Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az áruszállítás hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében: javítani kell a vasúti infrastruktúra kezelését, jobban kell ösztönözni az alacsony kibocsátású teherautók használatát, az árufuvarozási szektort pedig még szélesebb körben indokolt tájékoztatni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról.
Cél: az ágazaton belüli hatékonyság növelése, elősegítve azt az európai Zöld Megállapodásban meghatározottakat, miszerint a közlekedésből származó kibocsátások 2050-re kilencven százalékkal csökkenjenek, miközben lehetővé teszi az Európai Unió (EU) egységes piacának további növekedését.
Kapacitáskihasználás
A vasúti pályák egyre zsúfoltabbá válnak az EU-ban, az újak építése viszont drága. Ennek érdekében a javasolt szabályozás optimalizálni fogja használatukat, javítja a határokon átnyúló együttműködést, a pontosságot és a megbízhatóságot, végső soron pedig több árufuvarozó társaságot vonz majd a vasútra. Az utasok profitálhatnak a további vasúti szolgáltatásokból a hálózat kapacitásának jobb kihasználásával; ideértve a határon átnyúló szolgáltatásokat is, többek között a gyakoribb csatlakozások és a korábbi jegyfoglalások lehetővé tétele révén.
A kapacitásgazdálkodás jelenlegi szabályairól jelenleg évente, nemzeti szinten és manuálisan döntenek. Ám ez a gyakorlat nem kedvez a határokon átnyúló forgalomnak, holott a vasúti áruszállítás körülbelül ötven százaléka esik ebbe a kategóriába! A nem holisztikus szemlélet késéseket eredményez, és hátráltatja az egységes(nek szánt) vasúti piac működését. Az össze nem hangolt karbantartási munkák okán kialakult torlódások miatti késések is gyakoriak.
Az egységes európai vasúti térségen belüli vasúti infrastruktúra-kapacitás használatáról szóló rendeletjavaslat az iparág által vezetett menetrend-újratervezési projektre épül. A cél a vasúti ágazat különböző igényeinek való jobb megfelelés: stabil menetrendek, korai jegyfoglalás a személyszállító szolgáltatásoknál, az árufuvarozók számára pedig rugalmas, az időhöz kötött ellátási láncokhoz igazodó járatok.
Új közúti ösztönzők
Az Európai Unióban az áruk több mint ötven százalékát közúton szállítják (2020-as adat), ez jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A tömegekkel és dimenziókkal kapcsolatos jelenlegi direktíva meghatározza a nehézteherautók maximális tömegét, hosszát, szélességét és magasságát. Az új javaslat felülvizsgálja ezeket a szabályokat, hogy lehetővé tegye a zéró kibocsátású technológiákat használó járművek tömegének növelését, mivel ezek általában növelik a jármű súlyát. A lépés ösztönözni fogja a zöldebb járművek és technológiák használatát. Ahogy a technológia fejlődésével a zéró emissziós meghajtási rendszerek könnyebbé fognak válni – köszönhetően az aerodinamikai eszközök és a fülkék használatának is –, a tisztább járművek több hasznos teherbírásra lesznek képesek a hagyományos tehergépkocsikhoz képest.
Ösztönözni kívánják a kisebb légellenállású kabinok és egyéb energiatakarékos berendezések használatát. Mindez nemcsak a vezető kényelmét és biztonságát javítja, hanem növeli a zéró emissziós hajtásláncok – vagyis a motor energiáját a jármű mozgatásához átalakító mechanizmusok – hatékonyságát is. A javaslat egyértelművé teszi a nehezebb és hosszabb járművek határokon átnyúló forgalomban, bizonyos körülmények között történő használatát is, amelyek jelenleg is engedélyezettek egyes tagállamokban. Ez magába foglalja annak egyértelműsítését, hogy azok a tagállamok, amelyek engedélyezik területükön az úgynevezett európai moduláris rendszereket (EMS), kétoldalú megállapodás nélkül használhatják ezeket a szomszédos tagállamok közötti nemzetközi üzemben is, valamint anélkül, hogy csak egyetlen határ átlépésére lennének korlátozva. Vagyis ugyanannyi rakományt kevesebb fuvarral lehet majd elszállítani.
