Három éve egy Szergejjel és húsz teherkocsival indult a V-Híd áruszállítási karriere. Ma már negyven mozdonnyal és csaknem ezer kocsival dolgozik a V-Híd Cargo. De Vanya László, a V-Híd Cargo Zrt. vezérigazgatója arról is beszélt a vele készült interjúban, hogy a pályaüzemeltetés rendelkezzen olyan kiszámítható stratégiával, amely alapján a piaci szereplők tervezhetnek.
H-Magyar Vasút: – Mielőtt elkezdtük volna a beszélgetést, éppen arról egyeztetett a kollégáival, hogy hogyan jut el az 1-es vonal felújításához a szükséges alapanyag. A Biatorbágy és Szárliget közötti szakasz nagy visszhangot kapott a sajtóban. Egy áruszállító számára mekkora kihívás ez a munka?
Vanya László: – Közel 150 ezer tonna követ, 95 ezer betonaljat és ezer szál sínt kell a helyszínre szállítanunk két és fél hónap alatt, miközben nekünk kell gondoskodnunk arról is, hogy a vissznyereményi anyagok ne legyenek útban. Óramű pontossággal kell teljesítenünk, hiszen a munkák az ország legforgalmasabb vonalán zajlanak. Ilyen esetekben nagyon komoly logisztikai műveletre lesz szükség.
HMV: – Az 1-es vonal rossz minősége miatt elrendelt sebességkorlátozás, majd a felújítás miatti vágányzár újra rávilágított arra, hogy a rendszeres karbantartást nem lehet megúszni. Mennyire nehezítik meg a korlátozások a tervezést és a szállítást?
VL: – Most éppen 32 vágányzár van érvényben a magyar pályákon és rengeteg a lassújel. Nagyon fontos, hogy a Magyarország területén futó áruszállítási folyosók rendben legyenek. Ha a nemzetközi cégek rendszeresen abba futnak bele, hogy nem lehet nagy időveszteség nélkül átmenni, akkor más utat választanak. Fontos, hogy a pályaüzemeltetés rendelkezzen olyan kiszámítható stratégiával, amely alapján a piaci szereplők tervezni tudnak. Csak a V-Híd Cargo több ezer tonna árut mozgat naponta. A megrendelők joggal várják el, hogy időben teljesítsünk.
HMV: – Ön egy magyar tulajdonú vasúti vállalatcsoport meghatározó szereplője. De pontosan ismeri a másik oldalt is, hiszen korábban a MÁV-nál dolgozott. Hogyan látja a vasúti teherszállítás jövőjét?
VL: – Vasutascsaládból számazom. Gyerekkorom óta rajongok a vasútért. Édesapám Pécsett a Pályafenntartási Főnökséget vezette. Tőle nagyon sokat tanultam a vasútról és annak működéséről. 2004-ben léptem be az állami vasúthoz, de dolgoztam a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vasúti fuvarozónál is. Láttam, és most is látom, hogy a kollégák rengeteget tesznek azért, hogy a legjobbat kihozzák a meglévő rendszerekből. Úgy gondolom, hogy a szakértelem megvan, piacbarát célok fogalmazódnak meg, de mindez kormányzati akarat nélkül keveset ér.
HMV: – Magyarország fontos tranzitország. Egy jól kihasznált vasúthálózat jó üzlet az államnak is, hiszen a pályahasználatból komoly bevétele származhat a MÁV-nak.
VL: – Igen, de ehhez az kell, hogy jól karbantartott pályáink mellett megfelelő állomási vágányok, rakterületek és iparvágányok álljanak rendelkezésre, a tengelyterhelés pedig megfelelő legyen. Jelenleg az állomásokon lévő rakterületek a vissznyereményi anyagokkal vannak tele, amik nem segítik a vasúti kocsiba rakodást. És mindig legyenek jól átgondolt és előkészített fejlesztési tervek. Amikor elkezdődött a Budapest–Belgrád, a Püspökladány–Biharkeresztes, valamint a Békéscsaba–Lőkösháza átépítése, de Szeged–Röszke még nem volt kész, akkor sokan fogták a fejüket.
