Hegyi Zsolt szeptember elejétől irányítja a MÁV-csoportot, az eltelt három hónap alatt már megannyi intézkedés, döntés fűződik a nevéhez. A MÁV vezérigazgatójának irányítása alatt zajlik jelenleg a cégcsoport szerkezetének átalakítása, ami nagyban meghatározza a nemzet közösségi vállalatának jövőjét. Kérdés, hogy ez milyen változásokat eredményez a személyszállítás terén, vagy épp az árufuvarozási ágazatban. Azonnali intézkedésekről, értékesítési eredményekről, az aktuális és jövőbeni járműhelyzetről, illetve a vasúti árufuvarozás versenyképességének javításának lehetőségeiről is beszélgettünk a MÁV-csoport vezetőjével.
Magyar Vasút: Csaknem három hónapja a MÁV vezérigazgatója, hogyan telt eddig a hivatali ideje? Mi volt ebben az időszakban a legfontosabb teendő?
Hegyi Zsolt: Gyorsan! A legfontosabb, hogy meghatároztuk az idén augusztusban meghirdetett ötpontos közlekedési akcióterv teljesítéséhez szükséges feladatokat. Emellett jövő év január 1-től teljesen átalakul a MÁV-csoport szerkezete és ezzel nemcsak nekem, de a kollégáimnak is minden nap foglalkozniuk kell.
A közelmúltban felpörögtek az események a MÁV-csoportnál, nagyon sok újdonságot jelentettek be, példaként említem a Keleti-program megkezdését, az Intercity (IC) kocsik felújítását vagy az Országos Haváriaközpont létrehozását. Az élet hozta így, vagy megunták a sok várakozást és a „lovak közé csaptak”?
Minden helyzetből ki lehet hozni többet, még a legnehezebbekből is. Erre törekszem a MÁV-csoport élén is. Amikor elvállaltam a felkérést, azzal kezdtem, hogy alaposan végig gondoltam, mi az, amit saját hatáskörben, a meglévő erőforrásainkkal is el lehet indítani, végre lehet hajtani. Ezekből a kisebb-nagyobb lépésekből készítettem magamnak egy akciótervet, ami természetesen folyamatosan bővül. Amihez megkapjuk az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetésének a támogatását, annak a végrehajtásához a kollégáimmal haladéktalanul nekiállunk.
Folyamatos a MÁV-csoport szervezeti átalakítása. Néhány mondatban elmondaná, hogy milyen szervezeti egységek működnek 2025. január 1-től, és milyen feladatmegosztás szerint?
A jó integráció „matekja” az, hogy a végeredmény több legyen, mint a részek összege. Ez a szándékunk a MÁV-csoport újraszervezésével is, amelynek eredményeképpen létrejön a nemzet közlekedési vállalata. Ez 3+1 nagy, szervezeti egység, amely elkülönült pályavasúti társaságból, a tarifaközösséget megvalósító és működtető integrált személyszállító vállalatból, és egy szolgáltatóközpontból tevődik majd össze. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. 2025. január 1-én jön létre a pályaműködtetési terület leválasztásával. A MÁV-START, a Volánbusz és a MÁV-HÉV összeolvadásából alakul meg a körülbelül harmincezer munkavállalót foglalkoztató MÁV Személyszállítási Zrt. Ezek hátterét pedig a MÁV Szolgáltatóközpont Zrt. biztosítja majd, míg a három nagy szakmai egység munkáját ezután is a csoportirányító cégként működő MÁV Zrt. tartja egyben. Mindezzel párhuzamosan pedig kisebb mértékben változnak ugyan, de megmaradnak a bejáratott márkaneveink, MÁV, Volán és HÉV formában. A vállalatcsoportban hatalmas a tudásvagyon és meggyőződésem, hogy ezt a korábbitól eltérő, hatékonyabb koordinációval jobban lehet kamatoztatni mind a tulajdonos állam, mind az itt dolgozók, mind pedig és mindenekelőtt az utasok javára.
Milyen előnye származik ebből az utasoknak? Mennyiben javul(hat) a szolgáltatás színvonala?
Tervezhetőbb, kiszámíthatóbb és a felhasználói igényekhez jobban illeszkedő szolgáltatásokat nyújtunk majd számukra. Ehhez olyan cégstruktúrát hozunk létre, amelyben a felelősségi szintek tisztábbak, a működés pedig átláthatóbb. A célunk az, hogy kialakuljon az egységes, országos helyközi közösségi hálózat, amelyben akár vonatra, akár autóbuszra, akár HÉV-re száll fel az utas, a szolgáltatást ugyanattól a vállalattól veszi igénybe. Ezt jelenti a gyakorlatban a sokat emlegetett tarifaközösség. Jövő év január 1-től a különböző szolgáltatások ugyanannak a hálózatnak a részei lesznek. Tehát ez, az utasok számára praktikus előnyökkel jár. Például ha valaki buszról szeretne átszállni vasútra, ám a busza késik, a vonat ma már bevárja, hiszen a két közlekedési mód ezentúl nem párhuzamosan, egymással versengve, hanem szoros együttműködésben dolgozik együtt az utasokért.
Nagyobb árelőny, több menetdíj-támogatás
A jegy- és bérletértékesítési bevételek 2024. év első kilenc hónapjában meghaladták a 90 milliárd forintot. A tavalyi év azonos időszakában ez az érték mindössze 84,4 milliárd forint volt. Ugyanakkor a korábbinál egyszerűbb tarifarendszer bevezetésével legalább négymillió utas számára vált kedvezőbbé és könnyebben hozzáférhetőbbé a közösségi közlekedés. A mostanáig több mint 13 milliós darabszámban értékesített vármegye- és országbérletekre épülő új tarifarendszernek köszönhetően a családok akár több tízezer forintot spórolhatnak meg havonta. Ezzel együtt emelkedett a társaságoknak nyújtott állami menetdíj-támogatás összege is. A szociálpolitikai menetdíj-támogatás összege 2024. első kétharmadában 76,9 milliárd forint, míg tavaly – az év azonos időszakában – nem érte el a 60 milliárd forintot.
A teljes interjú a Magyar Vasút magazin új számában olvasható, rendelje meg most! https://magyarvasut.hu/magyar-vasut-magazin/
Fotó: HUNGRAIL
