A HUNGRAIL és a Magyar Vasút első ízben tartotta meg új rendezvényformátumát.

A Magyar Vasút Meetup egy-egy szakmai részterületen kíván fórumot biztosítani a vasúti cégeknek és munkatársaiknak egymás törekvéseinek, tapasztalatainak megismerésére. Az első rendezvény témája a digitalizáció volt.

Kezdjük a beszámolót három olyan témával a számos előadásból, kerekasztal-beszélgetésből, ami többször is előkerült!

- Hirdetés -

Sokan említették meg, hogy a digitalizáció a fenntarthatóságnak, a klímavédelemnek is egyik eszköze.

A másik tanulság, hogy a vasúton nagyon sokféle rendszer működik, ez az inhomogenitás kor, gyártó, tudás szerint is érvényes, és azt eredményezi, hogy a kompatibilitások megteremtése munka- és költségigényes. A fejlesztési munka fele interfészfejlesztés – mondta az egyik résztvevő.

A harmadik gondolat, hogy a vasúton már ma is irdatlan mennyiségű adat képződik digitálisan, ez a jövőben még inkább így lesz, érdemes lenne ezt az értékes adatvagyont az érdekelt cégeknek egymás között megosztaniuk, és elemezniük, akár a mesterséges intelligencia segítségével.

Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezetője azzal a gondolattal nyitotta meg a rendezvényt, hogy a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület célja a vasút világát érintő kritikus kérdések megbeszélése, és a döntéshozók figyelmének fölhívása ezekre. Márpedig a digitalizáció kritikus, hiszen ennek segítségével harminc százalékkal nőhet egy pályahálózat kapacitása.

Mráz Dániel, az esemény főszponzora, a Prolan Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a rendezvényt. (Nyitóképünkön.) Arról beszélt, hogy a mai magyar valóságban még jelen van a vonóvezetékes, kulcsos biztosítóberendezés vagy a Domino 55-ös, amelynek a nevében rejlő szám 1955-re utal. Az időseknek tisztelet jár, de arra van szükség, hogy egy hatalmas ugrással ne csak magunk mögött hagyjuk ezeket, hanem átlépjünk az ezek utáni lépcsőfokokat, és egy korszerű, hatékony, magasabb utaskiszolgálásban testet öltő szintre érkezzünk meg. Ez a hatalmas ugrás pedig nem más, mint a digitalizáció.

Mi, mint Prolan Zrt. 33 éves cégként erre szövetkeztünk, mintegy száz mérnök kollégánk dolgozik azon, hogy a magyar vasút igényeinek megfelelő berendezések, adott esetben biztonságkritikus rendszerek álljanak rendelkezésre

– mondta Mráz Dániel.

Magyar Zoltán, a rendezvény szakmai partnere, a MÁV távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési igazgatója tartotta az első előadást.

Egyszerre üzemeltetünk 120 éves rendszereket és mellettük űrtechnológiát

– hívta föl a figyelmet az igazgató, majd áttekintette, hogy a MÁV-nál eddig hol épült ki a központi forgalomirányítás. Ismertette a jövőbeni terveket is, ezeken a szakaszokon terveznek a közeljövőben köfit kiépíteni:

• Debrecen–Nyíregyháza
• Kőbánya-Kispest–Szolnok
• Rákospalota-Újpest–Göd–Vác–Szob
• a miskolci vonal jelentős része.

A köfi ma már nem egyszerűen a korszerűsítést, a digitalizációt, a hatékonyságnövelést jelenti, de a munkaerő oldaláról kényszer is.

Magyar Zoltán beszélt arról is, mi a helyzet a MÁV állomásainak biztosítóberendezéseivel. Jelenleg 15 százalékot képviselnek az elektronikus biztberek, ugyanakkor a berendezések több mint 50 százaléka már elmúlt negyvenéves. A MÁV megalkotta a biztosítóberendezési programját, ebben kiemelt figyelmet kaptak a budapesti állomások, ahol az átlagnál rosszabb a helyzet.

Feldmann Márton, a Prolan vezérigazgató-helyettese egy rendhagyó, rejtvényekkel is egybekötött, zenés időutazásra hívta a meetup résztvevőit a vasúti digitalizáció világában A fejlődés ára – ciklikusság és tanulságok a vasúti digitalizációban címmel. Olyan kulcsfogalmak születéséhez, illetve fontos eseményekhez nyúlt vissza, mint az ETCS, a TEN-T korridorok, a brit vasutak privatizációja, a GSM-R, a köfi.

