevételekhez, vagy csökkenthetik a HHD mértékét.
A Szeged–Röszke–Szabadka vonalon kialakult helyzet súlyos problémákat okoz az áruszállító vasútvállalatoknak. Nincs kellő kapacitás a tehervonatok számára. A teljesen lezárt Budapest–Kelebia fővonal kerülőjeként funkcionáló útvonalon a magyar oldalon és Szabadkán is folyó átépítés, a személyvonatok megemelt száma, hatósági és pályavasúti előírások is csökkentik a közlekedő tehervonatok számát. A HUNGRAIL részt vesz a problémák feloldását célzó erőfeszítésekben, javaslatainkkal segítjük a minisztérium és az érintett vasúti szereplők munkáját.
A 19/2011-es NFM rendelet felülvizsgálati munkájában a HUNGRAIL is részt vett. A képzési előírások módosítása, amelytől a munkaerőhelyzet javulása várható, megtörtént, elkészült a jogi kodifikáció munkája is. Szó esett arról is, hogy a HUNGRAIL a vasútiparban folyó különböző oktatási, képzési tevékenységekhez milyen támogatások bevezetését szorgalmazza.
Nyitóképünkön tehervonat Bátaszéknél (fotó: Sevcsik Gergely).
