A vasúttársaságnak fel nem róható okokból bekövetkezett balesetek elsősorban a figyelmetlenség és a szabályok megszegése miatt történtek. Tavaly 55 esetben halálos kimenetelű tragédia történt, míg 46 esetben súlyos sérüléssel jártak a balesetek.

A MÁV tájékoztatása szerint az ún. idegenhibás vasúti balesetek száma 2024-ben sajnos újra emelkedett. Ezek azok a balesetek, amelyek a vasúttársaságnak fel nem róható okból következnek be, a közlekedés többi résztvevőjének hibájából, mint például a KRESZ be nem tartása vagy a gyalogosok figyelmetlensége miatt. A tavalyi évben összesen ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek kiemelten súlyos sérülést. Az áldozatokon túl minden baleset egyúttal trauma a mozdonyvezetőnek is és nem utolsó sorban forgalmi zavarokat okoznak az adott térség közlekedésében, illetve akár több százmilliós anyagi kárt a vasúttársaságnak.

Vasúti átjárós balesetek

2024-ben a figyelmetlen közlekedés és a KRESZ-szabályok megszegése miatt 76 vasúti átjárós baleset történt – tizenöttel több, mint 2023-ban -, ebből 14 követelt emberéletet, és tizenhárom során sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt.

Az év első hónapjában, ahogy a tavalyi évben is, minden baleset oka egy-egy rossz emberi döntés volt: a figyelmetlenség és a szabályok megszegése. Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV hálózatán 2025-ben eddig 6 baleset történt vasúti átjáróban – feleannyi, mint tavaly –, amelyek során két ember életét vesztette, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel járt (a tavalyi év azonos időszakában 12 baleset történt, 3 súlyos és 7 könnyű sérüléssel).

A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, több mint másfél évtizede nem történt halálos baleset. A vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy a vasúti átjárót mindig fokozott körültekintéssel közelítsék meg.

Tiltott területen való tartózkodás miatti gázolások

2024-ben kiemelten sok halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset oka a tiltott vasútüzemi területen tartózkodás, átkelés volt. Tavaly összesen 66 gázolás történt, amelyek során gyalogosan, kerékpárral és elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat.

Áramütések

A villamos felsővezeték okozta áramütés tavaly egy áldozatot követelt, és két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott.

Mozgó vonatról való leugrás

Huszonegy alkalommal fordult elő, hogy egy utas az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról. Az értelmetlen balesetekben összesen harmincnyolcan vesztették életüket és harmincketten súlyosan megsérültek.

Öngyilkosságok

2024-ben a MÁV hálózatán 103 ember vetett véget az életének a síneken, és 15 öngyilkossági kísérlet történt.

A közelmúltban az egész országot mélyen megrázta az a szörnyű tragédia, amely során egy anya gyermekével a karján hozta meg a végső döntést, és a vonat elé lépett. A hasonló esetek sajnálatos módon egyáltalán nem ritkák, pedig van segítség. Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon.

Balesetmegelőző kampányt is folytat a MÁV

A MÁV elkötelezetten küzd a balesetek számának csökkentése érdekében. A 2022-ben elindított Érj haza biztonságban! kampány részeként a vasúttársaság legújabb ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő podcastjában Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével mutatja be a vasút veszélyeit és a balesetek bekövetkezésének okait, a fizika törvényszerűségeivel alátámasztva.

Súlyos anyagi károk

Egy-egy baleset szerencsétlen kimenetele akár jelentős, elhúzódó helyreállítással járó károkat is okozhat, így az ütközések száma nem feltétlen arányos a vasúttársaság kárelhárításra fordított költségeivel – de mindenképp elrettentő az összegek nagysága. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, 2022-ben megközelítőleg félmilliárd, 2023-ban hozzávetőlegesen 150 millió forintos kárral volt kénytelen számolni. A kárérték 2024-ben megközelítette a 200 millió forintot. A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!

A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:

- A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
- Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
- A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
- Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
- A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!


Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!

Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít.

A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.

A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.

A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.

A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra szálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak.

A járművek haladása közben jelentős légellenállást kell leküzdeniük, ami azzal jár, hogy a környezeti levegőt tolva maga előtt, mellett egy örvényhatással halad. Ez az örvény hatás függ a járművek méretétől, sebességétől. Ekkor történhet meg, hogy ez a hatás berántja, vagy kilöki az azon a területen belül tartózkodó személyt. Ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és biztonsággal lehet tartózkodni a haladó járművek mellett, azt nevezzük elsodrási határnak.

A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal (pálya), a rendezőpályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).

A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, a felsővezetéken keresztül az energiarendszer által táplált villamos ívkisülés veszélye már 2 méteres megközelítési távolságtól fennáll, amely áramütést, súlyos vagy életveszélyes égést okoz.  A felsővezeték, illetve a felsővezeték-hálózat más részeinek (oszlopok, kapcsolók) érintése is életveszélyes. A vasúti felsővezetékben 25000 voltos nagyfeszültséget használnak a vonatközlekedéshez.

A sínre helyezett tárgy súlyosan veszélyeztetheti a közlekedő vonatok biztonságát, amely akár azok szolgálatképtelenségét, szélsőséges esetben siklását is okozhatja. A sínre helyezett tárgy észlelését követő vészfékezés következményeként az utasok és a vonat személyzete is megsérülhet. A mozdonyvezetőnek minden ilyen esetben meg kell állnia, hogy meggyőződjön arról, nem történt-e gázolás, valamint hogy keletkezett-e, és ha igen, milyen mértékű az anyagi kár. Az esemény okozta - akár 30-40 perces - időkiesés jelentős késéseket okozhat a vasúti közlekedésben, ezáltal akár utasok százainak célbajutását akadályozhatja. Az ilyen jellegű cselekményeket minden esetben feljelentés követ, amelyet a rendőrség büntető eljárás keretében vizsgál.