Automatizáció és digitalizáció nélkül esélytelennek látszik az egyre fokozódó vasúti munkaerőhiány kezelése.
A vasúti iparágban dolgozók életkoráról az Európa Bizottság vasúti piacokat felügyelő statisztikai jelentései adnak részletesebb információt. Ebben nem csak az inkumbens vasútvállalatok, hanem a piaci szereplők és az infrastruktúravállalatok adatai is szerepelnek. Ebből az látható, hogy az utolsó elérhető időszakra, 2020-ra vonatkozóan vegyes képet mutat a hazai vasút nemzetközi összevetésben: a 25 országból Magyarországon a 12. legmagasabb volt az 50 év felettiek aránya, ezzel pontosan közepes volt az eredmény.
A fiatalok arányában azonban nem állt túl rosszul a hazai vasútipar: 16 országban volt kevesebb a 30 év alattiak aránya, 9-ben pedig magasabb.
2016-ból érhetők el hasonló bontásban adatok, és ebből az is látható, hol sikerült a fiatalítás. A déli-európai országokban különösen eredményesek voltak. Különösen a megújuló olasz vasutat lehet kiemelni, ahol néhány év alatt 22 százalékra tudták emelni a 30 év alatti kollégák arányát.
Magyarországon az idősebb kollégák aránya 5 százalékkal nőtt, míg a legtöbb országban sikerült ezt az arányt csökkenteni.
Térségünkben Ausztria számít sikeresnek a fiatal szakemberek bevonásában – közülük egyre több ráadásul magyar. 2010-ben még csak 62-en, 2023-ra már 313-an voltak az osztrák munkaügyi minisztérium adatai szerint.
A balti országokban igen jól megmutatták, hogy a vasút messze nem olyan férfias iparág, mint korábban gondolták: a nők számára is érdekessé tették a vasúti szakmát, és nem csak az irodai, de a vágányok közötti munkában is. Érdekesség, hogy Ausztriában, ahol úton-útfélen a vasúti női munkát népszerűsítő kampányokkal, plakátokkal találkozhatunk a sínpárok környékén az egyik legalacsonyabb a női munkavállalók aránya.
Magyarországon közepesnek számít, hogy a vasutasok ötöde női kolléga. Ausztriában azonban gyorsan tudtak változtatni, négy év alatt 40%-kal nőtt a nők aránya. Számos más ország példája mutatja, hogy a nőket sokkal jobban be lehet vonni a vasúti iparágba: ehhez nagy segítség, ha elérhető a rugalmas munkaidő és a home office, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás.
Munkavállalókra pedig egyre inkább szükség van a vasúton: az elmúlt években jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma az Európai Bizottság adatgyűjtése szerint.
Magyarországon 5 százalékos volt a bővülés, ami elmarad az uniós 12 százalékos átlagtól 2016 és 2020 között. Ez a növekedés szerénynek mondható. Azonban a hazai vasúti foglalkoztatotti létszám eleve magasnak mondható: a nagyobb, népesebb és nagyobb vasúti forgalmat bonyolító Csehországban 16 százalékkal többen dolgoznak ezen a területen. Ausztriában pedig a magyar létszám 62 százaléka is elegendő. Így a hatékonyságjavítás, digitalizáció és automatizáció jelentős potenciált jelent, amikor munkaerőhiány jelentkezik.
Az egyes vasútvállalatok adatai az UIC-nál érhetők el, e szerint a MÁV-csoportnál egyszerre viszonylag magas a fiatalok és az idősek aránya. Magyarán hiába tudnak sok fiatalt alkalmazni, az idősek magas aránya miatt továbbra is kiemelt szerepet kell kapnia a fiatalításnak.
Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF-Europe) tanulmánya szerint a magyarországi vasúti szektorban 2014 és 2021 között a munkavállalóknak az átlagéletkora 43 évről 46 évre emelkedett. Az 55 éves vagy annál idősebb forgalmi szolgálattevők aránya megduplázódott, 13 %-ról 26 %-ra emelkedett. Ezzel szemben a 35 évnél fiatalabbak forgalmi szolgálattevő aránya 21 %-ról 15 %-ra csökkent. Ez is rámutat, hogy az egyes szakterületeken belül igen eltérő kihívásokat jelenthet a fiatalítás.
A vasúti szakmai területeken a korábbi képzési rendszer már nem működik, az iskolarendszerből már nem igazán lehet megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező vasutasokat toborozni, ehelyett saját képzéseket kell indítani. Más munkahelyekkel szemben a hosszú betanulási időszak, az összetett szabályzatok és szakmai ismeretek elsajátítása pedig hátrányt jelent.
Mind a szakszervezetek, mind a munkaadók és a vezetők képviselői szerint a vasúti ágazat egész Európában jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a különböző foglalkozási területeken. Ez részben annak tudható be, hogy a munkavállalók fiatalabb generációi számára nem elég vonzó a vasúti szakmai – állapította meg az ETF-Europe elemzése.
Több ország vasúttársaságai arról számoltak be, hogy a munkaerőhiányt az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívásának tekintik. Egyre többen mennek nyugdíjba, és egyre kevesebben jelentkeznek a munkahelyekre. Friss hír, hogy Szlovákiában már mozdonyvezetőhiány alakult ki, pedig viszonylag magas, kétezer eurós fizetést ígérnek – ami jóval magasabb mint az országos 1300 eurós átlagfizetés – számolt be az Újszó.com
A jelentkezők hiánya mellett az is gondot jelent, hogy nem megfelelőek a munkakörülmények. Különösen a műszakos munkakörökben foglalkoztatás ütközik nehézségekbe, ezért alternatív megoldásokkal (részmunkaidő rövidített éjszakai műszak) kell a társaságoknak próbálkozni.
A másik fejlesztési irány a digitalizáció és az automatizáció: ezzel számos, kevésbé népszerű, nehezen betölthető munkahelyet lehet kiváltani – sok esetben magasabb presztízsű, irodai munkával. A vasút esetében digitalizációs projekteknél ezért már nem csak a pénzügyi megtérülést érdemes figyelembe venni, hanem hogy foglalkoztatási szempontból milyen pozitív hatásokat lehet elérni.
Legyen részese a vasúti szektor egyedülálló HR-szakmai eseményének!
Értesüljön első kézből a vasúti munkaerőpiac legaktuálisabb kihívásairól, megoldásairól!
HR RAILVolution 2024 // RÉSZLETEK ÉS REGISZTRÁCIÓ
Címlapkép: Unsplash
