A június 18-ai közlekedési miniszteri tanács elfogadta az általános megközelítést a kapacitás-elosztási rendelettervezettel kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy azért a magyar induló tárgyalási álláspontban megfogalmazottaktól meglehetősen távoli tartalommal. Többek között tárgyalták a közúti tehergépjárművek tömegéről és méreteiről szóló irányelv módosításról, valamint a kombinált fuvarozás irányelvről is.

Az Európai Parlament még márciusban szavazott a kapacitás-elosztási rendelettervezetről, így a 2024. második félévében, a magyar elnökség alatt a trilógussal folytatódhatnak a tárgyalások, melyhez először az új parlamentnek és a bizottságnak is meg kell alakulnia. A vasúti szektor álláspontja szerint még számos pontosításra van szükség a rendelettervezetben, például tagállami iránymutatások, határidők tekintetében. Öt érdekvédelmi szervezet, az ERFA – CLECAT – UIRR – UIP – ESC már közös közleményt is kiadott, melyben hangot adnak azon véleményüknek, hogy az elfogadott kompromisszumos javaslat nem elegendő ahhoz, hogy a kitűzött, egyébként támogatható és kívánatos célokat elérjük, mint a vasúti kapacitás optimalizálás, a határátmeneti koordináció javítása, menetrendszerűség és megbízhatóság, kiszámíthatóság javítása, ezáltal a vasút versenyképesebbé tétele

A miniszteri tanácson tárgyalták a közúti tehergépjárművek tömegéről és méreteiről szóló irányelv módosításról is.

Az Európai Bizottság azzal érvelt a módosítási javaslata mellett, hogy 46 tonnás járművek határátmenetekben való közlekedése már most is engedélyezett (igaz intermodális forgalomban részt vevő zéró emissziós járművekre korlátozva), hozzátéve, hogy  ezek a járművek 2030-ra is csak 1%-ot, 2035-re is csak 1,6%-ot fognak képviselni. Több tagállam, például Svédország, Finnország, Olaszország is szorgalmazza, hogy a magyar elnökség folytassa a téma tárgyalását – bár információink szerint nem tervezi tárgyalni ezt a dossziét. A finnek például azzal is érveltek, hogy a NATO tagországoknak mindenképpen komoly beruházásokat kell majd eszközölnie a közúti infrastruktúrán. Több tagállam, köztük Németország, Franciaország, Ausztria, Szlovákia nehezményezte a javaslat negatív hatásait a közúti infrastruktúra és biztonság vonatkozásában, figyelmeztetve a tetemes többlet beruházási igényre. A franciák és az osztrákok egyaránt rámutattak arra is, hogy a vasút ösztönzését szolgáló intézkedésekre lenne szükség, márpedig a javaslat inkább ellentétes irányú modális váltás kockázatát hordozza.

- Hirdetés -

Kombinált árufuvarozási irányelv felülvizsgálata is terítékre került.

A Bizottság az externális költségekkel való közvetlen kapcsolást és az elektronikus áruszállítási információk (eFTI) szerepét hangsúlyozta, mint a kikényszerítésben és megfelelésben fontos részeket. Viszont továbbra is nagy véleménykülönbség mutatkozik a kombinált fuvarozás definíciójára vonatkozóan: a tagállamokat legfőképp az aggasztja, hogy a túl megengedő közúti rész inkább nem támogatja majd a modális váltást a fenntarthatóbb irányába, hanem ellentétes hatást vált ki. A tagállamok véleménye szerint az eFTI implementáció jelentős késése szintén negatív kockázatot jelent. Információink szerint a kombinált fuvarozási irányelv felülvizsgálata témája szerepel a magyar elnökség során tárgyalni tervezett témakörök között, így ezügyben várható majd előre haladás.

A miniszterek a napirendi pontokon kívül informálisan egyeztettek a TEN-T hálózat kiépítésének jelentőségéről és a kapcsolódó kiemelt beruházási igényekről, illetve az ehhez szükséges CEF források kiemelt szerepéről is. Megosztották gondolataikat a következő 5 év vonatkozásában az európai közlekedéspolitika prioritásairól, hangsúlyosan a közlekedés dekarbonizációjára és a modális váltás ösztönzésére fókuszálva.

Fotó: Európai Unió / https://newsroom.consilium.europa.eu/