Az InterCity vonatok közül tízből négy tudott csak öt percnél kevesebb késsel célba érni, minden ötödik negyedóránál is hosszabb várakozásra kényszerült.

A vasúti késések a személyszállítás egyik legfontosabb minőségi mutatói, hiszen a kiszámíthatóság sok utast tud a kötöttpályás közlekedésnek megnyerni. Különösen felértékelődik a vasúti pontosság, amikor a közúti közlekedésben egyre több a torlódás és hiába az egyre fejlettebb útvonaltervező alkalmazások, ma már nehéz előre megbecsülni, mennyi időbe telik majd ténylegesen két település között személyautóval eljutni.

2023-ban azonban nem sikerült javítani a magyar vasút eredményét a pontosság terén. A MÁV-Start Zrt. havi szinten közzétett adatai 2016-tól érhetők el, és ezek alapján a tavalyi volt a legpontatlanabb.

Az alábbi ábrán látható, hogy a legalább öt perc késéssel közlekedő vonatok aránya az országos felárás, tehát az InterCity forgalomban volt a  legnagyobb. A öt perc azt jelenti, hogy 5 perc 59 másodpercnél kisebb a késés, tehát nem éri még el a 6 percet.

- Hirdetés -

Az IC-késések megugrásának egyik fő oka lehet, hogy elmaradt a korábban tervezett IC-flotta- és villamosmozdony-beszerzés, a személykocsik átlagéletkora 40 év felett jár. Ilyen műszaki adottságok mellett pedig igen nagy kihívás a közlekedés magas színvonalú biztosítása. Ezt a helyzetet javítja, hogy 2023 év év végére 15 darab Siemens Taurus mozdonnyal bővült a MÁV-Start mozdonyflottája.

Azonban nem csak a szerelvények, a pályahálózat színvonala sem megfelelő. Ráadásul a legnagyobb távolsági személyforgalmat bonyolító 1-es vonalon heteken át vagy lassújellel, vagy a felújítás miatti késesekkel is számolni kellett a Biatorbágy és Szárliget közötti rekonstrukció miatt.

Nemcsak az IC-knél nőtt a késések aránya, hanem minden más vonatkategóriában is. Az elővárosi forgalom alapvetően a fővárosra koncentrálódik, és itt ma már néhány kivételtől eltekintve – különösen a még nem villamosított lajosmizsei vonal – modern motorvonatok közlekednek. A Stadler Flirt és Kiss szerelvényeinél nem lehet a rendelkezésre állás akadály, a késések inkább a pályaállapotok és a forgalmi viszonyok miatt jelentkeznek.

A 2023-as elővárosi átlagosan 89,4 százalékos menetrendszerűség a 2019-es szintnek felel meg, és az elmúlt évek javulása után hozott visszaesést. De összességében az elővárosi vonatok menetrendszerűsége így sem változott sokat, továbbra is a legmagasabb. A regionális és országos forgalomban 2020 után állt be gyors csökkenés a pontosságban, és egyelőre nem látni jelét trendfordulónak.

Szaporodó hosszú késések

A 15 percet meghaladó, hosszabb késések terén nem látni igazán jelentős elmozdulást. Átlagolva a négy vonatkategória eredményét az adódik, hogy az elmúlt 8 évben volt ebben az összevetésben is a legtöbb késés. De a tavalyi 7,7 százalékos arány nem sokkal rosszabb, mint a 2018-as 7 százalék.

Ebben a megbontásban is az elővárosi vonatok a legpontosabbak, és az IC-knél van a legtöbb probléma. 2023-ban az IC-k 18,7 százalék 15 percnél is többet késett, ráadásul ez a mutató igen gyorsan romlott 2022-höz képest.

Egyre több utas és vonat

A pontosság romlására kihatással lehetett, hogy egy év alatt több mint negyedével nőtt a MÁV-START utasforgalma, míg 2022-ben 140 millióan, addig tavaly már 178 millióra választották a belföldi vonatokat.

Az utasforgalom élénkülése, valamint a pontosság szempontjából az sem elhanyagolható tényező, hogy minden eddiginél több járatot állított forgalomba a MÁV-START: tavaly már 1,2 millió vonat közlekedett, 130 ezerrel növelve a járatok számát 2019-hez képest, és 50 ezerrel 2022-höz viszonyítva.

A MÁV-Startnál az éves átlagos pontossági mutató, azaz a menetrendszerűség vasútvonalanként eltérő, de jellemzően 85-95 százalék körül alakul, azaz 100 vonatból 85-95 pontos.

A késések kialakulásában a sebességkorlátozásoknak jelentős szerepe van. A lassújelek, azaz a vasúti sebességkorlátozások egyik célja az utasbiztonság. Ahol forrás és/vagy kapacitás hiányában belátható időben belül nem tudják a szükséges infrastruktúrafejlesztéseket végrehajtani, kénytelenek csökkenteni a sebességet, hogy a vasút továbbra is az ország legbiztonságosabb közlekedési módja maradhasson.

A MÁV–VOLÁN-csoportnál abban bízunk, hogy a kormány által tervezett 10 éves vasútfejlesztési terv várhatóan már idén kezdődő végrehajtásával a magyar pályahálózat fokozatosan megújulhat, és hamarosan mindenütt a technikailag lehetséges legnagyobb sebességgel és a lehető legkedvezőbb menetidőkkel közlekedhetünk. Utas és vasutas érdeke ebben ugyanaz

– válaszolta a Magyar Vasútnak a MÁV.

Nyitóképünkön egy IC Szolnokon (fotó: Farkas Norbert).