A Szabadjelzés konferencia és partnertalálkozó energia-kerekasztala az alkalmazkodásról szólt.
Beszámoltunk már a MÁV Szabadjelzés című konferenciájának több részletéről is. Az energetikai témájú kerekasztal-beszélgetés indító előadását Turai József energetikai tanácsadó, a T-Energy Tanácsadó Kft. munkatársa tartotta. A szakember a világpiaci folyamatok hatásáról és az árak alakulásáról tartott előadást. Mint kiemelte, az újraiparosítás keretében betelepülő gyárak esetében az alapanyag-szállításban meghatározó lehet a vasút szerepe, de a késztermékek fuvarozásában is részt vehet. Most jutottunk el ugyanis arra a pontra, hogy az autópályák bedugultak, emellett a vasút a leginkább környezetkímélő szállítási forma. Turai József hangsúlyozta:
a MÁV-nak el kellene jutnia arra a szintre, hogy saját energiatermelő kapacitása legyen, és lehetőleg megújuló energiaforrásból termeljen áramot.
A vasút nélkül nem lehet sikeres az ország újraiparosítása, és más ágazatok fejlődése sem. Kitért arra is, hogy a mostani, illetve a tervezett iparosításnak gátat szabhat az infrastruktúra hiányossága, illetve az áramtermelés szűkös kapacitása, amely nem fedezi az igényeket. Figyelembe kell venni ugyanis a tervezett beruházásokat, amelyeket elsősorban ázsiai cégek valósítanának meg, viszont ehhez nem elegendő a logisztikai háttér, és a beruházási ütemhez képest kevés a meglevő villamosenergetikai rendszerek kapacitása. Ezzel együtt számolni kell az országos energiafogyasztás növekedésével.
A MÁV az egyik legnagyobb villamosenergia-fogyasztó, a vasúttársaság négy éve a versenypiacról vásárolja az áramot. A Magyarországon fuvarozó vasútvállalatok évente 47,8 terawattóra villamos energiát fogyasztanak, ezzel az Európai Unió országait figyelembe véve 2,4 százalékos a részesedésük. A piacot nem lehet befolyásolni, csak alkalmazkodni lehet hozzá, az ármozgásokhoz hozzá kell szokni, és a beszerzéseket jól kell időzíteni. Az állami vasúttársaság ugyanakkor jelentős tapasztalattal rendelkezik ezen a területen – tette hozzá.
Kiszámítható működés és tervezhetőség, zöld áram
A kerekasztal-beszélgetést Feldmann Márton, a Prolan Zrt. vasút-automatizálási üzletági igazgatója vezette. A szakmai beszélgetésen Grabner Péter energetikai tanácsadó utalt arra, hogy a villamosenergia-piac 2003-ban nyílt meg Magyarországon, azóta a technológiák jelentős fejlődése révén lehetővé vált a fogyasztás racionalizálása. Az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a technológia, ami egyben segítséget nyújt a fogyasztás racionalizálására. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mik az esélyek a fenntarthatóság és a hatékonyabb működés területén, elmondta: az energiarendszerünket akkor tudjuk leginkább kontrollálni, ha saját termelési kapacitásunk van, és a megújuló energiaforrásokat minél nagyobb arányban integráljuk. A vasút akkor tud leginkább versenyképes lenni, ha az energiafogyasztást ellenőrizni lehet.
Jó példáért nem kell túl messzire mennünk, az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) saját erőművekben is előállít vontatási célú energiát, mégpedig száz százalékban tiszta formában, vízi erőművek révén. Kozák Éva, az ÖBB Infrastruktur AG nemzetközi kiemelt ügyfélmenedzsere ezzel kapcsolatban elmondta, hogy
az osztrák állami vasútvállalat száz százalékban zöld áramot használ:
egyharmadrészt az általuk üzemeltetett erőművekben állítanak elő energiát, az áram második harmadát olyan partnercégektől vásárolják, amelyek szintén vízi erőműveket működtetnek, a fennmaradó részt pedig piaci alapon szerzik be. Az ÖBB 2018 óta használ kizárólag zöld áramot a vontatásban. Az évtized végéig nyolcmillió tonnával csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást, és a tervek szerint a hálózatuk 85 százalékát villamosítják. A végső cél 89 százalék, a fennmaradó vonalakon alternatív hajtású járműveket helyeznek üzembe.
Rácz Gábor, az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti szabályozás osztályának vezetője elmondta, hogy 2022-ben a MÁV fordult elsőként a kormányhoz azzal az igénnyel, hogy az energiaellátásban változásra van szükség. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, be kell tartani az Európai Unió által elvárt klímapolitikai célokat, de a tisztább levegő nem alapvetően pénzügyi támogatás kérdése. A vasúti szektorban jelentős a szerepe a képzésnek, ezen belül a képzési rendszerek felülvizsgálatának, a digitalizáció és az e-learning kiterjesztésének.
Az energiahatékonyság egyik eszköze lehet az áramfogyasztás mérése, amiben eddig jelentős eredményeket értek el a vasutak, nem utolsó sorban a digitalizáció igénybevétele révén. Nőtt az érdeklődés a vasútvállalatok részéről a mérés iránt, hiszen ezzel jelentős megtakarítás érhető el. Rónai Péter, a MÁV pályavasúti szolgáltatások igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy 2022-ben nyolc százalék körül volt az az energiaérték, amit mérés alapján számoltak el, idén az első félévben ez az arány 13 százalékra nőtt.
A mérés csökkenti a vontatási villamosenergia felhasználását is,
különösen igaz ez a MÁV-START-ra, hiszen a személyszállító vasútvállalat a legnagyobb energiafelhasználó. Mint elmondta, 2022 első negyedévében megijesztette a vasútvállalatokat a kilowattonkénti 175 forintos áramár, ebből adódóan növekedett a dízelvontatás aránya a magyar vasúthálózaton. Mivel az ársapkás gázolajon alapuló vontatás olcsóbb volt, a dízelvontatás aránya 11-ről rövid idő alatt 16 százalékra nőtt. Miután mérséklődött az áramdíj, ezzel együtt a gázolaj ára emelkedett, ismét 11-13 százalékra csökkent a dízelvontatás aránya.
Nyitóképünkön az energia-kerekasztal a Szabadjelzés konferencián (fotó: MÁV, Mátrai Dávid).