Az intermodális árufuvarozás ösztönzése érdekében, tehát amikor két vagy több szállítási mód összekapcsolásával, de szabványos rakományegységgel (például konténerszállító pótkocsival) fuvaroznak, a teherautók, a pótkocsik és a félpótkocsik nagyobb tömeget szállíthatnak majd. Az extra magasság pedig meg fogja könnyíteni a magas falú (High Cube, HC) konténerek szabványos járművekkel történő szállítását is.
Karbonlábnyomok összehasonlítása
Az Európai Bizottság közös módszertani megközelítést javasol a vállalatoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának kiszámolásához, feltéve, ha úgy döntenek, hogy közzéteszik ezt az információt, vagy ha szerződéses okokból kell megosztani. A javasolt módszertan a nemrégiben elfogadott ISO/CEN szabványt veszi alapjául, amely a személy- és áruszállítási láncok működéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítésére és jelentésére vonatkozik. A háztól házig számított kibocsátásra vonatkozó megbízható adatok az üzemeltetőknek lehetővé teszik, hogy összehasonlítsák szolgáltatásaikat, a fogyasztók pedig tájékozottan dönthetnek a szállítási lehetőségekről.
Következő lépésként az Európai Parlament és az Európai Tanács a megszokott jogalkotási eljárás keretében vizsgálja majd meg a javaslatokat.
Alap a Fit for 55
Az árufuvarozás az Európai Unió egységes piacának gerince. Funkciójánál fogva garantálja a bevásárlóközpontok, gyárak és gyógyszertárak raktárkészlet-ellátottságát, és lehetővé teszi az európai vállalatoknak, hogy a kontinensen és azon is túl értékesíthessék termékeiket. Az árufuvarozási ágazat 2020-ban körülbelül hatmillió embert foglalkoztatott az EU-ban.
Mindazonáltal az áruszállítás felel a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának több mint harminc százalékáért. Az unió gazdasága folyamatosan növekszik: a teherszállítás 2030-ra várhatóan körülbelül 25, 2050-re pedig ötven százalékkal fog nőni, ezzel párhuzamosan pedig a kibocsátás is emelkedik, hacsak nem vezetnek be intézkedéseket a dekarbonizáció érdekében.
A mobilitás és a közlekedés fenntarthatóbbá tételére irányuló, szélesebb körű erőfeszítés része a mostani javaslatcsomag. Ez alapvetően a korábbi, „Fit for 55” csomag kulcsfontosságú elemeiből származik, többek között a töltő- és üzemanyagtöltő állomásokat, valamint a fenntartható üzemanyagok légi és tengeri közlekedésben történő alkalmazását célozza.
Irányelvek felülvizsgálata
A javaslatok kiegészítéseként a bizottság hamarosan felülvizsgálja a kombinált fuvarozásról szóló irányelvet. Az intermodális fuvarozás versenyképesebbé tétele érdekében fontolóra veszi számos szabályozási, működési és gazdasági intézkedés lehetőségét. A csomag kiegészíti a Bizottságnak a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos politikájának frissítésére irányuló javaslatát azáltal, hogy ösztönzőket és követelményeket tartalmaz az infrastruktúra fejlesztése érdekében, valamint azzal, hogy a különböző szállítási módokat jobban integrálja egy multimodális rendszerbe. A digitális technológiák is hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez, beleértve az európai vasúti forgalomirányítási rendszert (ERTMS), a digitális automata kapcsolószerkezetet (DAC), az elektronikus áruszállítási információkról szóló rendeletet, valamint az úgynevezett európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezetet.
Az áruszállítás zöldítése a Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia negyedik zászlóshajója; a stratégia a közlekedési kibocsátást 2050-ig kilencven százalékkal csökkenteni célzó ütemterv, az európai Zöld Megállapodás értelmében. A stratégia több mérföldköve is előírja, hogyan kell környezetbarátabbá tenni a teherszállítást: 2050-re meg kell kétszerezni a vasúti teherforgalom mennyiségét, valamint el kell érni az új nehéz-tehergépjárművek emissziómentességét is, a kibocsátásmentes óceánjáró hajóknak pedig már 2030-ra piackésznek kell lenniük.
