A vasúti szektor HR-területe számos kihívással küzd, legfőképp azzal, hogy tudja biztosítani a megfelelő munkaerőt, az utánpótlást, vagy épp hogyan tudja megtartani a már rendszerben lévő munkavállalókat. Többek között ezzel a kérdéskörrel is foglalkozott a szeptemberi HR RAILvolution szakmai rendezvényünk, mint ahogy azzal is, hogyan lehet racionalizálni, fejleszteni a vasúti képzéseket, vagy hogy miképp lehet kezelni a generációs különbségeket a mindennapokban.
A HUNGRAIL elnökségének nevében Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg a Magyar Vasút HR RAILvoultion konferenciát. Ezt követően dr. Kerékgyártó János helyettes államtitkár nyitó előadásával indult a szakmai program.
Kiemelte, hogy a vasút versenyképességében az infrastrukturális, műszaki és eszköz kérdéseken túl meghatározó a szektorban feladatokat ellátó kollégák szerepe, látniuk kell, hogy kiszámítható életpályán dolgoznak. A munkaerő megtartása és az új szakértők bevonása nagy kihívás, összetett kérdés. A szaktárca a szektor aktív bevonásával adminisztráció csökkentő programot indított el, amelynek keretében cél a szabályok számának csökkentése oly módon, hogy az nem megy a közlekedésbiztonság rovására. Idomulni kell a körülöttünk folyamatosan változó világhoz.
Megköszönve az eddigi közös munkát, a szakembereket arra kérte, hogy a többek közt a HUNGRAIL, KAV bevonásával zajló képzési rendelet felülvizsgálatában, a szakanyagok, tananyagok digitalizációjában, az egészségügyi és alkalmassági követelmények pontosításában gondolkodjanak együtt a hatósággal, működjenek közre a rendszer modernizálásában. Emberek működtetik a rendszert, rájuk kell számítani!
HR kihívások a vasúti szektorban
Dr. Vincze Teodóra, az Rail Cargo Hungaria humánerőforrás igazgatója ízelítőt adott abból, milyen kihívásokra kell megoldást találnia a vasútvállalatoknak: nyomasztóan erősen elöregedő korfa, elavult képzési rendszer, alacsony mobilitási hajlandóság. Vonzóbbá kell tenni a munkaköröket, a juttatási rendszert alakítani kell a generációs igényekhez is.
Szabó Szilvia, a MÁV-REC Kft. felnőttképzési vezetője a digitális kompetenciák fontosságára mutatott rá gyakorlati példákkal, rávilágítva az előnyökre (például rugalmas, személyre szabható) és a hátrányokra (például közösségi élmény elmaradása, motiváció fenntartása fokozottabban jelentkezik). Felhívta a figyelmet, hogy a jó képzés nem csak szakmai tudást ad át, hanem motivál, bátorít, fogja a tanulók kezét, rendelkezésükre áll.
A gondolatébresztő előadásokat kerekasztal beszélgetés követte, ahol gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg egymással és a hallgatósággal a résztvevők: Homoródiné Dr. Bella Éva (GYSEV), Dr. Vincze Teodóra (RCH), Gázmár Domán (Illés Holding/MMV). A kerekasztalt Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója vezette.
Generációs különbségek kezelése a mindennapi gyakorlatban
A Pécsi Tudományegyetem docense, Dr. Guld Ádám gondolatindító előadásában összefoglalta a generációs megközelítési elméleteket jelezve, hogy bár ezekben sok az igazság, mégis sokaságra érvényesek, mindig vannak ettől eltérő egyének és csoportok. Szemléletes példákkal illusztrálta melyik generációtól mire számíthatunk, mire reagálnak nagy valószínűséggel pozitívan, és mik azok a kommunikációs formák, amiktől elhatárolódnak.
A kortárs társadalomban hat generáció él együtt, a munkahelyeken 4-5 generáció tagjai vannak jelen. A Tibenszky Moni Lisa (Felelős Szülők Iskolájának alapítója és ügyvezetője) által vezetett kerekasztalban azt térképezték fel a résztvevők hogyan lehet tudatosítani és hatékonyan kezelni a generációs kihívásokat. Szabó Szilvia (MÁV-REC), Gula Flórián (DB Cargo Hungária) és Dr. Guld Ádám egyetértettek abban, hogy megértőnek, türelmesnek kell lenni, mindenkinek közelíteni és alkalmazkodni kell a másikhoz. Sok empátiára van szükség, a vállalati folyamatokat is adaptálni kell.
Hogy milyen konkrét intézkedéseket tehet egy vállalat azért, hogy a generációs különbségekből lehetőséget kovácsoljon és értéket teremtsen, abból a kerekasztal beszélgetés résztvevői is szemezgettek, majd Dobi Kitti, az MBH Bank Nyrt. humánerősforrásért felelős vezérigazgató-helyettese tartott előadást, bemutatva a bank jó gyakorlatait, mely más vállalatok számára is inspiráló ötletekben bővelkedett.