HMV: – Mennyire irreális elvárás, hogy drasztikusan változzon a szállítási módok aránya?
VL: – Ausztriában az áruszállítás harminc százalékát vasúton bonyolítják le, Svájcban ez az arány még magasabb. Itthon ez bőven húsz százalék alatt van. Hét év múlva dupláznunk kellene, hogy elérjük az európai uniós klímavédelmi célokat. Nem csak a pályákat kell rendbe rakni, de vonzóvá is kell tenni a szállításnak ezt a formáját. Ehhez jelentős forradalomra van szükség!
HMV: – Mire gondol?
VL: – A Covid és az azt követő válság megmutatta, hogy a vasút megbízható és hatékony szállítási módot jelenthet. Ha hétköznap bárhol felmegy az M1-es, M3-as vagy M5-ös autópályára csak kamionokat lát a külső sávban. A forgalmi adatok azt mutatják, hogy a közutak lassan megtelnek, így a vasút minden szempontból jó alternatíva lehet. Egy tehervonat ötven kamion áruját el tudja vinni. Erősítenünk kell a vasúti lobbit. A Covid idején az üzemanyag ársapkát kapott, miközben a vasúti cégek terhei nem változtak. Közben Európa számos országában radikálisan csökkentették vagy ideiglenesen eltörölték a pályahasználati díjakat.
HMV: – Szükség van pozitív diszkriminációra?
KL: – Azt gondolom, hogy
a vasúti ágazatnak tisztességes gazdasági és versenyfeltételeket kell kapnia
a közúti árufuvarozással szemben. De ez nemcsak a cégekről szól. A vasút az egyetlen fenntartható szárazföldi szállítási mód. A vasút fontos eszköze lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek, mivel segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, minimalizálja a közúti közlekedés környezeti hatásait, és hozzájárul a fenntartható közlekedési megoldások terjedéséhez.
HMV: – Egy reklámban hallottam, hogy a V-Híd Csoport a klímabarát vasút magyar építője. A flottájukban sok a dízelmozdony, ami kétezer tonna vontatásánál nem éppen környezetbarát.
VL: – Ez igaz, de sok helyen villamosított pálya híján máshogy nem tudjuk elhozni az anyagot. Ráadásul a kivitelezések során nincsen működő felsővezeték-hálózat, ezért először a dízelkapacitásunk kiépítése volt a cél. De ma már a mozdonyaink fele környezetbarát.
HMV: – Három éve léptek a piacra. Miért döntöttek úgy, hogy az áruszállításba is belevágnak?
VL: – A V-Híd Csoport nagyon komoly vasúti beruházások főszereplője. Békéscsaba–Lőkösháza, Szeged–Röszke, Budapest–Belgrád. Csak három nagyprojekt, ahol nagyon fontos, hogy minden anyag időben ott legyen. Ki voltunk szolgáltatva a szállítmányozó cégeknek. Gyakran szembesültünk azzal, hogy a nemzetközi fuvarok miatt háttérbe szorultunk. Három éve, 2020-ban úgy döntöttünk, hogy nem várunk tovább. Először a cég vagyonkezelőjén keresztül kezdtük szervezni a szállítási kapacitást, majd 2022-ben létrehoztuk a V-Híd Cargót. Azóta pedig folyamatosan fejlesztünk.
HMV: – Megéri házon belül szállítani?
VL: – A kezdetek valóban arról szóltak, hogy a projekthelyszínekre eljuttassuk az építéshez szükséges alapanyagot, de ma már egyre több külső partnerrel dolgozunk. Legtöbb alkalommal fát, gabonát és követ szállítunk. Tavaly már másfél százalékos volt a piaci részesedésünk, és a cél a folyamatos növekedés.
