A 2023 első félévi adatok alapján már a koronavírus járvány előtti szintet is meghaladta a vasúti forgalom, az autóbuszos és repülős forgalom még ettől jócskán elmarad.
Tizedével meghaladta a vasúti személyszállítás utaskm-ben kifejezett teljesítménye 2023 első felében a koronavírus járvány előtti, 2019-es szintet.
Rég nem látott utasforgalomemelkedés volt tehát a hazai vasúton.
Eközben a korábban a vasútnál kétszer nagyobb teljesítményt mutató buszos helyközi személyszállítás még mindig jelentősen elmarad a járvány előtti teljesítményétől: 21 százalékkal kevesebb utaskm-et regisztráltak a KSH adatai szerint az idei első hat hónapban, mint a 2019-es évben.
A legszennyezőbb repülési 2019-ben már utaskm-ben megelőzte a vasutat is itthon – igaz, a repülésben nem csak a magyarországi, hanem teljes utazási szakasz adatai szerepelnek. Jó hír a környezet szempontjából, hogy a repülés utaskm-ben számolva még tizedével marad el a 2019-es csúcsától.
!function(){“use strict”;window.addEventListener(“message”,(function(a){if(void 0!==a.data[“datawrapper-height”]){var e=document.querySelectorAll(“iframe”);for(var t in a.data[“datawrapper-height”])for(var r=0;r<e.length;r++)if(e[r].contentWindow===a.source){var i=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";e[r].style.height=i}}}))}();
Összesítve a vasúti és buszos helyközi személyszállítás teljesítményadatait azt látni, hogy a tizedével volt kisebb a kereslet 2023 első két negyedévében, mint 2019 hasonló időszakában. Arra azonban nem kapatunk választ a KSH adatbázisaiból, hogy a közösségi közlekedés iránti kereslet azért változott-e mert összességében kevesebbet közlekednek a magyarok, vagy inkább átszoktak az autózásra.
Ha a legfrissebb adatok nem is érhetők el az Eurostatnál, de a 2021-ig publikált közlekedési munkamegosztás szerinti eloszlás azt mutatja, hogy az utóbbiról lehet szó. Az Európa Unió egészében és Magyarországon is
folyamatos trend volt a vasúti személyszállítás modal splitben kimutatott részarányának változása, ezzel párhuzamosan az autózás előretörése.
Mindez pedig úgy zajlott le, hogy nem csökkent a vasút teljesítménye, hanem lassabban nőtt, mint a közúti személyszállításé.
Az EU országainak átlagában 2012 és 2021 között 6,7 százalékról 5,6 százalékéra esett vissza a vasúti személyszállítás részesedése – az autók javára. A koronavírus járványnak volt a legnagyobb hatása, mert 2019-ben még stagnálás volt, 6,8 százalékos volt a részesedés.
!function(){“use strict”;window.addEventListener(“message”,(function(a){if(void 0!==a.data[“datawrapper-height”]){var e=document.querySelectorAll(“iframe”);for(var t in a.data[“datawrapper-height”])for(var r=0;r<e.length;r++)if(e[r].contentWindow===a.source){var i=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";e[r].style.height=i}}}))}();
Régiónkban minden országnál megfigyelhető, hogy a Covid19 hatására nagyot csökkent a vasúti modal split szerepe.
Pont az egyik legjobban teljesítő Csehországban volt 2019 és 2021 között a legnagyobb a részesedés visszaesése (-33%), és a rosszul teljesítő Romániában a legkisebb (-15%) – ez megegyezett a lengyel és magyar értékkel.
A Covid19-et megelőzően Magyarországon volt a vasút visszaszorulása a leggyorsabb a régiónkban: 2012 és 2019 között 22 százalékkal csökkent a modal split részesedés. A román csökkenés 11 százalékos volt, a többi országban nőtt a vasút közlekedési munkamegosztásban játszott szerepe.
