A MÁV vezérigazgatója, Pafféri Zoltán is részt vett az Európai Parlament konferenciáján.

A nagy sebességű vasúti hálózatok (NSV) már több évtizede épülnek, és az olyan nagy államok, mint Franciaország, Japán, Németország, Kína, Spanyolország, Olaszország nemzeti keretek között kezdték kiépíteni a maguk hálózatát. A kisebb országok azonban már a léptékénél fogva is csak együtt, közösen tudnak olyan NSV-hálózatot építeni, amely értelmesen megél.

Ezért határozták el a V4-ek közös rendszerük tervezését, amely Budapestről Pozsonyba indulna (elágazással Bécs felé), majd utána Prága, illetve Varsó irányába folytatódna. Lengyelország már a hetvenes években elkezdte építeni a most a közösbe számító szakaszt, sőt a csehek is már a kivitelezésnél tartanak. A négy ország külön, de összehangoltan tervez, a magyar szakaszról elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és a környezetvédelmi engedély is rendelkezésre áll. A hálózat persze nem áll meg a visegrádiak határán, Magyarország számára természetszerűen ez lesz a kapcsolat nyugat felé is, és a kolozsvár-bukaresti szárny tanulmánytervével délkeletre is folytatódik a rendszer – mondta el Pafféri Zoltán Strasbourgban, az Európai Parlament konferenciáján.

A MÁV-csoport vezérigazgatója hangsúlyosan beszélt az európai NSV-rendszer finanszírozásáról.

Az NSV-hez közös európai érdek fűződik, tehát közös finanszírozást kell találni. Kelet-Közép-Európa más szituációból indul az infrastruktúra állapotát, sebességét tekintve

– erre is felhívta a figyelmet Pafféri Zoltán. Az ő vezetésével működik egyébként az Európai Vasúti és Infrastruktúra-társaságok Közössége (CER) keretében egy munkabizottság, amelynek feladata a javaslattétel a vasút finanszírozásának megoldására. A kohéziós, CEF-es programokat folytatni kell, hogy a keleti országok be tudják hozni lemaradásukat – mondta.

A konferencián francia részről beszámoltak az NSV finanszírozásával kapcsolatos harmincéves tapasztalatokról. Jelezték, hogy ezek a vonalak meglehetősen költségesek, 25 millió euró (9–10 milliárd forint) kilométerenként a beruházás ára. Mindenképp kell hozzá állami forrás, de nekik jó gyakorlatuk van más források bevonására is. Például környezetvédelmi adóból, közúti úthasználati díjakból, az érintett területek ingatlanadójából szereznek forrást. Náluk emelt hálózat-hozzáférési díja van az NSV vonalaknak – az osztrákoktól az ÖBB pénzügyi vezetője volt jelen, ő kétségbe vonta, hogy náluk ez utóbbi működhetne-e. A franciáknál mindenesetre az NSV működtetése teljes mértékben fedezhető az említett forrásokból, csak az építésnél van szükségük állami forrásra.

Nyitóképünkön képernyőfotó a konferenciáról, az emelvényen bal szélen Pafféri Zoltán a lengyel, osztrák, német, francia, cseh, szlovák államvasút képviselői mellett.