Még az év utolsó negyedévében is öt százalékos volt az árutonnakm-ben kifejezett vasúti áruszállítás teljesítményében a visszaesés a megelőző év azonos időszakához képest.
A koronavírus járványhoz hasonlóan nehéz évet zárt a hazai áruszállítási piac. 2023-ban a teljes hazai áruszállítás teljesítménye: míg 2020-ban 10,3 százalékos volt az előző évi árutonnakm teljesítményhez mérten a visszaesés, 2023-ban 9,6 százalék.
Vasúti szempontból azonban rosszabb a helyzet: míg 2020-ban 9,1 százalékot nőtt az éves teljesítmény, 2023-ban 6,4 százalékkal csökkent. 2019-hez viszonyítva a vasúti áruszállítás teljesítménye változatlan szinten állt.
A vasút teljesítménye még így is a legjobbnak mondható a többi áruszállítási módhoz képest.
A közúti áruszállítás 2023-ban közel kétszer nagyobb mértékben 11,4 százalékban süllyedt. A közúti áruszállítás teljesítménye tavaly így 10 százalékkal marad el a 2019-es szintjétől. A belvízi áruszállítás letjmenete sem állt meg, a tavalyi 13 százalékos süllyedés után már 38 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. A csővezetékes szállítás 2021-re süllyedt nagyot, azóta már csak kisebb mértékű volt az éves csökkenés.
Az adatokat negyedéves szinten vizsgálva az látható, hogy még mindig jelentős volt a visszaesés mértéke a 2023-as utolsó három hónapban is. Azonban a közútnál a 2023. IV. negyedév gyorsuló visszaesést hozott, a vasútnál már az előző negyedévhez képest enyhe emelkedést lehetett látni.
Az áruszállítási teljesítmények visszaesése és az elmúlt évek átalakulásai az áruszállítási modal splitben is érezhető hatással jártak:
21,3 százalékra nőtt a 2019-es 18 százalékról a vasúti áruszállítás részesedése a közlekedési munkamegosztásban.
Mindez azonban nem járt együtt a messze legszennyezőbb közúti áruszállítás visszaszorulásával, hiszen annak mértéke a 2019-es 62,3 százalékról 66,4 százalékra emelkedett. Így leginkább a csővezetékes és a belvízi áruszállítás visszaszorulása okozott átalakulást a piacon. Igaz, ez utóbbi két közlekedési mód igen eltérő a közúti és a vasúti áruszállítás piacától. Csővezetéken földgáz és kőolaj szállítását végzik alapvetően. A dunai hajózásban az acélgyártási alapanyagok, így a kőszén és a vasérc szállítása mellett a mezőgazdasági termékek jellemzőek. Mivel a belvízi áruszállítás alapvetően tranzitot és nemzetközi forgalmat jelent, ez sokkal inkább külső körülmények miatt változik hazánkban.
A belföldi áruszállítás teljesítménye 4 százalékkal csökkent tavaly egész évben árutonnakm-ben, de a vasút esetében 11,6 százalékos visszaesés volt, míg a közútnál 0,7 százalékos csökkenés. 2019-hez viszonyítva a vasúti belföldi áruszállítás 20 százalékkal csökkent, míg a közúti áruszállítás 3 százalékkal nőtt.
A nemzetközi viszonylatban fordított a helyzet: a megelőző évihez képest a vasúti teljesítmény 5,3 százalékos értékénél jóval nagyobb, 17,9 százalékos visszaesést volt kénytelen a közúti áruszállítás elszenvedni. 2019-hez hasonlítva a vasút 4 százalékkal többet szállított tavaly, míg a közúti járművek 18 százalékkal kevesebbet.