HMV: – Sokan agresszív terjeszkedést emlegetnek a V-Híd Cargo kapcsán. Mi a véleménye erről?
VL: – Terjeszkedni ott lehet, ahol erre van lehetőség. A vasúti áruszállítás részben a multik területe volt. Mi viszont a rugalmassággal és az őszinte kommunikációval bizalmat szereztünk a piacon. Nálunk minden megrendelés személyre szabott. Azt gondolom, hogy a három év alatt sikerült egy versenyképes flottát és egy nagyon profi csapatot összehozni.
HMV: – Az ukrán határhoz közel, Tornyospálcán négy hónap alatt hoztak létre egy vasúti átrakót. Ez azt is jelenti, hogy a V-Híd Cargo Ukrajna felől gyorsabban tudja továbbvinni az árut?
VL: – Pontosan. Minden fejlesztésünk mögött az áll, hogy csökkentsük a kiszolgáltatottságunkat a piacon. Célunk, hogy egy nagy logisztikai hálót építsünk ki, ennek pedig része az átrakó is. Sokan azt gondolták, hogy mi erre nem vagyunk képesek. De megcsináltuk. A működésünkre komplex stratégiát dolgoztunk ki. A flottában lévő mozdonyok és vasúti kocsik karbantartását, javítását saját szakembereink végzik, de mobil szerelőcsapatot is létrehoztunk. A kollégák a nap bármelyik pillanatában bárhol bevethetők.
HMV: – És mennyire vágták keresztbe a számításaikat a gazdasági nehézségek?
VL: – Nem mondom, hogy nem kaptunk sokkot, amikor megérkeztek az első számlák. Az energiaárak drasztikus emelkedése miatt át kellett ütemezni a megvalósításra váró feladatokat. De sikerült kimozogni az elmúlt másfél évet úgy, hogy közben a fontos beruházásokról nem kellett lemondanunk. Nagyon remélem, hogy a nehezén túl vagyunk.
HMV: – A szakmában azt mondják, hogy szeret építeni. A V-Híd Cargo kész, működik. Milyen feladatok várnak önre?
VL: – Közel sincs kész, de elindultunk egy úton. Az, hogy nehéz piaci körülmények között sikerült létrehozni egy jól működő áruszállító céget, kiváló bizonyíték arra, hogy a vasútban van jövő. Lassan húsz éve vagyok a szakmában. Nagyon sokan segítették ez idő alatt a munkámat, rengeteget tanultam és tanulok mindennap. A mentoraimnak most sem lehetek eléggé hálás. De én inkább úgy fogalmaznék, hogy a V-Híd Cargo megérkezett és úton van, de messze még a végállomás. A kék mozdonyaink folyamatosan dolgoznak, de a terveink nagy része még megvalósításra vár.
HMV: – Mennyire lát előre?
VL: – Hosszú távra tervezünk és több évre előre gondolkodunk. Szeretnénk a piaci részesedésünket növelni, korszerű mozdonyokat, teherkocsikat hadrendbe állítani. Továbbra is a legfontosabb cél a magyarországi igények kiszolgálása, de már a nemzetközi szereplés is napirenden van. Keressük a lehetőségét annak, hogy nemzetközi vasútvállalati engedélyt szerezzünk, hogy meghatározó szerepet tölthessünk be a régióban.
HMV: – Visszatérve a beszélgetésünk elejére. Ehhez az is kell, hogy a fontos vonalakon gond nélkül végig menjenek a szerelvények.
VL: – Ha a feltételek nem mindig megfelelőek, mi akkor is a legjobb megoldást keressük. Ez így volt tegnap és így lesz holnap is. De biztos vagyok benne, hogy a vasúti fejlesztésekre előbb-utóbb lesz pénz. Addig is a legfontosabb, hogy a meglévő pályák karbantartására legyen extra forrás. Mert ha nem így lesz, akkor a lassújelek és vágányzárak teljesen lenullázzák a magyar vasúti áruszállítást.
Fotó: Szecsődi Balázs