Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.
A Railtarget vasúti szaklap a cseh, szlovák és magyar vasúti siklások számáról és a forgalomhoz viszonyított arányáról jelentett meg cikket, amiről a Magyar Vasút Online is beszámolt. A siklások számát azonban nem részletezték, hogy milyen adatforrásból használták fel.
A siklások száma jóval magasabb, mint az Eruostat adatbázisában elérhető értékek az említett cikkben. Az EU statisztikai hivatala az ERA, az Európai Vasúti Hivatal adatait teszi közzé. Az adatbázis alapján 2022-ben 97 vasúti baleset történt Magyarországon, amelyek közül egyet okozott siklás. Ehhez képest 42 siklás említett a Railtarget.
Az ERA adatbázisa alapján a siklások okozta vasúti balesetek száma az uniós országokban nagyon alacsony, ezért az évi néhány darabos mutatókat félrevezető lenne összehasonlítani. A 2018 és 2022 öt év siklásos baleseteinek számát a személy- és áruszállító vonatok által megtett teljes vonatkm mennyiségéhez arányosítva lehet összehasonlítani az európai országokat.
Ez alapján az Egyesült Királyság és a német nyelvű országok messze a legbiztonságosabb a vasúti közlekedés Európában, de Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.
Ebben a kimutatásban Csehország teljesítménye kissé jobb, Szlovákiáé kissé rosszabb, mint a hazai mutatók.
Érdemes az összes vasúti balesetet is megvizsgálni, amiben hasonló a rangsor az országok között. Magyarország szintén középmezőnyben helyezkedik el a forgalomarányos balestek számában. Az igazán biztonságos nyugat- és észak-európai országokban azonban forgalomarányosan harmad annyi baleset van, mint hazánkban – ez jól mutatja, hogy lenne lehetőség a fejlődésre.
Magyarországi adatok: több baleset, arányában kevesebb siklás
A hazai vasúti baleseteket az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet(KBSZ) vizsgálja. Éves jelentésük alapján a vasúti közlekedési események száma növekvő tendenciát mutatott. Azonban hosszabb távon vizsgálva még így is csökkenés látható.
A KBSZ-hez érkezett bejelentések összetétele nem ismert, nem lehet az éves jelentésekből megállapítani, hogy mennyi köthető sikláshoz ezek közül. Azonban a 2022-es 1464 darabos eseményszámhoz mérten is túlzónak tűnnek a cseh cikk által idézett 42 darab siklás.
Már csak azért is, mert a KBSZ 2011 óta nem csak az országos közforgalmú vasúthálózat baleseteit vizsgálja, hanem a helyi villamosközlekedés (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged) mellett a metró, fogaskerekű, illetve a forgalmi teljesítményben nem jelentős, azonban a biztonsági eseményekben mégis gyakrabban felbukkanó kisvasutak is.
A KBSZ-hez bejelentett események messze túlnyomó része nem jelentős hatású, ezek nagy részét dokumentálja a szervezet. Az Európai Unióban egységes szabályrendszer működik azzal kapcsolatban, mikor kell részletes vizsgálatot indítani.
A KBSZ akkor készít részletes jelentést – amit nyilvánosan közzé is tesz honlapján –, amikor
- a vonatütközés vagy vonat kisiklása, amely legalább egy ember halálát vagy öt vagy több ember súlyos sérülését okozza, vagy
- a gördülőállományban, az infrastruktúrában vagy a környezetben keletkezett legalább 500 millió forintos jelentős kárt okoz, valamint
- minden más hasonló baleset, amelynek nyilvánvaló hatása van a vasútbiztonsági szabályozásra vagy a biztonság irányítására.
A súlyos baleseteken kívül a nemzeti szabályozás lehetővé teszi a KBSZ számára, hogy – saját belátása szerint – egyéb olyan eseményeket is kivizsgáljon, amelyek hatással lehetnek a vasúti közlekedés biztonságára, valamint a vasúti biztonság szabályozására és irányítására.
A jelentős, részletesen vizsgált balesetek száma növekedést mutatott a korábbi évekhez mérten 2022-ben és 2023-ban. A balesetek okait is megnevezik ezeknél a jelentéseknél, a nagyvasúti események esetében azonban a siklások száma továbbra sem jelentős, 6-10 darab volt évente. Az összes baleset arányán belül ez csökkent is.
A részletes legfrissebb jelentés 2022-re elérhető. Ebben 11 olyan esemény szerepel, amiben a baleseti kárérték legfeljebb 150 ezer euró volt, hat esetben 150 ezer euró és 2 millió euró között volt a kár. Az előbbi esetben a baleseti középértékkel számolva átlagosan 30 millió forint adódik, a 11 eseményre ez 330 millió forint nagyságrendű kárértéket jelent. A hat darab nagyobb értékű balesetnél eseményenként átlagosan 350 millió forint kárérték adódik, összesen 2,1 milliárd forint. Igazán jelentős, 2 millió euró feletti baleset nem is történt ebben az évben.
Az átlagos baleseti értékekkel kalkulálva a hazai vasúti balesetek kára 2,5 milliárd forint alakulhatott. Ha minden kategóriában a maximális kárértéket vesszük, akkor sem haladta meg a legjelentősebb balesetek kárértéke az 5,2 milliárd forintot. Ezt érdemes azzal összevetni, hogy korábbi években a KTI azzal számolt, hogy a közúti közlekedési balesetek által okozott nemzetgazdasági kár évente 600-700 milliárd forint.
