Számos vállalat szeretne nettó zéró kibocsájtást elérni működése során, amihez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb lehetőség, ha a logisztikai láncokban a közúti áruszállítást vízi vagy vasúti intermodális forgalmakkal váltják ki.
Az Amazon decemberben bejelentette, hogy 50 százalékkal növeli a vasúti szállításait Európában. Az e-kereskedelmi óriásvállalat a szennyező közúti szállítás helyett igyekszik minél több forgalmat vasútra terelni. A terveik szerint 100 új vasúti összekötést nyitnak meg logisztikai központjaik között 2023-ban.
Amerikában még előrébb jár a világ legnagyobb e-kereskedelmi vállalata: ott saját konténerflottát vásároltak és saját intermodális ellátási láncokat működtetnek. Az Amazon Transport Services keretében bárkinek elérhetővé tették kapacitásaikat és szaktudásukat, és így az intermodális áruszállítási piacba is beszálltak tavaly.
Az elképzelés azért igen fontos, mert eddig a dinamikusan növekvő e-kereskedelem gyakorlatilag nem használata a vasutat, a közúti áruszállításra, illetve a légi áruszállításra épült az üzleti modell. Ez alól a Kína-Európa vasúti összeköttetés jelentett kivételt, ami a 30-45 napos tengeri eljutási időket 12-15 napra rövidítette, de jóval olcsóbban mint a légi szállítás.
Hiába indult be és bizonyított a transzeurázsiai vasúti kapcsolat, Ukrajna orosz megtámadása után töredékére esett vissza a Kína és Európa közötti vasúti áruszállítási forgalom Oroszországon át.
Az Amazon terve szerint a közúti szállítás visszaszorításával 50 százalékkal tervezik csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását.
A jövőben a teherautókra a továbbiakban az első és utolsó km-eken, a kombinál áruszállítási láncban lesz szükség – itt azonban már ma is használhatók az elektromos meghajtású járművek.
Számos európai nagyvállalat próbálja a kombinált áruszállítás előnyeit kihasználni, mert ezzel az ESG vállalásaikat könnyen és gyorsan tudják segíteni. (Az ESG az, environmental: környezeti, S, social: társadalmi, G, governance: vállalatirányítási területeket jelentő szavak rövidítése.) Az IKEA fenntarthatósági jelentése szerint 2022-ben 11 százalékkal csökkentette a közlekedési üveggázhatású gázok (ühg) kibocsátását, amit alapvetően a tengeri áruszállítás növekedés mellett a szárazföldi intermodális szállítás arányának emelésével értek el. A cégnél már igen magas, 46%-os az intermodális áruszállítás aránya. Ezt sok kis lépéssel lehet elérni: például 2023 tavasszán indult el a 2 ezer kilométeres heti egyszer Lengyelország-Spanyolország blokkkonténervonat, ami az egyik leghosszabb Európában belüli összeköttetés. Ez a példa is azt mutatja, hogy igenis ki lehet váltani a nagy távolságú közlekedésben a közúti kamionokat Európában, és ennek még egy nyomtávváltás sem lehet akadálya.
A vállalatok vasútra, a kormány közútra szavaznak
A nagyvállalatok a befektetők és a finanszírozók felé tett ESG vállalásaikat csak úgy tudják tartani, ha az európai ühg-kibocsátásnak negyedét adó közlekedésben a legszennyezőbb közúti áruszállítás visszaszorítják. A teljes közlekedési ühg-nek több mint negyedét adják a kamionok, míg a vasút még két százalékát sem.
Mindez annak fényében érdekes, hogy a Wuppertal Institute elemzése szerint az európai kormányok szisztematikusan csökkentették az elmúlt évtizedekben a vasúti hálózatot, csökkentették az elérhető forrásokat, miközben a pénzt a közúthálózat bővítésére fordították.
Dr. Giulio Mattioli, a Dortmundi Műszaki Egyetem közlekedéskutatója a Guardiannak nyilatkozva ennek kapcsán elmondta, hogy
a legtöbb európai ország valójában az autóhasználatot ösztönzi azáltal, hogy nagy összegű közpénzeket fektet be az autópálya-infrastruktúra bővítésébe.
Mattioli szerint a médiában és a közbeszédben a kerékpárutakba és a vasútba történő kisebb beruházásokat sokszor kritizálják, ezek költségeit felnagyítják, miközben a közutakba történő beruházásokat természetesnek veszik. A szakértők szerint ezért sokkal többet kellene nem csak a vállalatoknak, hanem az európai kormányoknak is azért tenni, hogy a módváltáshoz szükséges vasúti infrastruktúra rendelkezésre álljon.
Címlapkép: Amazon/YouTube.
