fbpx
2026. október 13. kedd
spot_img

Komoly veszélybe kerülhet a vasúti árufuvarozási szektor

Az Európai Parlament esetleges rossz döntésének nem csak a vasúti fuvarozók, hanem az uniós adófizetők is kárát láthatják.

A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület közleményében hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben az Európai Parlament március 11-én elfogadja a Weights and Dimensions – közúti tehergépjárművek tömegéről és méreteiről szóló – EU-irányelv (96/53) módosítására irányuló javaslatait, az súlyos következménnyel járhat: több teherautó, több CO2-kibocsátás és energiafelhasználás, több baleset és több költség. Kihangsúlyozzák, hogy ennek nem csak a vasúti szektor, hanem az uniós adófizetők is kárát láthatják.

Az egyesület tájékoztatása szerint 2024. március 11-én az európai közlekedés jövőbeni „zöldítéséről” dönthet az Európai Parlament, mikor a közúti tehergépjárművekre vonatkozó ún. Weights & Dimensions irányelv módosítására vonatkozó javaslatról szavaz.

- Hirdetés -

Az irányelv módosítás eredeti célja lehetővé tenni az elektromos hajtású kamionok elterjedését azáltal, hogy az akkumulátor többlet hely és tömeg igényének teret biztosít anélkül, hogy a rakomány mennyiségét csökkenteni kellene. Az irányelv módosítás jelenlegi szövegezése viszont a nagyobb tömeg és méret paramétereket nem csak az elektromos kamionokra, hanem minden tehergépjárműre vonatkozóan is engedélyezné, tehát a dízel hajtásúakra is. Mindemellett az országhatárokat keresztező gigakamion szállításokat is megengedné.

A HUNGRAIL kiemeli, hogy ez a döntés EU társadalmára és környezetére nézve is jelentős veszteség lehet, a teljes közlekedési szektorra, a közútbiztonságra, a közúti infrastruktúrára és az energiafelhasználásra gyakorolt negatív hatások miatt.

Noha az irányelvnek az az eredeti célja, hogy környezetbarátabbá tegye a közlekedést azáltal, hogy helyet biztosít az akkumulátoroknak, valójában azzal fenyeget, hogy aláássák a EU-s zöld megállapodás célkitűzéseit, mivel összességében csak a közúti közlekedést optimalizálja, figyelmen kívül hagyva a teljes közlekedési ágazatra – többek között a vasútra – gyakorolt negatív hatást.

Az egyesület összeállítása alapján, az alábbi negatív hatásokkal számolhatunk:

  • A közúti szektor versenyképességének nyeresége – amivel várhatóan ~10% károsanyag kibocsátás csökkentés érhető majd el – jelentős negatív hatást fog gyakorolni a jóval zöldebb vasúti- és kombinált fuvarozásra, melyek azonos mennyiségű árut 75-90%-kal kevesebb károsanyag kibocsátás mellett szállítanak el. Ahelyett, hogy csökkenne a kamionok száma az utakon, éves szinten 10,5 millióval több közúti teherfuvar és 6,6 millió tonna többlet CO2 kibocsátás várható a módosítás eredményeként az EU-ban.
  • A nehezebb és hosszabb tehergépjárművek miatt emelkedni fog a közúti balesetek száma, ráadásul ezek súlyossága is nőni fog tekintettel arra, hogy a tehergépjárművek nehezebbek lesznek. A nehézgépjárművekkel érintett balesetekben a halálozás valószínűsége duplája a csak normál járművekkel érintett balesetekének. A KSH adatai szerint 2022-ben Magyarországon közel 15.000 közúti balesetet regisztráltak, melyekben 19 546 fő sérült meg, 4309 súlyosan, 537-en életüket veszették. Ugyanez a statisztika vasúton nagyságrendileg kedvezőbb, a balesetek száma 100 alatt volt.
  • A teherjárművek súlyterhelésének 10%-os növelése (40-ről 44 tonnára) 44%-kal jobban rongálja majd a közúti infrastruktúrát. A hidak és az útburkolat többlet karbantartási költsége EU szinten várhatóan eléri az évi 6,7 millárd eurót (~2 690 milliárd Ft), és ebben még nincs benne a hidak megerősítésének, alagutak adaptálásának, útkeresztezések-, körforgalmak-, parkolók-, stb. átalakításának a költsége, továbbá ezek biztonsági berendezéseinek adaptálási költsége, melyekre még nem áll rendelkezésre számszaki becslés.
  • az EU energiahiányára és különösen a zöld energia hiányára tekintettel érthetetlen, hogy miért a vasútnál 7-szer több energiát használó közútnak kedveznek az irányelv módosításával a más, jóval zöldebb és kevesebb energiát fogyasztó közlekedési módokkal szemben.

A HUNGRAIL és más európai szervezetek, vasútvállalatok nyomatékosan javasolják, hogy  a közúti tehergépjárművekre vonatkozó ún. Weights & Dimensions irányelv módosítására vonatkozó javaslatot és a kombinált szállításról szóló irányelvet együtt kell felülvizsgálni. Egyrészt Gondoskodni kell arról, hogy az elektromos teherautók súlya és méretei kompatibilisek legyenek a kombinált szállítással, és csak az elektromos teherautók számára engedélyezzenek további súlynövekedést. Másrészt pedig a hatások értékelése során figyelembe kell venni az összes szállítási módot, nem csak a közúti szállítás optimalizálását.

