Magyarországnak is tanulságos, hogyan lehet elkerülni az extrém időjárási helyzetek okozta logisztikai összeomlást.
Augusztus 24-én leállít a vasúti forgalom Milánó és Camnago-Lentate között, ezzel a svájci irányú német-olasz áruszállítás is jelentős kapacitáskiessel nézett szembe. Az ilyen hírek pedig egyre gyakoribbak: a kapacitásokat nagy mértékben kihasználó, transzalpi észak-déli irányokban egy-egy műszaki probléma, esőzés vagy más extrém időjárási helyzet a teljes logisztikai láncban zavart okozhat.
A RailFreight.com cikkében arról ír, hogy az elmúlt hetek esőzései és a természeti csapások miatt olyan komoly zavarok keletkeztek a logisztikai szegkorban, különösen a vasúti árufuvarozásban, hogy
jelenleg Olaszország logisztikailag elszigetelődött szomszédaitól.
Minden szárazföldi szomszédország felé komolyak a fennakadások, így Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia irányába is. Ez utóbbit szintén kiemelten sújtották az esőzések, ahogy a Magyar Vasút is beszámolt róla, a koperi kikötő megközelítése is átmenetileg ellehetetlenült.
Sínen és úton is akadályok
Nem csak a vasutat érintik a lezárások: a Torinó Lyon autópálya 20 km-re le volt zárva, a francia-olasz alagutak közül is egy még zárva tarott. Eközben a Brenner-hágón sárlavina zárta el az utat augusztus 29-én, kedden Ausztriában, így a közúti szállítás fő irányai blokkolva voltak. Ráadásul Olaszország és Ausztria között a Brenner-hágót augusztus 6. és 23. között karbantartási munkálatok miatt korábban is lezárták, ami után még mindig nem tudott helyreállni a szűkös kapacitások miatt a forgalom.
Az Olaszország és az Alpok közötti hét fő határátkelőhely közül négy augusztus utolsó napján még zárva volt, vagy korlátozott kapacitással működött csak. A természeti katasztrófákat nem lehet kivédeni, de fel lehet készülni rá: érdemes lenne a szállítmányozóknak alternatív útvonalakkal felkészülni a rendkívüli helyzetekre. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbakká válhatnak az ilyen jelenségek, ezért is egyre komolyabban venni. A késések, kapacitáshiányok felelősségi körét pedig a szerződésekben kell még pontosabban rögzíteni, ahogy a kártérítések kérdését is.
Olaszországban annyira súlyos a helyzet, hogy a vasúti áruszállítók gyakorlatilag élőben kell, hogy tájékoztassák a közlekedési minisztert a fejleményekről a RailFreight.com beszámolója szerint.
Zavarok sokasága
A rossz időjárás és a természeti csapások a legtöbb Olaszországgal határos országban gondokat okoznak. Szlovénia és Ausztria például augusztus eleje óta árvizekkel küzd. Ezenkívül egy hatalmas földcsuszamlás blokkolta az Olaszország és Franciaország közötti elsődleges összeköttetést. Mindezek tetejébe a Gotthárd-alagutat egy kisiklást követően az elmúlt három hétben lezárták. Ez az egyik létfontosságú tengely, amely Olaszországot Svájcon keresztül összeköti Európa többi részével, és amely most korlátozott kapacitással működik.
Nem csak Olaszországban, de ha kisebb mértékben Magyarországon is gondot okoz az extrém időjárás. Nagy port vert fel a sajtóban, hogy az 1-es számú vasútvonalon Biatorbágy-Szárliget szakaszán 140-ről 100-ra kellett csökkenteni a pályasebességet. Ennek kapcsán leginkább a bécsi vonatok késése kapott nagy figyelmet, pedig a lassabb közlekedés a személy- és áruszállításban is csökkenti a kapacitást. Mivel személyvonatból nem jár kevesebb, a tehervonatok átjutása lesz nehezebb a szakaszon.
Magyarországi párhuzamok
Ahogy a MÁV Zrt. a HVG.hu-nak eljuttatott közleményében kitért rá, a műszaki helyzet romlását „az állapotromlást az idei nyáron tapasztalt intenzív esőzések és az elmúlt napok hősége felgyorsította.” Az ilyen jelentősebb költségű helyreállításokra pedig nincsen szabad forrás, és a közbeszerzési és kötött gazdálkodási rendszerben elképesztően nehéz finanszírozni.
Nem ez az első rendkívüli eset itthon: a Budapest-Vác-Szob 70-es számú vasútvonalon 2020-ban, 2022-ben is hetekre nem tudtak közlekedni a vonatok a nagymarosi földcsuszamlás miatt – ez a Budapest-Prága EuroCity vonatok közlekedését lehetetlenítette el az eredeti irányon, ahogy a jelentős áruszállítási korridorról is kerülni kellett. A kerülőirány pedig a Pozsony-Győr-Budapest útirány volt – az éppen műszaki problémákkal küzdő 1-es vonal. Ez is rávilágít arra, hogy ha nem megfelelő a fővonalak műszaki állapota, akkor egy-egy természeti katasztrófa olyan többletterhelést jelentethet, amit már nem bírnak el a leromlott műszaki színvonalú vonalak. Ezért csakis magas színvonalú karbantartással van esély a katasztrófahelyzetek hatásainak minimalizálására.
Borítókép: Unsplash
