fbpx
2024. március 5. kedd

Nem látni a vasúti fordulatot: egyre kevesebb állami forrás jut vasútfejlesztésre a fejlett világban

A közúthoz mérve sokat, a gazdasági teljesítményéhez mérve kifejezetten keveset költ a magyar állam a vasúti infrastruktúra fejlesztésére. Ausztria, Svájc és Csehország lehet a követendő példa.

A klímacélok eléréséhez lényeges lenne, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának Európában negyedéért felelő közlekedésben sikerüljön minél több áru- és személyszállítási teljesítményt vasútra terelni. Ez csak akkor életszerű, ha az államok egyre több forrást fordítanak a vasúti infrastruktúra fejlesztésére.

A német nyelvű országok kapcsán a német Allianz Pro Schiene civil szervezet rendszeresen készít infrastruktúrafejlesztési összehasonlításokat. Ez európai szinten az egyik legmagasabb vasúti személyszállítási modal split értékekkel büszkélkedhető Ausztria és Svájc esete jól mutatja, hogy ehhez az kell, hogy hosszú ideje több pénzt biztosítanak a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, mint a közútiéra.

- Hirdetés -

Ennek kapcsán az OECD adatbázisa alapján annak jártunk utána, hogy Magyarországon és a fejlett országok esetében milyen trendeket látni. 2020-ra hazánk mellett 34 másik, főként európai országról érhető el adat. Ausztria nemcsak a német nyelvterületen, de világszerte is vezető a vasút melletti kiállásban: a vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésének és karbantartása teljes költségének 60 százalékát fordították vasútra.

Magyarországon a közlekedési infrastruktúra kiadások 40 százaléka jutott vasútra, ami nemzetközi szinten így is magas értéknek számít, csak tíz országban fordítanak arányában többet a vasútra.

Ebben az évezredben nem látni az európai és észak-amerikai országok esetében, hogy a vasút szerepe nőne.

A 2000-es évekhez viszonyítva határozottan csökkent a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására fordított kormányzati kiadás Európában és Észak-Amerikában, a közúti kiadásokra két évtizede a vasúthálózatra fordított összegek háromszorosát költötték a kormányok, a 2020-as években már ötszörösét.

Mivel a vasúti pálya az Egyesült Államok kivételével szinte teljes mértékben állami tulajdonban van, ezért az sem állhat a statisztika hátterében, hogy az állami feladatokat a piac vette át. Egyszerűen a közútfejlesztések kapnak még minidig egyre nagyobb prioritást.

Nem csak az a fontos kérdés, hogy vasútra vagy közútra jut-e több forrás: az új fejlesztések és a karbantartások arányát is érdemes vizsgálni. Nem előnyös, ha sokat költenek új beruházásokra, de karbantartásra és felújításra nem jut pénz, hiszen ilyenkor az állagmegóvásnál drágábban, nagyprojektek keretében kell a felújításokat elvégezni. De természetesen az sem jó jel, ha új projektekre nem jut forrás.

Az európai és észak-amerikai országokkal összehasonlítva az látható, hogy Magyarországon kifejezetten magas a vasút esetében a karbantartás aránya. Míg a vasútnál ez az érték ugyan kissé csökken, továbbra is nagyon magas, addig a közútnál azt láthatjuk, hogy a 34 ország átlagának nagyrészt megfelel a közúti karbantartási arány.

Az adatok alapján jól látható, hogy Magyarországon elmaradnak az új infrastruktúra-beruházások a vasútnál. Ráadásul Magyarországon Belgium és Csehország utána az elemzett országok közül a harmadik legsűrűbb a vasúti hálózat, ezt is figyelembe véve még inkább úgy tűnhet, hogy jelentős mértékű vasúti infrastruktúra-fejlesztési elmaradás van.

A vasúti infrastruktúrában eszközölt állami kiadásokat a GDP arányában mérve Magyarország annyit költ erre a területre, mint a bevezetőben említett, Allianz Pro Schiene által erősen kritizált Németország. Mivel hazánkban sokkal sűrűbb vasúti hálózat van, az áruszállítás szerepe jóval magasabb a vasúton, mint Németországban, már csak ezek miatt is az ugyanakkora költés azt is jelenti, hogy a hálózathoz és a forgalomhoz mérve mindez kevesebbet ér.

A listát vezető gazdag Svájc és Ausztria példája mellett észre kell venni Csehországot és Szlovéniát is: ezek a térségbeli államok világszerte is vezetőnek számítanak a vasúti infrastruktúra fejlesztésében. A viszonylag magas magyar vasúti részesedést pedig alapvetően az okozza, hogy a közutakra is keveset költ a magyar állam.

Címlapkép: DB

Ezek is érdekelhetik

Kínai vasútipari vállalatot először vizsgálnak külföldi támogatások miatt az Európai Unióban

Az Európai Bizottság átfogó vizsgálatot kezdeményezett a külföldi támogatások ügyében a kínai CRRC Qingdao Sifang Locomotive, az állami tulajdonú CRRC Corporation leányvállalata ellen, amely anyavállalat érdekelt a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében.

Katonai Mobilitási Munkacsoport létrehozásáról döntött a Honvédelmi Miniszter

A Magyar Honvédség feladatainak hatékonyabb ellátása, valamint a folyamatban lévő és tervezett közlekedési infrastruktúrát érintő fejlesztések során a honvédelmi érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében Katonai Mobilitási Munkacsoportot hozott létre Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter derül ki a Magyar Közlönyből.

Piaci pozíció, jövedelmezőség, biztonság

Az osztrák vasút sikerének titka: évtizedekkel előre meghatározták, mit és miért akarnak fejleszteni.

Egy hónapra megszűnik a német-lengyel vasúti személyszállítás

A német vasutak számára a keleti irányú vonatok nem igazán fontosak: április 21-ig ágépítés miatt lezárják a legfontosabb német-lengyel vasútvonalat.

Legfrissebb híreink

Elindult a Magyar Vasút Podcast csatorna!

Beszélgetőpartnereink:
Dr. Mosóczi László vezérigazgató, MÁV-START Zrt. vezérigazgató, VOLÁNBUSZ Zrt.
Dr. Kormányos László műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Hegyi Zsolt szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Kruchina Vince általános vezérigazgató-helyettes ,VOLÁNBUSZ Zrt.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Hat százalékkal csökkent tavaly a vasúti áruszállítás teljesítménye

2023 utolsó negyedévében öt százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

Elmaradt a vasúti fordulat az európai kohéziós politikában

Továbbra is több forrást biztosít az EU a közúti fejlesztésekre, mint a vasútiakra a 2021-2027 közötti tagállami fejlesztési tervek elemzése alapján. A 2021-2027 között elkölteni...

A rovat további cikkei

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.
$('.slider').slick({ infinite: true, dots: true, arrows: false, autoplay: true, autoplaySpeed: 3000, fade: true, fadeSpeed: 1000 });