Mivel Románia hazánkkal ellentétben hozzáfér az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszköze (RRF) forrásaihoz, a nagyot álmodó, agglomerációval mintegy 420 ezres Kolozsvár metrója hamarosan a megvalósulás útjára léphet.
Mivel a metró részben az EU RRF forrásából épül, a pénzek felhasználására vonatkozó határidő szerint az első szakaszt legkésőbb 2026 végéig át kell adni. A történelmi Magyarország, illetve Románia területén is ez lenne a második metró, az első önvezető metró Romániában.
A kolozsvári agglomerációban rohamosan nő az autóforgalom, ami hatalmas dugókat és parkolási problémákat okoz, ezért szükség van modern kötöttpályás közlekedési hálózat kiépítésére.
Emil Boc polgármester szeptember elsején elrendelte a metróépítéssel kapcsolatos előkészítő munkák megkezdését: a tervek elkészítése, az építési engedélyek kibocsátása, és a telek-kisajátítások befejezése nagyjából március elejéig tarthat, ekkor kezdődhetnek meg az építési munkálatok.
Az 1,8 milliárd eurós – mintegy 680 milliárd forint – szerződést a kulcsrakész metróprojektre 2023. május 25-én kötötték meg. A vonal első szakaszának átadását 2026-ra, a teljes vonalét 2031-re tervezik. A polgármester azt ígéri, az átadást követően 29 ezer autóval lesz kevesebb Kolozsváron.
21 kilométer, északkeleti szárnyvonal
A 21 kilométeres nyugat-keleti metróvonalnak 19 állomása lesz, a járműtelep kivételével teljesen föld alatt fog futni. A hatalmasra nőtt, mára 53 ezres nyugati elővárost, Szászfenest (Florești) köti majd össze a Györgyfalvinegyeddel (Gheorgheni) és a Szamos túlpartján található Muncii sugárúti iparnegyeddel.
Az első, 7,5 kilométeres szakasz a város legnagyobb lakótelepének, Kolozsmonostor (Mănăștur) aljában megépülő Sfânta Maria állomástól indul, és a délkeleten található györgyfalvinegyedi és szoporinegyedi (Sopor) lakótelepeket érintve Europa Unită-ig fog futni.
Europa Unitănál épül majd meg a járműtelep, az ide vezető kiágazással együtt a vonal első szakaszának hossza 9,2 kilométer lesz.
A történelmi belvárosban a Fő téren (Piața Unirii) és a Bocskai téren (Piața Avram Iancu) is épül megálló. A metró a Sfânta Maria és a Mărăști piac (Piața Mărăști) állomások között a 6-os, 7-es, 14-es és 25-ös trolibuszok közös szakaszán fog haladni.
A második fázisban a Sfânta Mariatól a Szászfenes nyugati szélén található Țara Moțilorig fog épülni egy 8,8 kilométeres hosszabbítás. Ez a szakasz egy tervezett kórházat és további lakónegyedeket, illetve a Vivo plázát is ki fogja szolgálni. Kolozsmonostoron két további állomás épül majd, ebből Natura Verde az 1-es, 6-os és 25-ös trolibuszok, valamint a 101-es, 102-es és 102L villamosok közös végállomása térségében lesz.
Szintén a második szakaszban, a Mărăști piactól egy 3 kilométeres, háromállomásos szárnyvonal épül majd a Szamos túlpartján található Muncii sugárúti iparnegyedig, átszállási lehetőséget biztosítva a 100-as, 102-es, 102L villamosokra, és a 10-es, 14-es és 23-as trolibuszokra. Viitorului néven a meglévő Kolozsvár–Bukarest vasútvonalnál is épül majd egy állomás, ahol egy új vasútállomást is terveznek.
164 ezer napi utas
Az építési munkákat a török Gülermak építőipari vállalat és lengyel leányvállalata, valamint a romániai zsibói székhelyű Arcada építőcég fogja kivitelezni. A vasúti infrastruktúrát az Alstom szállítja, ami a sínek, a biztosítóberendezés, a telekommunikációs rendszerek, az áramellátás, a peronmenti üvegfalak, a kiberbiztonsági rendszerek és a rendszerintegráció telepítését foglalja magába.
A GoA4-es szintű, vezető nélküli metró 90 másodperces követéssel lesz képes közlekedni, ami óránként 15 200 – 21 600 utas/irány kapacitást jelent. A metró a várakozások szerint 164 000 utast fog szállítani naponta.
A vonalat az EU Nagy Infrastruktúra Operatív Program 2014-2020, a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), illetve a 2021-27-es közlekedési operatív program forrásaiból finanszírozzák.
Az elővárosi vasút csúszik
Kolozsvár a metróval együtt egy félóránként járó elővárosi vasutat is meg szeretne valósítani. A projektet a magyarországi gyakorlattal ellentétben nem a pályavasút (CFR S.A.) vagy a közlekedési minisztérium, hanem a kolozsvári városháza menedzseli.
A nyugat-keleti elővárosi vasút a már meglévő, kétvágányú, ugyanakkor rendkívül rossz állapotú, Kolozsvár állomástól nyugatra villamosítatlan vasúti pályát használná annak felújítása után. A járatok a Magyarnádas (Nădășelu) – Kisbács (Baciu) – Kolozsvár – Apahida – Bonchida (Bonțida) vonalon közlekednének. Az érintett vasútvonalon a magyarországi viszonyokhoz képest igen szegényes a kínálat, Bonchida és Kolozsvár között napi 10, Kolozsvár és Magyarnádas között napi 6 pár vonat közlekedik jelenleg munkanapokon. Ütemes menetrend nincs.
A Kolozsvár állomástól nyugatra található szakasz úgy tűnik, közelebb került a megvalósításhoz. Ugyanis egy nálunk is ismerős uniós nagyprojekt keretében a Kolozsvár – Nagyvárad vasútvonal felújítására, villamosítására és 160 kilométer/órás sebességűvé kiéptésére a szerződést már mind a négy szakaszra aláírták és már el is kezdődtek.
A Kolozsvár – Bonchida szakasz megvalósítása azonban nem áll ilyen jól. Emil Boc polgármester augusztusban azt mondta, néhány hónapos egyet nem értés volt a városháza és a pályavasút között abban, hogy Kolozsvár állomás és az IRA híd között kell-e új vágányt építeni a projekt érdekében a meglévő kettő mellé. Bár úgy tűnik, az akadály elhárult, a félóránkénti vonatközlekedés bevezetésének nincsen még ismert céldátuma.