A szakmai szervezet rávilágít, ha fentebb felsorolt szakmai szempontokat és hatásokat a döntéshozók nem veszik figyelembe, akkor elérhetetlen lesz az  EU-s zöld megállapodás azon törekvése, hogy 2030-ra megduplázzák a vasúti áruszállítás arányát, 18%-ról 30%-ra. Továbbá a Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában meghatározott célok sem fognak teljesülni, miszerint a vasútnak 2030-ra 50%-kal növelni, 2025-re pedig duplázni kell a teljesítményét.

Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója szerint: „ez a javaslat újabb szög a vasúti árufuvarozás koporsóján! A közúti fuvarozás ilyen színtű térnyerése és támogatása, nem a közlekedés zöldítéséhez vezet, hanem fordított modális váltáshoz és aláássa az elmúlt években kiharcolt vasúti árufuvarozás versenyképessége érdekében hozott intézkedéseket, elmarad továbbra is az a közlekedéspolitikai paradigma váltás, amelyben a vasutat helyzetbe lehetne hozni,  nemzetközi és hazai szinten egyaránt!” 

Ezek is érdekelhetik

Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: újraindul az ország és a főváros vasútfejlesztése!

Uniós forrásokra építve minden fővonalon néhány éven belül jelentősen gyorsul a forgalom, az áruszállítást pedig kapacitásbővítés és új támogatási rendszer segíti.

Oroszország lezárta uniós vasúti határait a már eltűnt forgalom előtt

A szankciók évekkel a határzár előtt kiürítették az EU–orosz vasúti kapcsolatot. A lezárás így sem teljes, jelentős kiskapukat hagytak.

Tovább mélyült a válság a vasúti árufuvarozásban: 12 százalékkal nőttek a költségek, miközben a bevételek alig emelkedtek 

Az ágazat teljesítménye árutonnakilométerben mérve 11%-kal csökkent, a vasúti fuvarozók fajlagos költségei éves szinten 12%-kal emelkedtek

Az RCH erősíti együttműködését Szerbia és Észak-Macedónia állami teherfuvarozó vállalataival

A három piacvezető vasúttársaság elsősorban a távol-keleti áruk továbbításában erősíti partnerségét, cél az intermodalitás erősítése.

Növekvő teherforgalom mellett is stabil a működés a Déli körvasút kritikus szakaszán

Pozitívak az első hetek tapasztalatai a Déli körvasút projekt részeként elrendelt Kelenföld és Ferencváros között zajló részleges vágányzár során.

Új ütemhez érkezett a Déli körvasút fejlesztése

Tervezetten 2027 év végéig Budapest-Kelenföld és Ferencváros között jellemzően csak egy vágányon közlekedhetnek majd a vonatok.

Legfrissebb híreink

174 milliárd forintból újulhat meg a veresegyházi vasútvonal

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként mintegy 174 milliárd forintból korszerűsítenék a Budapest–Fót–Veresegyház–Vác elővárosi vasútvonalat.

Vitézy Dávid: érdemi szakpolitikai lépések készülnek

Három miniszterrel tárgyaltak a fuvarozók: októberben jöhetnek a döntések A közúti és vasúti árufuvarozás helyzetéről egyeztettek szeptember 29-én a kormány képviselői és a szakmai érdekképviseletek...

A Magyar Vagon gyártja a Leo Mobility Management első 200 NEO személyszállító kocsiját

A vasúti jármű-lízinggel foglalkozó LMM a kocsikat európai vasúti szolgáltatók számára kínálja majd, a gyártás várható ideje kb. két év.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

174 milliárd forintból újulhat meg a veresegyházi vasútvonal

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként mintegy 174 milliárd forintból korszerűsítenék a Budapest–Fót–Veresegyház–Vác elővárosi vasútvonalat.

Vitézy Dávid: érdemi szakpolitikai lépések készülnek

Három miniszterrel tárgyaltak a fuvarozók: októberben jöhetnek a döntések A közúti és vasúti árufuvarozás helyzetéről egyeztettek szeptember 29-én a kormány képviselői és a szakmai érdekképviseletek...

A Vectron X és az AI-alapú vasúti megoldásokat mutat be a Siemens az InnoTrans-on

A Siemens Mobility idén is átfogó digitális és vasúttechnológiai portfólióval érkezik az InnoTransra, fókuszban az AI-megoldások.

A rovat további cikkei

Vitézy Dávid: érdemi szakpolitikai lépések készülnek

Három miniszterrel tárgyaltak a fuvarozók: októberben jöhetnek a döntések A közúti és vasúti árufuvarozás helyzetéről egyeztettek szeptember 29-én a kormány képviselői és a szakmai érdekképviseletek...

A Magyar Vagon gyártja a Leo Mobility Management első 200 NEO személyszállító kocsiját

A vasúti jármű-lízinggel foglalkozó LMM a kocsikat európai vasúti szolgáltatók számára kínálja majd, a gyártás várható ideje kb. két év.

Már több mint ezer munkavállalót foglalkoztat a Stadler Magyarországon

Nyáron átlépte az 1000 főt a Stadler magyarországi munkavállalóinak száma, a cég hazai telephelyein már közel 1200 munkavállaló dolgozik.