Vasúti képzések tanulási eredmény alapú felülvizsgálata
Hidasi Sándor, a Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Képzési Módszertani Központ vezetője a folyamati összefüggésekre mutatott rá. A jogszabály megújítása az első lépés, az új kereteket aktuális, megújuló tartalommal kell feltölteni, nem a régi, elavulttal. Hangsúlyozta másfajta módszertan és másfajta megközelítés szükséges: a tevékenységalapú megközelítés gyökeresen más. A tanulási eredmény alapú képzést Bertalan Tamás, az Observans Képzési Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be számos gyakorlati példával illusztrálva. Dr. Döbrei István a BKV Zrt. stratégiai és beszerzési igazgatója annak fontosságát emelte ki, hogy a hallgatókat a napi élethelyzetre kell felkészíteni. Ehhez tudást és szemléletet is kell formálni, valamint a képzési rendszer átalakításának együtt kell járnia a vizsgáztatási rendszer átalakításával.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetéshez Pataki Margit oktatási szakértő (BKV) is csatlakozott, rámutatott, hogy a tevékenység alapú, gyakorlatorientált képzés hatalmas motiváló tényező is. A tanuló rögtön valós helyzeteket lát, sikerélménye van, nem szegi kedvét sok, feleslegesnek vélt tantárgy. Az oktató szintén motiváltabb, ha tanulói jól haladnak és látja munkája eredményét. A felszólalók egyetértettek abban, hogy komoly átállás előtt állunk, de a lehetőségek sosem voltak ennyire adottak.
Az oktatás-képzési rendelet aktualitásai
Dr. Schützenhoffer Dániel, a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontjának vasúti és hajózási vizsgáztatási igazgatója, a projekt 1.0 és 2.0 vezetője és koordinátora rövid áttekintést adott az oktatás-képzési rendeletek felülvizsgálatával foglalkozó projektről jelezve, hogy a végcél egy teljesen új rendelet, amely teljesen új alapokra helyezni a rendszert: munkakör helyett tevékenység alapúvá változik a megközelítés. Mindeközben rendszerproblémákkal is meg kell küzdeni, például a vasúti képzés és a felnőttképzés szabályozási ellentmondásait kezelni kell.
A panelbeszélgetés érintette a vasúti piac sajátosságait, a munkaerőhiány okait. Dobás László, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ vezetője az elavult képzési rendszert, az új generációk igényei és a valóság közti különbségeket sorolta ide többek között (például kocsirendezést nem lehet home officeból megvalósítani). Nagy Károly, a GYSEV Zrt. forgalomvezetője az elöregedő korfa, a 170 éves vállalati kultúra Z generációhoz való gyors adaptálásának anomáliáira hívta fel a figyelmet. Veszprémi László, az Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztályának vezetője is az új megközelítés mellett érvelt: gyökeres utasítás reform szükséges. A túlszabályozást el kell hagyni, a szükséges mértéket kell előírni. Át kell gondolni a humán koncepciót, automatizálás pedig elkerülhetetlen. Jó példaként említette a hatóságnál alkalmazott, új megközelítésű kompetencia rendszert. Hidasi Sándor hozzátette, hogy nagyon elméletivé váltak a képzések: a hatósági vizsgára készítenek fel, nem arra mit kell csinálni, ebből viszont előre kell mozdulni.
A gyermekvasút utánpótlás nevelő szerepével kapcsolatban két dologra világított rá a kerekasztal: a gyerekvasutasoknál van egy szakadás a program végén, nincs hol folytassák egy pont után. Ugyanakkor a felnőttképzés számára is kiváló gyakorlati terepként funkcionál.
Digitalizációs átállás az oktatás-képzés területén
A vasúti oktatás-képzés területén a digitális átállásban rejlő potenciálokról és korlátokról Dobás László tartott összefoglaló előadást. Kifejtette, hogy a BGOK-ban mindenkinek szívügye a vasúti képzés és az oktatás digitalizálása, ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a vasúti szektor gyakorlatorientált, nem lehet mindent és teljes mértékben digitálisan oktatni. A digitális és a gyakorlati oktatásnak össze kell fonódnia. Hozzátette, hogy a digitális oktatáshoz meg kell teremteni a feltételrendszert is, a hallgatókat eszközökkel is el kell látni. Ezen felül a hatósági akkreditációt is meg kell szerezni, melyhez az akkreditációs módszertanban változások kellenek, de az oktatók továbbképzésére is szükség van. Zárásként emlékeztetett, hogy a digitális oktatás nem korlátozódik az e-learningre, hanem többek között a szimulátorok, VR, mesterséges intelligencia is részét képezi.
Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója zárásként az kérte, hogy a vasúti szektor éljen a lehetőséggel, hozza be a javaslatait, hiszen most nyitottság van a változtatásokra a szabályozási oldalon.
Fotó: HUNGRAIL
