Hiába a zöld átállás tervezete, az előző hétéves ciklusban csökkent a közlekedés uniós finanszírozása. Az UNIEFE kezdeményezését a HUNGRAIL is támogatja.
Az Európai Vasútipari Szövetség (UNIFE) 44 európai közlekedési szervezettel együtt összefogott egy kampány érdekben, hogy az európai intézményeket és a tagállamokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési költségvetésének növelésére szólítsa fel a közelgő 2028-2034-es többéves uniós pénzügyi keretben (MFF).
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület képviseletében Hódosi Lajos ügyvezető igazgató aláírásával is megerősítette a hazai vasútipari egyesület elköteleződését a témában.
Erre már csak azért is szükség van, mert a 2014-2020 közötti időszakban a CEF keretében 24,5 milliárd euró forrás volt elérhető, majd a 2021-2027 közötti időszakban az inflációt se követő, 25,8 milliárd euró. Az uniós közlekedési források elemzése azonban nagyon összetett feladat, amit az UIP által a 2014-2020-as időszak forrásait bemutató ábra is jól szemléltet.
Nem csak CEF forrásból lehet a közlekedési fejlesztéseket finanszírozni, de például kutatás-fejlesztési és egyéb források is elérhetők. Az elmaradottabb uniós országokban, amilyen hazánk is, a kohéziós forrásoknak és felhasználási szabályainak talán még nagyobb szerepe van abban, hogy mennyi forrás jut közlekedésfejlesztésre, és azon belül végül mennyit lehet a környezetbarát és fenntartható vasútra és közösségi közlekedésre fordítani.
A közlekedési ágazat stratégiai jelentőséggel bír Európa geostratégiai, környezeti és kapacitásbeli kihívásaira. Ahogy a Covid járvány idején látni lehetett, a nemzetközi tengeri áruszállítás sokkal sérülékenyebb lehet, mint korábban gondolták, ahogy a közúti fuvarozás is kevésbé volt kiszámítható, és a vasútra hárult a legfontosabb szerep. Az Ukrajna ellen indított orosz háború idején is a vasútra volt szükség, amikor a korábban ukrán kikötőkből a világpiacra szállított gabonaszállítmányok egy jelentős részét vasúton sikerült már európai kikötőkbe eljuttatni.
A tagországok is egyre inkább látják, hogy szükség van a közlekedési, különösen a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és bővítésére, hogy nagyobb kapacitás legyen nem csak a vasúti áruszállításra, hanem a még sűrűbb és még gyorsabb személyszállításra is.
A jelenlegi CEF közlekedési költségvetés túl szűkös, hatalmas a túljelentkezés. Érdemes lenne ezért a közlekedési ágazat folyamatos alulfinanszírozottságának megszüntetésének. A TEN-T közlekedési korridorokon célul kitűzött egységes európai műszaki paramétereket csakis nagyobb forrásokkal lehet elérni.
Ahogy az alábbi ábrán látható, az EU egészében nem tudott növekedni a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szánt összeg. Kína, de még az Egyesült Államok is többet költ erre. Törökország példája mutatja, hogy lehet érdemi növekedést elérni, Svájc pedig arra kiváló példa, hogy hosszú távon lehet erre többet áldozni.
Ahhoz, hogy egységesen átjárható, szűk keresztmetszetektől mentes, legalább 160 km/h-s sebességgel járható, 22,5 tonnás tengelyterhelésű, ECTS L2-vel felszerelt vasútvonalak legyenek Európában sokkal többet kellene beruházni, amit az uniós források tudnának ösztönözni.
A közlekedési ágazat fejlesztése azért is kulcskérdés, mert Európában minden tizedik munkahely ehhez az ágazathoz kötődik, a TEN-T hálózat kiépítése várakozások szerint 10 millió új munkahely létrehozását jelentené.
Philippe Citroën, az UNIFE főigazgatója elmondta: “Az Európai Hálózatfinanszírozási Napok 2024-es kiadása nagyon időszerű alkalom arra, hogy rávilágítsunk arra, hogy a közlekedési ágazat számára feltétlenül szükség van egy erősebb uniós költségvetésre. A felülvizsgált TEN-T rendelet elindítása, a közelgő európai választások és a következő, 2028-2034-es uniós többéves pénzügyi keret előkészítésének már 2025-ben kezdődő munkálatai miatt az UNIFE határozottan úgy véli, hogy az EU-nak sürgősen jelentős pénzügyi támogatással kell tükröznie az éghajlatváltozással kapcsolatos ambícióit.
A fenntartható mobilitás gerinceként a vasút a legkörnyezetbarátabb közlekedési mód, mivel az európai közlekedés teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mindössze 0,4%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy a vasúti beszállítóipar tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy nettó nulla kibocsátású iparágként Európa jövőbeli jólétének gerincét képezze. Mindazonáltal a magas kamatlábak és a szűkös közforrások mellett sürgősen szükség van a vasútnak nyújtott pénzügyi támogatás folytatására és növelésére, amely az európai stratégiai beruházások részeként az éghajlati kihívásoknak való megfelelés érdekében valós egyenlő feltételeket biztosít az uniós közbeszerzési piacon.
A következő uniós többéves pénzügyi keretben ezért kulcsfontosságú lesz, hogy az olyan szilárd uniós finanszírozási programokra, mint az európai összekapcsolódási eszköz (CEF), továbbra is számíthassunk a TEN-T határokon átnyúló infrastruktúrába történő beruházások folytatása érdekében, de a vasút digitalizálása érdekében is, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), a digitális automatikus összekapcsolás (DAC) és a jövőbeli vasúti mobil kommunikációs rendszer (FRMCS), valamint a nulla kibocsátású gördülőállomány révén.”
