Budapest azzal nyer, ha elkerüli az átmenő vasúti forgalom. Országos és nemzetközi árufuvarozási szempontból Nemzetközi korridorokat köt össze. Szolnok esetében a 100-as, 120-as, 140-es, 150-es vonalak csatlakoznak be a tervezett V0-ba, ugyanez elmondható a dunántúli fővonalak becsatlakozási lehetőségéről. Európa középső részén áthaladó teherforgalom számára egy, a mai kor követelményeinek megfelelő vasút pálya létesül, ami lényegesen kedvezőbb helyzetet fog tudni biztosítani a vasúti árufuvarozás számára. A V0 nyomvonala olyan gazdasági övezeteket ölel fel, amelyek tovább erősítik a térségben rejlő potenciális lehetőségeket, mint például: Szolnokon a vasúti korridorok keresztezésében intermodális pályaudvar létesíthető, továbbá Szolnok térsége folyamatosan fejlődő ipari térség, melyhez figyelembe kell venni a mezőgazdasági vasúti árufuvarozási lehetőségeket. A nyomvonaltól nyugatra haladva elérkezünk Kecskemét térségébe, ahol nemcsak az autóipar az egyetlen kiemelt szereplő, hanem a 140-es vonal becsatlakozásával a Szeged térségi áruáramlatokat is figyelembe kell venni. A Dunán átkelve egy meghatározó térség V0-ra történő rá- és elhordási kapacitása jelentkezik. A V0-t jellemzően teherforgalomra és átlós személyvonati forgalmakra lehet figyelembe venni, ezért a tehervonati közlekedése kiszámíthatóbbá fog válni. Ahogyan minden új infrastruktúra vonzza a befektetőket, úgy ez a vasút beruházás is ösztönözni fogja az egyéb beruházások megvalósítását.

A V0 vasútvonal megépítését a vállalkozó vasúti társaságok támogatják, és ugyanezen társaságok várják is nagyon a tényleges megvalósulást. A V0 vasútvonal megépítése több szempontból is jótékony hatással lehet a vasúti árufuvarozásra, és egyben a teljes gazdaságra is. A magyarországi vasúti hálózat jelenlegi Budapest központú szerkezetéből adódó szűkebb kapacitást jelentősen növelné az új vasútvonal. Meggyorsítaná a tranzit küldemények átjutását az országon. Az új nyomvonalon a zavartatások mennyisége és időtartama is jelentősen csökkenhetne a beruházás megvalósulása következtében. Mindezek hatására az ügyfelek számára vonzóbb szolgáltatást tudna nyújtani az ágazat. Gyorsabb eljutást, alacsonyabb költségeket és magasabb megbízhatóságot lehetne garantálni a megbízók számára. Ezzel újabb megbízások is a vasútra csalogathatók lennének, és véleményem szerint akár olyan új forgalmak is megjelenhetnének vasúton, ami korábban közúton haladt át az országon. A gyorsabb és kedvezőbb költségű útvonal megvalósulása csökkenthetné annak kockázatát is, hogy költség megfontolásból egyes küldemények tranzit útvonala elkerülje Magyarországot. Nem lehet amellett sem elmenni szó nélkül, hogy a V0 vasútvonal a költséghatékonyság mellett környezetvédelmi szempontból is jelentős előre lépést jelenthet.

A V0 vasútvonal megépítése jelentős lépés lehet a magyar vasúti közlekedés versenyképességének növelésében. A Budapestet elkerülő tehervonati útvonal csökkentené a fővárosi csomópontok terheltségét, így javítaná a menetrendszerűséget és enyhítené a hálózat zavarérzékenységét mind a személy-, mind az áruszállításban. A tehervonatok elterelésével nőne a kapacitás az elővárosi és országos vonalakon, ami kedvezőbb feltételeket teremtene a sűrűbb, pontosabb menetrendekhez és a kiszámíthatóbb működéshez. A V0 ugyanakkor nemcsak a teherforgalom számára hozna előnyt: lehetőséget adhat új, Budapestet elkerülő interregionális személyszállítási kapcsolatok kialakítására is, amelyek gyorsabb összeköttetést biztosíthatnának a Dunántúl és az Alföld térségei között.
Mindemellett a vasút valódi előrelépését az elővárosi kapacitásbővítések – például a Budapest Liszt Ferenc repülőtér bekötését szolgáló 27 km hosszú Kőbánya-Kispest–Monor szakasz és a Déli körvasút fejlesztése – biztosíthatják. A két fejlesztési irány együtt adhatja meg azt a rugalmasságot és megbízhatóságot, ami a vasút hosszú távú versenyképességének alapja lehet Magyarországon.

A V0 vasúti teherszállítási folyosó célja, hogy az országon áthaladó tranzit teherforgalom délről elkerülje a fővárost, és ezzel tehermentesítse az egyre zsúfoltabb elővárosi vonalakat. Gyorsítja az országos teher- és személyforgalmat, növeli a logisztikai hatékonyságot a hazai ipari parkok elérésében, javítja a közlekedésbiztonságot és környezetvédelmi szempontból is előrelépést jelent.

A „V0” egyik legfontosabb, a teljes hazai vasúthálózat szempontjából stratégiai jelentőségű hozadéka, hogy létesül egy új, TEN-T paramétereknek megfelelő kapacitású Duna-keresztezés, valamint megvalósul számos meglévő, harántirányú vasútvonal jelentős fejlesztése. A kétvágányú, végig villamosított, 22,5 tonna tengelyterhelésű, 740 méteres vonathosszt és százhúsz kilométer per órás sebességet engedélyező korridor a legutóbbi, 2022-es tervek szerint számos hazai, a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező fővonalat kapcsolna össze. Kelet felől a 100-as Budapest–Debrecen–Záhony vonalból indulna Szolnoknál, Kecskemét térségében keresztezné a szegedi 140-es, majd Kunszentmiklós-Tass magasságában a kelebiai/belgrádi 150-es vonalakat. Ezt követően egy új építésű hídon kelne át a Dunán, majd Székesfehérvár környékén elérné az ugyancsak jelentős nemzetközi teherforgalmat kezelő dunaújvárosi 42-es, pécsi 40-es és nagykanizsai 30-as vonalakat, majd az 5-ös vonal alternatívájaként, – vagy akár éppen azt felhasználva – csatlakozna be a Győr-Hegyeshalom 1-es vonalba.A V0-s vasútvonal az országos és nemzetközi vasúthálózat meghatározó részeként – elsősorban a vasúti áruszállítás céljait szolgálva – lényegesen hozzájárulhat az országon átmenő, a kiinduló- és célforgalom, valamint a belföldi vasúti teherforgalom kedvezőbb lebonyolódásához, egyúttal Budapest vasúti rendszerének tehermentesítéséhez és környezeti terheinek mérsékléséhez. A V0 folyosójában a meglévő vasútvonalak és kapacitások jobb kihasználásával, a környezeti értékek kímélése mellett a területi fejlődés új esélyeinek megteremtését is szolgálva hozzájárulhat a vasúti áruszállítás hatékonyságának javításához, a nemzetgazdaság költségvetési mérlegének javításához.