Az UIC Biztonsági Platformja először tartott online szemináriumot „Munkahelyi biztonság: a vasúti dolgozók védelme a vonatoktól” címmel arról, hogy az UIC-tagok hogyan törekednek a vasúti dolgozók egészségügyi és biztonsági szintjének javítására, példaként említve néhány európai esettanulmányt.
Az UIC párizsi központjából sugárzott webes szemináriumra a világ 28 országából körülbelül száz érdeklődő kapcsolódott be, hogy megvitassák azokat a biztonsági kihívásokat, amelyekkel a vasúti ágazat jelenleg szembenéz.
RENDSZERBIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM
Az eseményt az UIC Biztonsági Platformjának elnöke, az RSSB rendszerbiztonsági és egészségvédelmi igazgatója, Ali Chegini nyitotta: „A vasúti szektorban rendkívül fontos a munkaerő egészsége és biztonsága, beleértve az alvállalkozókat is, ezért egészségügyi és biztonsági szakemberekként és UIC-tagokként is elsőszámú prioritásunk. A jobb munkahelyi egészséget, biztonságot és jólétet előmozdító kezdeményezések nemcsak jogi és etikai kötelezettségek, hanem gyakorlatiak is, mivel önfinanszírozók és idővel hozzá kell járulniuk az iparág költségeinek csökkentéséhez.”
A holland infrastruktúra-kezelő ProRail biztonsági osztályának politikai és adatelemzője, Bart Hoogcarspel az 1995-ben a hollandiai Mooknál bekövetkezett, pályamunkásokat érintő halálos balesetről beszélt, majd arról, hogyan alkalmazták az NVW-2005-ös szabványt. Az NVW-2005 2015-ös értékelése azt mutatta ki, hogy 2007–2014 között nem volt halálos áldozat, továbbá 2002 és 2014 között a sérültek száma is csökkent. 2018 óta sem volt halálos áldozat, jóllehet, az azt megelőző három évben is történt halálos baleset. A pályamunkások azonban továbbra is kihívásokkal néznek szembe, mivel néhányan csak részmunkaidőben foglalkoztatottak a vasútnál, nem mindig beszélnek közös nyelvet, több országban is dolgoznak, továbbá globális problémák is érinthetik őket. A szakember arra is rámutatott, hogy kevésbé balesetveszélyes, amikor mindkét vágány le van zárva, mint mikor csak az egyik sínpáron dolgoznak, a másikon pedig továbbra is zajlik a vasúti forgalom.
Előadása második részében Hoogcarspel az UIC biztonsági adatbázisából 21 országra vonatkozóan mutatott be erdményeket. A 2010 és 2019 közötti tíz évben harminc százalékkal csökkent a vonat által elgázolt személyzet száma. Sajnos ez a szám a Covid-19-pandémia során, 2020-ban és 2021-ben tíz százalékkal nőtt meg, ami igencsak aggasztó. Az adatok azt is mutatják, hogy a tolatási műveletekben jelentős fejlesztésekre került sor, viszont az infrastrukturális munkák terén nem.
[tds_partial_locker tds_locker_id=”33″]PIACTERVEZÉS ÉS SZÁLLÍTÁSMINŐSÉG
Maria Hedqvist, az UIC munkahelyi egészségügyi és biztonsági csoportjának (OHSG) elnöke, a Trafikverket piactervezési, szállításminőségi és vasútbiztonsági vezetője „Vállalkozói biztonság: megrendelői és vállalkozói szempontok” címmel tartott prezentációt. A szakember beszélt az UIC-nek a vasúti vállalkozókkal való együttműködést érintő, az egészség és a biztonság javítását célzó útmutatásairól. Ebből kihangsúlyozott néhány megállapítást, különösen a jó gyakorlatokat, a következő, hat szakaszból álló modellen keresztül: a vállalkozó kiválasztása, a szerződés előkészítése, a szerződés odaítélése, a felek egymással való megismertetése, felügyelet, valamint minősítés.
A brit Network Rail Szabályozói Kapcsolattartási részlegének korábbi igazgatója, Allan Spence, valamint a cég Biztonsági Munkacsoportjának igazgatója, Nick Millington közös, „Biztonságosabb vasúti karbantartás” című előadásán a munka csökkentésére fókuszált, ahol a védelem egyetlen formája a figyelemfelhívás, melyet könnyen figyelmen kívül hagyhatnak, így emberi hibának van kitéve. Beszéltek néhány olyan kihívásról, amellyel a vállalat biztonsági munkacsoportja szembesült, miközben átalakította a brit vasúti fővonalak karbantartási munkáinak végzését az említett problémával kapcsolatosan. A megoldások között szerepel, hogy kevesebb feladatot kell manuálisan elvégezni az intelligens infrastruktúra használatával, a kockázatalapú karbantartással, adattisztítással, valamint a munka jobb klaszterezésével. Kiemelték az új technológiák fontosságát és a kiterjedtebb intelligensinfrastruktúra-fejlesztés felgyorsításának szükségességét. Számos példát említettek arra vonatkozóan, hogy az új technológiák hogyan segítenek csökkenteni a pályamunkásokat érintő kockázatokat, például azáltal, hogy olyan pályabiztonsági berendezésekkel rendelkeznek, melyek jobban védik a vonalak lezárásánál dolgozókat vagy növelik a közeledő vonat jelzéseinek megbízhatóságát. Kiemelték ezenkívül az emberek fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy bevonják a frontvonalban dolgozó munkatársakat, figyelve rájuk.
MUNKATERÜLET-VÉDELMI KIHÍVÁSOK
A belga Infrabel Safer-W programjának vezetője, Leslie Steen „Digitalizáció és vasútbiztonság – a munkaterület védelmének újragondolása az ERTMS keretében” címmel arról értekezett, hogy az ETCS gyors ütemű bevezetése, a nagyobb kapacitásigény és az infrastruktúra összetettsége munkaterület-védelmi kihívásokat jelent az Infrabelnek, amelyre válaszul gyakorlatias és hatékony megoldásokat vezetnek be a biztonság növelése érdekében az ETCS-hálózaton. A papíralapú biztonsági eljárásokat felhasználóbarát digitális alternatívák váltják fel, 2025-től pedig fokozatosan vezetnek be egy hatékony, egységes megoldást vasúti munkákhoz. Steen felhívta a figyelmet a különböző vasúti pályahálózat-működtetők kezdeményezései közötti hasonlóságokra, továbbá szorgalmazta az országok közötti intenzívebb együttműködést, mivel ez nemcsak a műszaki megoldásfejlesztési folyamat hatékonyságát javítja, de a pályamunkásoknak is gyorsabb és jobb megoldásokat teremt.
Végül megbeszélést tartottak az UIC üzemeltetési és biztonsági vezetője, Frédéric Hénon vezetésével, hogy a résztvevők és az előadók megosszák szakértelmüket és tapasztalataikat a tartós változások előidézése érdekében. Néhány olyan kulcsfontosságú pont is felmerült, mint például a technológia fontossága, bizonyos feladatok automatizálása, a nappali órákban vagy akár távolról ütemezett munkavégzés, valamint a munkavállalók fizikai és mentális egészségének általános javítása annak érdekében, hogy a vasúti ágazat vonzani és megtartani is tudja a magas szintű személyzetet. A vita rávilágított annak fontosságára, hogy az új jelzőrendszerek kifejlesztése és bevezetése során meghatározzák a munkavállalók biztonsági célkitűzéseit és megoldásait is.
