Az elmúlt két-három évben 22 százalékkal csökkent a vasúton szállított áruk volumene Magyarországon, miközben a fuvarozási költségek jelentősen emelkedtek. Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezetője szerint az ágazat már olyan helyzetben van, amely azonnali beavatkozást igényel.
Az ügyvezető a Millásreggeli műsorában arról beszélt, hogy a vasúti árufuvarozás teljesítményét természetesen az általános gazdasági visszaesés is kedvezőtlenül érinti. Különösen problémás azonban, hogy éppen a vasút számára hagyományosan fontos ágazatokban – például a vegyiparban, az építőanyag-iparban és az energiahordozók piacán – csökkent jelentősen a szállítási igény.
„2023 óta eltűnt a vasúti árufuvarozási volumenek 22 százaléka, és 2025 végén a korábbi 52 millió tonnáról bekacsintottunk a 40 millió tonnára. Ez már olyan veszteség, amely a piac szerkezeti problémájára utal, úgyhogy most már beavatkozásokkal nem nagyon lehet várni.”
További tényezők is növelik a költségeket
A vasúti árufuvarozás versenyképességét nemcsak a kereslet visszaesése rontja. Az infrastruktúra állapota, a lassújelek, a pályafelújítások és az ezek miatt kialakuló kapacitásszűkületek egyaránt növelik a fuvarozási költségeket. A HUNGRAIL adatai szerint 2025-ben egy tonna áru egy kilométerre történő elszállításának költsége 11,8 százalékkal emelkedett 2024-hez képest. A növekedésben az energia- és vontatási költségek mellett a kerülő útirányok és a lassújelek is szerepet játszanak: a gyakori gyorsítások és lassítások jelentős többletenergia-felhasználást okoznak. A költségek növekedését ugyanakkor a fuvarozók nem tudják teljes mértékben áthárítani a megrendelőkre. Hódosi Lajos szerint 2026 első negyedévében 8–10 százalékos fuvardíjemelésre lett volna szükség, miközben a piaci környezetben mindössze 1–2 százalékos emelésre volt lehetőség.
A fejlesztések jók, de a kivitelezésre figyelni kell
Hódosi Lajos szerint üdvözlendő a vasúti infrastruktúra folyamatos fejlesztése és a Baross Gábor fejlesztési tervben összefoglalt csomag, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a beruházásokkal járó vágányzárakat úgy kell megszervezni, hogy azok ne lehetetlenítsék el a tehervonatok közlekedését. Magyarországon ugyanis kevés az alternatív vasúti útirány, így egy-egy jelentősebb pályazárás komoly többletköltséget és menetidő-növekedést okozhat az árufuvarozóknak. A fejlesztéseket ezért nemzetközi szinten is össze kell hangolni, és a kényszerű kerülőutak költségeinek kompenzációjára is szükség lehet. Az ügyvezető utalt arra is, hogy többek között ezekről a problémákról is sikeres egyeztetést folytattak a logisztikai szektor szereplői a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel.
Vissza kell hozni az egyes kocsi fuvarozás támogatását
A HUNGRAIL szerint több ponton is be lehetne avatkozni a vasúti árufuvarozás versenyképességének javítása érdekében. Az egyik legfontosabb az egyes kocsi fuvarozás támogatásának visszavezetése lehetne. Ennek révén olyan vállalkozások számára is elérhetőbbé válhatna a vasúti fuvarozás, amelyeknek csak egy-két kocsi árujuk van, és önállóan nem tudnának teljes vonatot megtölteni. Ez jelentősen csökkenthetné a vasúti fuvarozás igénybevételének belépési korlátját.
„Lejjebb kell vinni a vasúti szállítás igénybevételének belépési korlátját. Akár egy-két vasúti kocsira elegendő árut is el lehessen szállítani vasúton – ebben az egyes kocsi fuvarozás támogatásának visszavezetése nagy előrelépést jelentene.”
Több konténert és félpótkocsit kellene vasútra terelni
A szakmai szervezet a kombinált fuvarozás ösztönzésében is komoly lehetőséget lát. A tranzitforgalom egy részét már a fuvarozási lánc kiindulópontján vasútra kellene terelni, nem pedig csak Magyarországon megpróbálni áttenni közútról vasútra. Ehhez a konténeres vasúti fuvarozás és a félpótkocsik vasúti szállításának támogatására is szükség lehet. A belföldi fuvarozásban szintén jelentős, jelenleg kihasználatlan árupotenciál van. A kő, a hulladék és bizonyos veszélyes áruk esetében érdemes lehet megvizsgálni, hogy ahol rendelkezésre áll a vasúti infrastruktúra, ott milyen szabályozással lehetne a vasúti szállítást előnyben részesíteni. – nyilatkozta az ügyvezető.
Hódosi Lajos hangsúlyozta, hogy a versenyképes logisztika a magyar ipar és export működésének is alapfeltétele. A szervezet ezért azt várja, hogy a fuvarozókkal folytatott júniusi kormányzati egyeztetéseket követően megkezdődjenek azok a munkacsoportok, amelyekben a konkrét beavatkozási lehetőségeket is kidolgozzák.
Nyitókép forrása: HUNGRAIL
