Többen is próbálkoztak már személyszállító járatot indítani a Csalagúton, de eddig az Eurostaron kívül senkinek sem sikerült.
Kétszeresére növelhetőnek látja a Nagy-Britannia és Franciaország közötti vasúti járatok számát a Csalagút üzemeltetője, az Eurotunnel, a következő 10 év folyamán. Az Evolyn nevű startup már be is jelentkezett, hogy járatokat indítana London és Párizs között. Nem ők az elsők, akik bejelentették, hogy ilyesmire vállalkoznának, de valójában eddig még senki sem hívta ki az Eurostart.
A Csalagúton átmenő járatokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítésére készül, és ezáltal kétszeres vasútforgalom-növekedést vízionál Nagy-Britannia és Franciaország között a Csalagutat üzemeltető Eurotunnel a következő tíz év folyamán. Ezt a Getlink, az Eurotunnel tulajdonosa jelentette be nemrég egy sajtóeseményen, amelyet a Csalagút megnyitásának közelgő, idén májusban esedékes 30 éves születésnapja alkalmából szervezett.
Az Eurotunnel a vasúti járműgyártókkal és az érintett hatóságokkal közösen dolgozik a Csalagúton átmenő járatokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítésén. Ezeket az egyszerűsített szabályozásokat alkalmaznák a most tervezés alatt álló vagy a jövőben vásárolandó vasúti járművek gyártása során.
Ezáltal az Eurotunnel szerint 10 évről 5 évre csökkenthető az új járatok engedélyezéséhez szükséges idő, aminek köszönhetően a következő 10 évben megduplázható a Csalagút forgalma.
Az Evolyn bejelentkezése
A friss hír utólagosan némileg megmagyarázza az Evolyn startup korábbi, még októberben tett bejelentését, amelyet sokan szkeptikusan fogadtak a szakmában. Eszerint a nagysebességű vonatokra specializálódott új vasúttársaság az Eurostar kihívójaként indítana járatokat London és Párizs között, már 2025-től.
A startup vasúttársaság azt is állította, hogy „megállapodott” az Alstommal 12 nagysebességű vasúti szerelvény legyártásáról. Az Alstom azonban cáfolta, hogy lenne szerződésük az Evolynnal.
Az Evolyn közleménye szerint igazgatója a spanyol Cosmen család, illetve brit és francia, ipari, valamint pénzügyi partnerei vannak. Utóbbiakat azonban nem nevezte meg.
Költségek és realitás
Az Eurotunnel felmérése szerint az Eurostar által jelenleg is üzemeltetett útirányok ([Amszterdam]–Brüsszel–London és Párizs–London) kínálatának növelése mellett Londonból Köln, Frankfurt, Genf és Zürich felé indított új járatokban is van potenciál.
A Csalagúton közlekedni akaró vasúti szolgáltatónak azonban rendkívül tőkeerősnek kell lennie, komoly költségekkel kell számolnia. Ennek fő oka, hogy a Csalagút pályahasználati díja rendkívül magas. De sokat rontott a helyzeten a Brexit is. Az útlevél-ellenőrzés visszaállítása óta ugyanis a vasúti szolgáltatónak kell fenntartania határellenőrzési pontokat Londonban a St Pancras pályaudvaron, és az összes állomáson, ahonnan Londonba indul közvetlen vonat.
Nem véletlen tehát, hogy az Eurostarra a jegyek híresen drágák, és az sem csoda, hogy bár érdeklődők eddig is voltak, még senki sem vágott bele ebbe a vállalkozásba az Eurostaron kívül, amelyet a francia állami vasúttársaság leányvállalata, az SNCF Voyages Développement, a belga állami vasút, az SNCB, valamint a CDPQ és a Federated Hermes magáncégek közösen tulajdonolnak.
A német állami vasút, a Deutsche Bahn sikeresen megszerezte a Csalagúton való közlekedéshez szükséges engedélyeket, és küldött is egy tesztvonatot demonstrációs céllal a londoni St Pancras állomásra még 2010 októberében, London–Köln–Frankfurt járatok indításának szándékával. Ez azóta sem történt meg. A spanyol állami szolgáltató, a Renfe is bejelentette 2021 októberében, hogy indítana járatokat a Csalagúton keresztül, ami a DB tervéhez hasonlóan nem valósult még meg.
Nyitóképünkön a szerző fotóján egy Eurostar-szerelvény a londoni St Pancras pályaudvaron.
