A BKV által irányított munka célja a hatékonyabb működés és a munkaerőpiachoz való alkalmazkodás.
Ahogy már beszámoltunk róla, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) irányításával, szakmai szervezetek bevonásával átfogó munka folyt a vasúti terület munkavállalóinak képzését szabályozó rendelet felülvizsgálatára.
A minisztérium célja többek között a vasúthatósági képzések aktualizálása és egyszerűsítése volt a mai kornak megfelelően, ezzel csökkentve a munkaerőhiányt a vasútbiztonsági szint megtartása mellett. A projektet három nagy területre tagolták, az országos vasút, a helyi, városi, elővárosi vasút és a saját célú vasút/iparvágány témakörökre, ezek mentén alakultak meg az egyes munkacsoportok. A saját célú vasút/iparvágány munkacsoportot a HUNGRAIL irányította, a városi munkacsoportban folyó munkát pedig a BKV vezette.
A felülvizsgált 19/2011 (V.10.) NFM. jelű rendelet pontos címe: „a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól”.
Konszenzusos javaslatok születtek
A helyi, városi, elővárosi vasutak munkacsoport feladatait munkacsoport-vezetőként a BKV oktatási osztályvezetője fogta össze. A munkacsoport tagjai voltak a DKV, az MVK, az SZKT, valamint a MÁV-HÉV szakemberei. A javaslatok kialakításánál könnyen sikerült konszenzusra jutni a munkacsoporton belül a hatósági elbírálásra benyújtást megelőzően.
Az átalakítás céljai között a minél hatékonyabb működésre való törekvés, a munkaerőpiaci helyzet sajátosságaihoz való alkalmazkodás, és a környezetvédelmi alapelvek betartása volt, ennek mentén képviselték a kollégák a vasúti társaságokat a javaslattételi eljárásban. Fontos különbség volt a tavaly előtti, akkor eredmény nélkül zárult hasonló felülvizsgálati projekthez képest, hogy most már a szabályozást módosító szövegezésére tett javaslatok szintjén kellett dolgozniuk a munkacsoportban dolgozó szakembereknek.
A módosítási javaslatcsomagot ezután a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Vasúti Képzési Módszertani Központ (KTI-VKMK), a Közlekedési Alkalmassági és a Vizsgaközpont (KAV), valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti hatósági főosztálya (ÉKM-VHF) véleményezte. Az általuk előírt és a munkacsoport által elfogadhatónak ítélt változtatásokat átvezették a tervezetbe. A legtöbb és jelentősebb horderejű kérdésben a KTI, a KAV, és az ÉKM képviselőivel is sikerült megállapodásra jutni, konszenzus csak néhány kevésbé releváns kérdésben nem született.
Az első, sürgősebb rendeletmódosítási csomagot 2023. június 30-ig, míg a második, további fontos teendőket tartalmazó csomagot 2023. október 31-ig kellett a Minisztérium részére benyújtani. Előzetes információk alapján a tervezet legelőször 2024 első negyedévének végén kerülhet be a rendeletbe.
Almunkacsoportok szervezték a munkát
A munka átfogó jellege miatt négy almunkacsoport is alakult a munkacsoporton belül. Az első almunkacsoport célja a vasútijárművezető-képzés átalakítása, struktúrájának, tartalmának átgondolása volt. A cél az volt, hogy a munkavállalók a tényleges munkatevékenységükhöz köthető, szükséges ismereteket nyújtó képzése valósuljon meg a biztonság fenntartásával. Itt a szakemberek teljesítményképes tudást adó, gyakorlatorientált, készségkialakítást célzó képzési rendszer kidolgozására tettek javaslatot.
A második almunkacsoport a budapesti metróvonalak (M2, M3, M4) elektrikus, energiaoperátor, energiadiszpécser munkaköreinek munkavállalóival foglalkozott, célja, hogy ezen szakemberek a tényleges munkatevékenységüknek megfelelő forgalmi képzésben vegyenek részt. Emellett az országos és az elővárosi vasúti pályahálózatok társasági képzéseire vonatkozó előírásainak mintájára a metró és a Millenniumi földalatti vasút TEB-es (társszolgálati) munkakörei kerüljenek társasági hatáskörbe.
