Hiába több évtizednyi uniós közlekedéspolitika, nem tud megállni a kontinensen a vasúti áruszállítás részarányának csökkenése. Magyarország messze az uniós átlag felett van a vasúti modal splitben.
Óriási eredményeket ért el Európa az üvegházhatású gázok csökkentése terén, az egyetlen kivétel a közlekedés. Az áruszállítás területén a vasút előnye óriási, 10-15-ször kevesebb szennyezéssel jár minden egyes árutonnakm vasúti szállítása, mint közúton.
Míg számos területen óriási beruházásokra van szükség ahhoz, hogy sikerüljön csökkenteni a szennyezést, a vasút már ma is működik, megfelelő szabályozással is lehetne a részarányát növelni. Ennek nem csak a klímaváltozás miatti fellépés miatt lenne fontos szerepe, hanem egyszerűen a vasút társadalmilag és gazdaságilag is sokkal hatékonyabb, magyarán növelné a gazdasági teljesítményt, ha kamionok helyett jóval inkább vasúton szállítanánk a kontinensen.
Ettől azonban távolodunk: az Eurostat legfrissebb adatai szerint ugyanis 2023 harmadik negyedévében 16,4 százalék volt a vasút részesedése a közúttal közösen mért szárazföldi áruszállításból, míg a Covid járvány előtti utolsó évben, 2019 elején 19,1 százalék volt ez az arány, ami a negyedik negyedévben 17,6 százalékon állt.
Egyre messzebb kerül az EU attól a céljától, hogy emelni tudja a vasúti áruszállítás részesedését a közlekedési munkamegosztásban.
Ahogy az alábbi ábrán látható, a változás trendszerű, nem arról van szó, hogy 2023 vége sikerült rosszul. Mégsem látni, hogy lenne bármilyen elképzelés az arányok megfordítására.
Fontos kiemelni, hogy nem lehet igazán teljeskörű adatokat bemutatni, hiszen Belgium és Svédország nem szolgáltat adatokat a vasúti áruszállításról az Eurostat felé (ezen országokban is csökkenés van azonban a vasúti áruszállítás teljesítményében a nemzetközi egyeztetéseken tett beszámolók szerint). Az összehasonlításból a vasúttal nem rendelkező szigetállamokat, Ciprust és Máltát kihagytuk.
A közúti áruszállítás teljesítménye 2022. második negyedéve óta csökkenő trendet mutat, a vasútnál 2021. negyedik negyedéve óta tart a csökkenés. A Covid idején a megbízhatóbb vasúti áruszállítás után átmenetileg nőtt meg a kereslet.
A közúti áruszállításra még nem érhetők el az Eurostat adatok a tavalyi utolsó negyedévre, de a régiós adatokból tudjuk, hogy azóta sem állt meg a csökkenés, nincsen kilábalás – hiszen a gazdaságok növekedése is lassú, különösen a gyártásban van visszaesés és stagnálás, növekedés pedig inkább a sokkal kisebb szállítási igényű szolgáltatásoknál látszik.
A vasút esetében a 2023-as negyedik negyedév a megelőző időszakhoz képest hozott ugyan 0,6 százalék növekedést, de a 2022-es negyedik negyedévhez képest 5,3 százalékos volt még a visszaesés, márpedig a szezonalitást nem lehet kizárni az adatok értelmezésekor.
Igen eltérően alakult azonban a vasúti áruszállítás teljesítménye az egyes uniós országokban: a 2023. harmadik negyedéves adatokhoz viszonyítva a legnagyobb piacoknak számító Németországban 4,6, Franciaországban 3,6 százalékos visszaesés volt, míg Lengyelországban 9,2 százalékos bővülés. A régiónkban – ahogy hazánkban is 8,2 százalékkal – gyorsabb volt a bővülés, mint a fejlettebb uniós országokban.
A vasút teljesítményének részaránya nagyon eltérő volt az egyes országokban. A korábban messze vezető Lettország és Észtország esetében azért csökkent a vasút aránya, mert az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt nagyon jelentősen csökkent a kikötők forgalma Oroszország felé.
Ausztria lett már a vezető vasúti áruszállító ország a kontinensen, Lettország és Magyarország előtt.
Magyarországot Szlovákia követi 21 százalékkal, Németországban pedig 20 százalék ez az érték. Az alábbi térképre ránézve látványos, hogy a vasút Európán belül Közép-Európába tölt be jelentős szerepet az áruszállításban.
Ennek több oka is van: egyrészt a viszonylag messze, jellemzően 700 km felett lévő kikötőkből így hatékony a konténeres áruszállítás. Másrészt viszonylag fejlett és sűrű a vasúthálózat, de a történelmi és gazdasági hagyományok is szerepet játszanak.
Mivel térségünk államai alapvetően kisebb méretűek, csakis akkor maradhat fenn a vasúti áruszállítás jelentős szerepe, ha könnyen és gyorsan megoldhatók a határmenetek, hiszen a vasúti szállítmányok többsége nemzetközi ebben a térségben, legalább egy másik térségbeli államot érint.
Nagyon fontos, hogy a vasúti áruszállítás költségei, támogatási rendszere egymást erősítsék, ha csak egyetlen ország is túlzott emeléseket hajt végre az energiaköltségben, a vasúti szolgáltatások, a hálózat-hozzáférési díjak terén, az a többi ország vasúti forgalmára is kihat.
Címlapkép: Unsplash
