A vasút háromszor válságállóbb volt, mint a közúti áruszállítás. Az egyeskocsi-támogatás hatására a belföldi vasúti áruszállítás jelentős növekedést ért el a KSH friss statisztikái tükrében.
Jelentős hatása volt a gazdaság lassulásának az áruszállítási teljesítményekre. Ugyan a magyar GDP értéke negyedéves alapon 0,2 százalékot csökkent, az áruszállítási piac árutonnakm-ben kifejezett teljesítménye 2,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022. utolsó negyedévében.
Mindez azonban még az egyik legjobb mutató: a szezonalitásnak fontos szerepe van az áruszállításban, ezért ha az előző év azonos időszakához mérjük, az pontosabb képet mutathat. Márpedig így számolva 15,2 százalékos volt a csökkenés.
Ez olyan magas szám, hogy még a koronavírus járvány okozta legnagyobb gazdasági visszaesés, a legszigorúbb lezárások és korlátozások idején 2020. második negyedévében is 0,1 százalékponttal kisebb volt a visszaesés az áruszállítás teljesítményében.
A magyar gazdaság fékezése most azonban eltér az európai trendektől, immár harmadik negyedéve van technikai recesszió. A magyar gazdasági dinamika a harmadik leglassabb volt az egész EU-ban. A hazai gazdasági zsugorodás ráadásul az EU-ban legmagasabb inflációval párosul. Olyan, jelentős szállítási igényű ágazatokban, mint az építőiparban 27,9 százalék volt a visszaesés.
Az elszállított áruk tömegében mért visszaesés még nagyobb volt, mint az árutonnakm-ben mért: éves alapon 19,2 százalék, de ez előző negyedévhez mérten is 6,1 százalékkal. Magyarországon a csővezetékes áruszállítási igen szerepe igen jelentős, a teljes szállítási mennyiség 12, illetve 10 százaléka tonna, illetve árutonnakm alapon. Ez azonban viszonylag stabil, kevésbé volatilis.
Leginkább a közút, a vasút és a belvízi áruszállítás versenyez egymással, ezek teljesítménye most igen eltérő mértékben módosult. Éves összehasonlításban a belvízi áruszállítás csökkent a leginkább (-27%), ezt követte a közút (-17%), a vasút -4 százalékos teljesítménnyel a legjobbnak tekinthető.
Az előző negyedévhez viszonyítva ellenben a vasút 10 százalékos csökkenése volt a legnagyobb, a közúton 2 százalékos volt a csökkenés, a belvízi áruszállítás pedig növekedési pályára állt 6 százalékos plusszal. A vasút esetében 2019 óta most mérték a legnagyobb átlagos szállítási távolságot 227 km-rel, a közútnál is jelentős növekedés volt. Mindez arra engedhet következtetni, hogy a belföldi helyett a nemzetközi, főként tranzit forgalom aránya nőhetett meg. Ez már csak azért is érthető lenne, mert a magyar gazdasági növekedés elmarad a régió más országaitól, ilyenkor a belföldi forgalmak növekedése érhető módon kisebb, mint a tranzité.
A vasútnál azonban nem ez történt: a belföldi forgalmak nőttek a leginkább éves szinten.
A hazai vasúti áruforgalom árutonnakm-ben kifejezve 22 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedéves értékéhez képest, ami azt mutatja, hogy az egyes kocsi támogatási rendszer hatékonyan működik.
A támogatás jelentős hatását támasztja alá az is, hogy 2022-ben 153 km-re nőtt az elmúlt években átlagosan 120 km-es belföldi átlagos áruszállítási távolság.
A tranzit forgalmak viszont alig 2 százalékkal nőttek, amiben fontos szerepe lehet abban, hogy Magyarországon drágább a vontatási energia, mint a környező országokban, így több esetben megéri hazánkat elkerülve szervezni fuvarokat.
Az import és az export mértéke is hasonló, 15, illetve 13 százalékkal mérséklődött a 2022. első negyedévhez mérten. 2022. utolsó negyedévéhez mérten azonban eltérő az összkép: a belföldi áruszállítás csökkent leginkább 17 százalékkal – a nagy megugrás a támogatás bevezetése volt 2022 elején, az ekkori 53 százalékos emelkedés nagyban emelte a bázist. A kivitel negyedéves alapon 2 százalékkal csökkent, míg a behozatal 14 százalékkal, a tranzit 10 százalékkal csökkent – így ez nem hogy nem segítette, még rontotta is az idei első negyedévben a vasúti áruszállítási teljesítményi mutatókat.
Címlapkép: Likovszki Róbert / Unsplash