A harmadik almunkacsoport az alapképzések, alapvizsgák, időszakos oktatások és időszakos vizsgák aktualizálásával foglalkozott. A cél, a hatóságokkal egyeztetett, beadandó eredménytermék elkészítése.
A negyedik almunkacsoport témája a helyi, városi és elővárosi vasúti pályaszakasz korszerűsítése idején a munkavállalók fenntartható módon történő folyamatos tájékoztatása a mindenkori forgalmi rendekről, szem előtt tartva a közlekedés biztonságának szinten tartását. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő egyes munkakörök (metró-, villamos-pályahálózaton) és a hozzájuk tartozó képzések, valamint vizsgáztatás szabályainak aktualizálása is cél. Az almunkacsoport foglalkozott a gyakorlati vasútszakmai oktató alapképzés alapelveinek tisztázásával és a képzési és vizsgáztatási témakörök aktualizálásával a korszerű pedagógiai, andragógiai és módszertani elveknek megfelelően.
Aktualizált ismeretanyag, észszerű enyhítések
A munkacsoport a folyamat során átfogóan tudta áttekinteni a vasúti képzéseket és oktatásokat. A megfogalmazott javaslataiban törekedett arra, hogy a járművezető-képzés csökkentett ismeretanyag-tartalmú és rövidebb képzési modulokkal lebonyolítható legyen. Emellett a hatósági vizsgaalkalmak számának csökkentésével és egyes vizsgatevékenységek összevonásával csökkenteni lehet a tanulókra nehezedő stresszt.
A BKV részére kiemelkedően fontos átalakítási elv volt, hogy a vonalismereti képzés helyett a teljes hálózatra ismereteket nyújtó hálózatismeret-képzésre kerüljön a hangsúly, a vonalismereti képzés megtartása mellett. Ezek mellett a vasúti pályák átépítése, korszerűsítése esetén a jelenleg alkalmazott szigorú képzési és vizsgarendszer alkalmazását válthassa fel a munkavállalók folyamatos tájékoztatásán alapuló informatív módszertan.
A javaslatok szerint a jövőben egységesen az országos, az elővárosi és a helyi városi pályahálózatok esetében is elegendő az érettségi végzettség az elméleti vasútszakmai oktatók jelöltjei számára. A hatósági vizsgabejelentésekhez tartozóan jelenleg szigorú határidők, valamint változás esetén csak újra bejelentések engedélyezettek, ezek enyhítését is kezdeményezték.
Javaslatot tettek valódi munkaköri (vizsga-) hierarchia felállítására, amellyel a több munkakörös munkavállalók esetén, az átképzések, az időszakos oktatások és az időszakos vizsgáztatás folyamataiban elismerhetővé válik a korábban megszerzett tudás. Javaslat született a gyakorlati vasútszakmai oktatók képzési és vizsgatémaköreinek aktualizálására is korszerű andragógiai és didaktikai ismeretanyagok felhasználásával.
Az időszakos oktatások óraszámának csökkentése mellett javaslat készült az oktatandó ismeretanyag megújítására, a rendkívüli helyzetekben követendő eljárások gyakorlatorientált ismétlésével. Az időszakos vizsgák vizsgatevékenységeinek csökkentésére is született javaslat, amelyben a munkáltató által igazolt éves gyakoriságú gyakorlati idő megléte esetén az önálló munkavégzésben érintett témakörökből az időszakos vizsgán mentesülhet a munkavállaló.
A szerző, Alföldy-Boruss Dániel köszönet mond a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért Szirbek-Gucsi László Tamásnak, a BKV oktatási osztályvezetőjének, a munkacsoport vezetőjének és munkatársainak.
Fotók: Tevan Imre.
Előzmény:
