Magyarországon lassabban sikerül a biztonságot fejleszteni, mint a régió többi országában. Amíg más országokban sikerült a Covid miatti forgalomcsökkenés visszapattanása után is a jobb számokat tartani, addig Magyarországon a közúti átjárók sorozatos balesetei miatt romlottak az eredmények.

Kétségtelen, hogy a vasút a legbiztonságosabb közlekedési mód, ami a közúti közlekedéshez képest – a fenntarthatóság mellett – az egyik legnagyobb előnye.

HARMINCSZOR VESZÉLYESEBB!

Egymilliárd utas-km-re a vasúti utazások során 0,09 halálos baleset jut, ami szinte pontosan megegyezik a légi forgalom 0,09-es mutatójával. Csakhogy a vasúton emellett jelentős áruforgalom is zajlik, a baleseteket pedig nem tudják a személy- és áruszállításra megosztani, tehát összességében a vasút tekinthető a legbiztonságosabb közlekedési módnak.
A közúti személyszállítás esetében a busz számít a legbiztonságosabbnak 0,24-es mutatóval, de a személyautóval megtett minden egymilliárd utas-km-re 2,52 haláleset jut – tehát közel harmincszor veszélyesebb az autózás, mint a vonatozás. Amit mindenképpen kerülni érdemes, az a motorozás: egymilliárd utas-km-re vetítve ugyanis 36,41 a halálesetek száma a Nemzetközi Vasútbiztonsági Tanács elemzése szerint.
Az Eurostat 2023 januárjában tette közzé a legfrissebb, 2021-re vonatkozó vasúti baleseti statisztikákat, vasúti balesetben összesen 683-an hunytak el abban az évben. Ez töredéke a közúti balesetben meghalt 19 800 főnek.
Magyarország azonban első ránézésre nem szerepel túl jól, hiszen 48 halálesettel az európai országok közül az ötödik helyen áll, megelőzve a hatszor nagyobb lakosságú Franciaországot is. Magyarország esetében az is szembetűnő lehet, hogy nem igazán csökken ez a magas szám. Míg az Európai Unió (EU) egészében 2006 és 2021 között 52 százalékos volt a csökkenés, addig Magyarországon csupán 24 százalékos.
A régió országaival összehasonlítva is az látható, hogy a négyszer nagyobb lakosságú Lengyelországban és a kétszer nagyobb lakosságú Romániában volt csak több haláleset – de ezekben is 52, illetve 46 százalékos volt a csökkenés az elmúlt másfél évtizedben. Magyarország esetében még az is érdekes, hogy ugyan a koronavírus első évében jelentős csökkenés volt 2020-ban, 2021-ben emelkedett a balesetben elhunytak száma.

- Hirdetés -

FORGALOMARÁNYOS EREDMÉNY

Érdemesebb a statisztikai adatokat a vasúti forgalomhoz viszonyítani. A személy- és áruszállítás mindegyike hatással van erre, ezért nem utas-km-re, hanem a mindenfajta vonat által megtett vonat-km-ek számához arányosítva is kiszámoltuk a balesetek számát.
Ez alapján már messze nem olyan rossz a magyar vasúti ágazat eredménye nemzetközi összevetésben, hiszen a középmezőnyben helyezkedik el hazánk. Az országok között azonban nagyon jelentősek a különbségek: a kelet-közép- európai, kiterjedt vasúthálózattal rendelkező országokban rosszabbak a mutatók. Ez nem csoda, hiszen jelentős elmaradások vannak az infrastruktúra-fejlesztésekben, különösen a magas számú szintbeli kereszteződések miatt. A legbiztonságosabb vasúti rendszereket működtető Franciaországban és Spanyolországban kiterjedt nagy sebességű hálózat van. Ezeken nincsen szintbeli kereszteződés, illetve nagyon kevés mellékvonal van alacsonyabb műszaki kiépítettség mellett. Így a kiterjedt vasúthálózat, a magas közösségi közlekedési modal split egyik ára a keleti tagállamokban a kissé alacsonyabb biztonság – ami azonban még így is nagyságrendileg jobb a közúti biztonságnál.
Hazánk esetében azonban háromszor annyi halálos balesetet regisztrálnak forgalomarányosan a vasúton, mint amennyi az uniós átlag. A térségbeli országok éves balesetcsökkenés-szintjét is jó lenne elérni. Ami különösen problémás, hogy 2006-hoz képest forgalomarányosan még nőtt is a halálos balesetek száma – ennek fő okát a forgalom csökkenésében érdemes keresni.

FELELŐTLEN AUTÓSOK

Nem csak a vasúton közlekedő vonatok számának van kihatása arra, hogy mennyi végzetes baleset van a vasútvonalakon. Az EU egészében ugyanis a vasúti útátjárókban történik a halálos balesetek harmada. Magyarországon pedig ennél is magasabb, 42 százalék ez az arány. Így a biztonság növelésének leghatékonyabb módja a biztosított átjárók arányának további növelése mellett az egyre több különszintű keresztezés megteremtése. Ennek pozitív hatása van a vasút pontosságára és kiszámíthatóságára is: a sajnálatosan gyakran bekövetkező balesetek akár napokra felborítják egy-egy vonal forgalmát, aminek még a nemzetközi áruszállítás pontosságára és kiszámíthatóságára is hatása van.
Az utasok szempontjából azonban biztonságos a magyar vasút, nem történt tavaly olyan baleset, amiben utas hunyt volna el. A hosszú távú trendek is egyre csökkenők, többévente egyszer fordul csak elő ilyen baleset. Sajnálatos módon egyetlen vasutas vesztette 2021-ben életét balesetben, ez is egyre ritkábbá válik. Így a magas hazai balesetszámért a felelőtlen autósok és a vasúti üzemi területen engedély nélkül tartózkodó emberek a felelősek leginkább.
A súlyos sérültek száma és aránya is hasonlóan alakul a magyar vasútvonalakon, mint a halálos balesetek száma: ebben is az ötödik legmagasabb számokat mutatja hazánk. A súlyos balesetekben a vasúti kereszteződések szerepe a legjelentősebb, az utasok és a munkavállalók sérülései nemzetközi összevetésben is arányaiban alacsonynak mondhatók.