A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a befejezéséhez közeledik: a pálya, az állomási infrastruktúra, a biztosítóberendezések és a zajvédelmi létesítmények elkészültek, a vonal pedig már alkalmas a 160 km/órás közlekedésre, a dedikált járműflotta rendelkezésre áll, miközben a forgalomirányításhoz elengedhetetlen European Train Control System (ETCS) tesztelése jelenleg is zajlik – olvasható az Építési és Közlekedési Minisztérium legfrissebb, a BuBe-vonal kapcsán kiadott Facebook-bejegyzésében.
A szaktárca viszont felhívja a figyelmet, hogy a személyszállítás megindításának azonban még két feltétele van: az ETCS hibamentes működésének igazolása, valamint a független TÜV tanúsítás megszerzése. Utóbbi nem kötelező jogszabályi előírás, ugyanakkor a kormányzat – a közelmúltbeli vasúti balesetek tapasztalatai nyomán – a forgalomba helyezés feltételévé tette. Az ÉKM közlése szerint nincs politikai céldátum: az indulás időpontját kizárólag a biztonsági vizsgálatok eredménye és az ezért felelős szakemberek határozzák meg.
Az ETCS esetében az első szoftvertesztek már lezárultak, a feltárt hibák javítása folyamatban van – a frissített szoftver átadását április 7-re vállalta a vállalkozó. A frissített rendszer laboratóriumi ellenőrzését követően indulhat az úgynevezett „sötétüzem”, vagyis a valós pályán végzett próbaüzem. Ennek során tesztvonatok mintegy 20 ezer kilométernyi hibamentes futást teljesítenek, akár 160 km/órás sebességgel. A hasonló rendszerek korábbi bevezetése alapján ez a szakasz önmagában több hónapot (legalább egy negyedévet) is igénybe vehet, bár a projektben törekednek az időtartam csökkentésére, a biztonsági követelmények változatlan fenntartása mellett.
Közben a teherforgalom már február 27-e óta üzemel a felújított 150-es vasútvonalon, és folyamatosan bővül. A Kelebia felé irányuló áruszállítás volumene rövid idő alatt meghaladta a Röszke felé közlekedő tehervonatok számát, ami részben tehermentesíti az alternatív útvonalakat.
A fejlesztés a nemzetközi árufuvarozás mellett a belföldi és elővárosi közlekedésben is érdemi változásokat hozhat, különösen a Budapest déli agglomerációjában élő ingázók számára.
Nyitókép: Kiskunhalas megálló (2026.02.14.) / HUNGRAIL – Bíró Tamás
