A közúti fuvarozók előnybe, a vasútiak hátrányba kerülnek.

A vasút hazai szereplői irigyen nézik, hogy a közúti áruszállítási ágazat milyen gyorsan és hatékonyan éri el a gazdálkodásukat ért kihívások átvészelését segítő kormányzati és uniós intézkedések bevezetését. A sofőrök képzésének támogatása, az üzemanyag adótartalmának visszatérítése, az útdíjfizetés egyszerűsítése, a bérek adóját csökkentő napidíjrendszer – néhány intézkedés, ami azt célozza, hogy a magyar kamionosok jobb eséllyel induljanak versenybe az európai utakon.

Ami azonban a nemzetközi versenyben nekik előny, az az áruszállítási ágazatok versenyében a vasútnak szükségképp hátrány. A bevezetett intézkedések nem közvetlen állami támogatásokat jelentenek, de nagyban segítik, hogy a közúti áruszállítás rugalmassága mellett sok esetben olcsóbb is lehessen a vasúti áruszállításnál.

A cél nem a vasút hátrányba hozása volt, hanem a magyar (és hasonlóan a többi keleti) közúti fuvarozó segítése a nyugati piacvédelmi intézkedések, trükkök ellen. Ausztria például a schengeni övezet szabályait hosszú évek óta semmibe véve újra határellenőrzést tart, ezzel lassítva az áruszállító járművek közlekedését, és jelentős gazdasági kárt okozva. Nyugati szomszédunk élen jár az apró, de igen kellemetlen szabályozások alkalmazásában, de Németország és Franciaország is bevezetett számos olyan, a minimálbérrel kapcsolatos szabályozást, ami csakis a hatékonyabban működő keleti vállalkozók adminisztratív költségeinek emeléseként értelmezhető.

A Magyar Vasút havilap április végén megjelenő számának cikke részletesen bemutatja a közúti fuvarozás versenyképességét segítő kormányzati döntéseket.