A digitalizáció világában rendkívül gyors az avulás. Már Magyarországon is sort került arra, hogy egy 1997-ben telepített elektronikus biztosítóberendezést elbontottak, és helyette egy újat telepítettek. A jövő az új technológiáké, de ugyanakkor szomorú, hogy alig húszéves berendezéseket dobunk ki. Korábban 30–50–80 év volt a beruházási ciklus, ha ez lecsökken, nagyon beruházásintenzív lesz a vasút üzeme.

A Prolan arra törekszik, hogy fenntartható, stabil termékeket hozzon a piacra, amelyek megbízható működést garantálnak. Mi 2023-ban is ugyanazt a rendszert telepítjük, mint az ezredfordulón. Belső technológiában megújulva, a hardverelem-készletet kicserélve, de ugyanazokkal a szabványos illesztőfelületekkel, csereszabatosan, hogy az ügyfeleink elégedettsége ne csorbuljon

– mondta Feldmann Márton.

A rendezvény első kerekasztal-beszélgetésének címe ez volt: Kritikus időszak előtt áll a vasúti ágazat a digitális vasúti jelzések és vonatirányítás szempontjából? Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója moderált. A beszélgetés résztvevői:

• Feldmann Márton, a Prolan vezérigazgató-helyettese
• Szlatényi Miklós, a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Nonprofit Kft. IT menedzsere
• Ikker Tibor, a GYSEV pályavasúti igazgatója
• Magyar Zoltán, a MÁV távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési igazgatója

Szünet után az első előadó Szloboda István volt, a Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft., a rendezvény ezüstfokozatú támogatója rendszermérnöke. A jövő digitális tehervonatáról beszélt. Abból indult ki, hogy az EU-s klímacélokhoz, a vasúti áruszállítás részesedésének növeléséhez is hatékonyabba kell tenni a tehervonatok működését. Ma csak a levegő megy végig egy átlagos tehervonaton, ezt ki kell egészíteni az elektromos energia és az adatok átvitelével és az automatikus kapcsolókészülékkel, a DAC-kal. Ha ez megtörténik, akkor az össze- és szétkapcsoláshoz nem kell emberi munkaerő, a fékpróbához sem kell végigmenni két embernek. Automatikus lehet a rögzítőfék működése; a vonat összeállítása, integritása ugyancsak automatikusan kontrollálható, ahogy a féksúlyszámítás, a rakomány helyzete, az alkatrészek állapota is. Szenzorok figyelhetik majd a tengelyek melegedését, észlelhetik a siklást

Mikics György, a fórum szakmai partnere, a Ground Transportation Systems Hungary Kft. ügyvezetője a vontatási energia hatékony felhasználásának támogatásáról beszélt. Az energiamegtakarítás minden szintjét érintette előadásában a központi forgalomirányítástól egészen a mozdonyvezetők vezetési stílusáig.

Ehhez kapcsolódott a meetup második kerekasztal-beszélgetése Hogyan segíti elő a digitalizáció az energiahatékony vasúti közlekedést címmel. Ezúttal Feldmann Márton látta el a moderátori teendőket.

A beszélgetés résztvevői:

• Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója
• Mikics György, a Ground Transportation Systems Hungary Kft. ügyvezetője
• Oláh János, a Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. osztályvezetője a digitális termékek és fékvezérlés területről
• Mátyus Szabolcs, a Rail Cargo Hungaria üzletfejlesztés- és projektmenedzsment-vezetője

Ikker Tibor, a rendezvény szakmai partnere, a GYSEV pályavasúti igazgatója előadásában a magyar-osztrák vasúttársaságban folyó digitalizációs munkáról számolt be.

A GYSEV jól áll a központi forgalomellenőrzés (köfe) és a köfi területén, de azt is tudni kell, hogy a ma már csaknem teljes körű köfi kiépítése nem kevesebb, mint 11 projektben történt, így meglehetősen inhomogén, bár a dolgozói kezelőfelület egységes, és két központból irányítható, ahol jó körülményeket tudnak biztosítani a munkatársaknak.

Hasonló a helyzet az ETCS vonatbefolyásolással, szinte minden vonalon van, de ezek különböznek egymástól. Ikker Tibor számos egyéb fejlesztésről beszámolt az energiaméréstől a mozdonyvezetői digitális irodán keresztül a digitális írásbeli rendelkezésig.

A rendezvény utolsó előadása az ARIS-szal támogatott digitális üzleti megoldásokat mutatta be. Ez a vállalatirányítási alkalmazás működik a MÁV-nál és a MÁV-START-nál is. Megismertetésén Rácz László, a meetup bronzfokozatú támogatója, az NTT Data Business Solutions Kft. vezető tanácsadója és Cserjési Jenő, a MÁV-START projektszakértője osztozott.