Továbbra is több forrást biztosít az EU a közúti fejlesztésekre, mint a vasútiakra a 2021-2027 közötti tagállami fejlesztési tervek elemzése alapján.
A 2021-2027 között elkölteni tervezett uniós kohéziós források sem ígérnek túl nagy vasúti fordulatot: a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap forrásaiból finanszírozni tervezett támogatások 3-as céljai vonatkoznak a közlekedés fejlesztésére.
Ilyen támogatásokban az uniós átlagtól elmaradt régiók kapnak, alapvetően a kelet-közép-európai térség országaiban. Ezeket az adatokat lehet elemezni aszerint, hogy mire költik őket. Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy fő cél szerint mire költi ezeket az egyes országok.
Az országok összességében még mindig többet fordítanak az uniós forrásokból útépítésre, mint vasútépítésre. A teljes forrás 37 százaléka jut vasútra, míg közútra 39 százalék a következő hétéves költségvetési ciklusban is.
A vasút és a közút mellett a városi közlekedésre (5,3 százalék) nem jut jelentős forrás a kohéziós politikából. A tengeri szállítást, főleg kikötők fejlesztését is támogatták (4 százalék). Belvízi áruszállításra azonban csak 1 százalék jutott. Különösen nehezen érthető, hogy a minden tekintetben legszennyezőbb légi közlekedést miért támogatja az EU még mindig 0,5 milliárd euróval, az összes forrás 0,8 százalékával. A multimodális és közlekedési módokhoz nem kapcsolódó projektek az összes forrás közel 13 százalékát adta.
Nagy különbségek vannak az egyes tagországok között, Észtország költ vasútra arányaiban a legtöbbet (67 százalék), Magyarország a 49 százalékos értékével az átlag felett van. Cipruson és Máltán nincs vasút, de őket nem számítva Csehország költ arányaiban legtöbbet közútra (69 százalék), Románia (62 százalék) és Litvánia (60 százalék) előtt. A cseheknél azonban hazai forrás bőven rendelkezésre áll vasútfejlesztésre.
Számos nyugat-európai országban elenyésző az uniós finanszírozás, ezért csak kiegészítő tevékenységekre használják. Érdemes ezért a források millió euróban kifejezett értékét is megnézni. A legtöbb forrást minden közlekedési ág szerint Lengyelország kapja meg, ők valamivel többet fordítanak vasútra, mint közútra az uniós kohéziós pénzekből.
A lengyel 21 milliárd euróhoz képest Románia (11 milliárd euró) és Csehország (5 milliárd euró) közlekedésre fordítható uniós támogatása is jóval kisebb. Olaszország, Portugália, Szlovákia és Magyarország 1-1 milliárd euróval még említésre méltó forrásokhoz juthat.
Érdemes azt is megvizsgálni, mekkora összeget fordítanak a tagországok az uniós kohéziós forrásokból közlekedésfejlesztésre. Ez alapvetően a tagországok választása, ám számos uniós kötöttség is van a fejlesztési programok összeállításában.
A legtöbb közlekedésfejlesztési forrást a kohéziós pénzekből Románia allokálta 21 százalékkal, Lengyelország és Csehország után. Az uniós átlag 7,7 százalék, ennél kissé kevesebbet szánt a területre Magyarország (7,7 százalék)
CEF-fel a vasút felé
Ha a kohéziós pénzeknél nem is érezni változást, a CEF-támogatások a vasút felé fordultak: az összesen 107 darab, 6,2 milliárd euró értékű projektből már a források 80 százaléka vasúti projektekre érkezett. Mindez azonban a 60 milliárd eurós kohéziós támogatásokból finanszírozott közlekedési projektekhez képest kisebb érték még mindig. Így továbbra is várat magára az EU támogatásokban a zöld, vasutat előtérbe helyező fordulat.
Címlapkép: Pixabay.
