A legfontosabb vonalak eredeti állapotának helyreállítására 2033-ig 1533 milliárd forintba kerülne.
Már 15. alkalommal rendezi a MÁV Szabadjelzés című konferenciáját és partnertalálkozóját. Az első előadó Kókai Béla, a MÁV pályalétesítményi igazgatója volt. A hálózat állapotának bemutatásával kezdte. Néhány kiragadott adat: a hálózat 51%-a (4108 kilométer) több mint 40 éve épült át, pedig az infrastruktúra működését 25 évre tervezik.
A hálózat 35 százaléka nagyon rossz minősítést kap jelenleg, azaz olyan állapotban van, mint az EU hálózatának legrosszabb 10 százaléka. (Ugyanez az adat tavaly nyáron még 48 százalék volt a hőség okozta károk miatt.) Csak a MÁV hálózatának ötöde alkalmas 225 kilonewtonos tengelyterhelésre, ami az EU-ban elvárt szint.
Egyszerűsített korszerűsítés
A MÁV kidolgozott egy versenyképesség-javító programot, amelynek lényege, hogy a szó klasszikus értelmében nem fejlesztés, hanem a cél az építéskori állapot helyreállítása. Ez persze nem azt jelenti, hogy az utasok, illetve a fuvarozók szempontjából nem javul az adott vonal szolgáltatása. Sőt,
a számítások szerint az egyszerűsített korszerűsítés alkalmazása lényegesen „hatékonyabb”, mint a korábbi években megismert, a NIF beruházásában, EU-s forrásból készülő korridorfejlesztések.
Azoknál 10–30 milliárd forintért nyerhető egy perc menetidő-javulás, az egyszerűsített korszerűsítésnél 3–7 milliárd forintból.
Mivel a cél csupán az eredeti, engedélyezett paraméterek visszaállítása, így megtakarítható a hatósági engedélyezések idő- és a terveztetés forrásszükséglete. Az egyszerűsített korszerűsítés műszaki tartalma természetesen a teljes érintett szakaszon kiterjed a zúzott kő rostálására, a vágány szabályozására, de ennyi nem elég – mondta Kókai Béla:
a szükséges helyeken pontszerűen az alépítményt is javítani kell.
Tízéves program
A MÁV által kidolgozott versenyképesség-javító program – amely várhatóan az ÉKM által összefogott és kormány-előterjesztéssé formált, 10 éves vasútfejlesztési koncepció infrastruktúra-fejlesztési programjának is meghatározó része – 2033-ig szól. A kidolgozott rendszer próbája megtörtént, először a Nyugati pályaudvar – Városligeti elágazás közötti szakasz, majd a Vecsés–Üllő–Monor rész készült el a MÁV saját beruházásában a 100a vonalon 20 milliárd forint értékben. Ugyancsak a versenyképesség-javító program része az üzembiztonsági szempontok miatt már idén ősszel megvalósított felújítás a győri fővonal Biatorbágy–Szárliget közötti szakaszán is.
A versenyképesség-javító programba összesen 500 kilométernyi pálya került be, a teljes program ötvenmillió utasnak hozna öt–tizenöt perc menetidő-nyereséget. Mai áron 1533 milliárd forint lenne a költsége. A bekerült szakaszokat a szakemberek három kategóriába sorolták. A legfontosabb helyszíneket a terv a 2023–25 közötti években venné sorra 456 milliárd forint értékben. Ide az 1-es, a 80-as és a 100a vonalak bizonyos szakaszai tartoznak. A második legfontosabb kategóriába a következő vonalak egyes szakaszai kerültek: 100, 30, 40, 140, 70, 120a.
Nyitókép: pályarekonstrukció a Déli pályaudvaron (fotó: MÁV).
