Fontos mérföldkőhöz érkezett a Déli Körvasút II. ütemének kivitelezése: megkezdődött a Bartók Béla úti külön szintű közúti–vasúti keresztezésnél az új acél vasúti híd betolása is. A művelet során Magyarország első kétvágányos „network” hálós vasúti hídszerkezetének első felszerkezeti eleme kerül a helyére, mindez a közúti és villamosforgalom jelentősebb zavarása nélkül.
A Bartók Béla útnál a jelenlegi két vágány helyett a jövőben négy vágány vezeti majd át a vasúti forgalmat a közút és a villamospálya felett. Ennek érdekében két darab, egyenként kétvágányos acél felszerkezet épül.
A most betolás alatt álló hídszerkezet ideiglenes hídfőre kerül, amely átmenetileg biztosítja a vasúti forgalom folytonosságát a meglévő híd elbontásáig és a déli oldali al- és felszerkezet megépítéséig. Ezt követően az északi híd keresztirányú betolással kerül majd a végleges helyére, az új déli hídszerkezet mellé. A teljes kiépítés után az ideiglenes hídfőket elbontják, a két híd pedig végleges, kétvágányos üzemben működik tovább.
A teljesen kiépült, négyvágányos műtárgy Magyarország első kétvágányos „network” hálós vasúti hídja lesz. A mérnöki szempontból kiemelkedő szerkezet nemcsak funkcionális, hanem városképi szerepet is kap: a tervek szerint díszkivilágítással látják el.
Január végén a Gubacsi úti külön szintű közúti-vasúti átjáró felett a második hídelem acél szerkezetének betolását is megkezdték. A közúti-vasúti külön szintű keresztezést alkotó három acélhídból ezek a munkálatok kettőt érintenek: a négy elemből összeállított első acélhidat tavaly decemberben tolták a helyére, a tíz elemből összeállított második acélhíd betolása pedig most vette kezdetét.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában a Déli Körvasút II. ütem projekt eredményeként megvalósul Ferencváros és Kelenföld állomások között a vasúti kapacitásbővítés, amelynek részeként kettő új vasúti megállóhely is létesül Közvágóhíd és Nádorkert térségében. A kettő helyett három, illetve négy vágány létrehozása és az új megállók építése jelentősen megnöveli a vasút elővárosi és városi teljesítőképességét, a vasút gyors, kényelmes és fenntartható alternatívává válik a dél-budapesti agglomeráció és a város közötti közlekedésben, így jelentősen csökkentheti a gépjárműforgalmat is. A beruházás gyakorlatilag Budapest elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb vasúti infrastruktúra-fejlesztése, amely vissza nem térítendő európai uniós támogatásból (részben: IKOP_PLUSZ-2.1.0-23-2023-00002) és hazai forrásból valósul meg.
Írásunk forrása: Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye
Nyitókép: ÉKM Facebook
