Magyarországon az európai átlaghoz képest költségesebb a vasúti áruszállítás költsége.
Nagyon nehéz feladat az egyes országok közötti áruszállítási költségek összehasonlítása. Csakis kísérleti adatbázisokat készítettek még eddig a nemzetközi szervezetek. Az ENSZ adatbázisa szerint hazánkban kifejezetten drága egységnyi árutonnakm elszállítása. Ahogy az alábbi grafikonon látható, hazánk az egyik legrosszabbul szerepel ebben az összehasonlításban.
Jogosan merül fel azonban, hogy mindez nem tűnik életszerűnek.
Feltehetően az összes áruszállítási módot vetették össze, amiben a tengeri áruszállítás is szerepet játszik – márpedig ez sokkal olcsóbb. Azon országok pedig, ahogy Magyarország is, amelyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel nagyon rosszul mutatnak ebben az összehasonlításban. Ezt támasztja alá, hogy a legdrágábbnak a kikötővel nem rendelkező régiós országok, Csehország, Szlovákia és Svájc számítanak a kimutatásban.
A vasúti áruszállításról azonban az Eurostat, az OECD, az ENSZ és nemzeti statisztikai hivatalok adataiból meg lehet találni, hogy mennyi is lehet ténylegesen a vasúti áruszállítás egységnyi költsége.
Az alábbi grafikonon 17 európai országra sikerült ilyen adatokat találni, azonban nem lehetett egységesen minden évre. Jól látható, hogy még így is jelentősek a különbségek az egyes országok között.
Az elemzést úgy készítettük, hogy az egyes országok vasúti áruszállítási teljesítményeit tonnakm alapon összevetettük azzal, hogy az adott országokban bejegyzett, vasúti áruszállítással foglalkozó vállalatok mekkora eredményt értek el. Ez a szintű árbevétel statisztika számos országban nem áll rendelkezésre, nem közlik azokat. Sajnálatos módon a vasúti szervezetek – mint például az UIC – sem gyűjtenek részletes pénzügyi információkat, ami nehézzé teszi az egyes vállalatok, országok vasúti rendszereinek hatékonyságának összehasonlítását.
Az látható, hogy az egyes évek során nem változott jelentősen egy árutonnakm elszállításának költsége. Ennek kapcsán ki lehet emelni Ausztriát, ahol 2020-ban volt ebben jelentős visszaesés: ekkor ugyanis a Covid járvány miatt elengedte az osztrák állam a hálózat-hozzáférési díjakat. Jól látható tehát, hogy ez egy hatékony módszer arra, hogy csökkenteni lehessen a vasúti áruszállítás költségeit, ezzel is versenyképesebbé téve.
2022-ben különösen magasak lettek a vasúti áruszállítás költségei, mert megemelkedett gyorsan és nem várt módon a vasúti áruszállítási költségek jellemzően ötödét kitevő vontatási energia díja. Meg is ugrottak az egységnyi költségek az országokban.
Magyarországon a vizsgált 17 országból az elmúlt évek átlagában a 12. legmagasabb volt a vasúti áruszállítás egységköltsége. A hazai érték Szlovéniához és Csehországhoz állt a legközelebb az elmúlt öt év átlagában. A régióban Szlovákiában, Németországban és Ausztriában is drágább a vasúti áruszállítás költsége. A hazai árak 2022-ben nőttek nagyot (27 százalékkal) az energiaárak megugrásával.
A legmagasabb költségek Görögországban, Svájcban és Svédországban vannak. Mivel ma már minden korábbi inkumbens vasútvállalatnak külön vasúti áruszállítási leányvállalata van, pontosan kellene jelenteni az árbevételi adatokat. Svájcban ismert anomália, hogy a statisztikai hivatal rendkívül alacsony színvonalon gyűjti a vállalati pénzügyi adatokat, így az eltérés alapja akár ez is lehet. Görögországban a nagyon alacsony mennyiség miatt lehetnek a fajlagos mutatók igen rosszak, de a magas árak is hozzájárulhatnak hogy nagyon alacsony az országban a vasút áruszállítási modal splitben játszott szerepe.
A közép-kelet-európai térség országaiban jellemzően közepesek a költségek – ami talán meglepő, hiszen itt a legmagasabb Európában a vasúti modal split. Lengyelország tűnik csak ki – a vizsgált országokban ott volt átlagosan a legolcsóbb a vasúti áruszállítás egységnyi költsége.
Érdemes lehet Lettországot és Észtországot kiemelni: itt egyszerűbb, főként dízel vontatással használt pályák vannak, talán ezért is tudnak olcsók lenni. A magas minőségű, a személyszállítás igényeit segítő pályák a vasúti áruszállítás számára magasabb költségeket jelentenek.
Mindez rávilágít, hogy a vasúti hálózat-hozzáférési díjak, az adott országok energiaköltségei milyen fontos szerepet játszanak a vasúti áruszállítás versenyképességében.