Vitézy Dávid és Magyar Péter bemutatta a 3550 milliárd forintos vasúti fejlesztési programot. Uniós forrásokra építve minden fővonalon néhány éven belül jelentősen gyorsul a hazai vasúti forgalom, az áruszállítást pedig kapacitásbővítés és új támogatási rendszer segíti.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium képviseletében Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Magyar Péter miniszterelnök közösen mutatta be a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely a következő évtized legnagyobb magyar vasútfejlesztési programja lehet.
A bejelentés helyszíne sem volt véletlen: a két politikus vasúton érkezett a sajtótájékoztatóra, amelyet a felújításra szoruló Rákospalota–Újpest vasútállomáson tartottak. A helyszín jól szimbolizálta azt a célt, hogy a magyar vasút infrastruktúrája átfogó megújuláson menjen keresztül.
M3-as metró Rákospalota–Újpestig
A bejelentett fejlesztések közül az egyik legnagyobb újdonság, hogy meghosszabbítják az M3-as metrót Rákospalota–Újpest vasútállomásig.
A beruházás nemcsak Budapest közlekedését javíthatja, hanem jelentős előnyt jelenthet a váci vasútvonal utasai számára is, akik így gyorsabban érhetik el a belvárost és a főváros más részeit.
Megújul a veresegyházi vasútvonal is
A program részeként korszerűsítik a 71-es vasútvonalat, amelynek köszönhetően Veresegyházon keresztül Vác is gyorsabban lesz elérhető vasúton.
A fejlesztés becsült költsége 174 milliárd forint, amelyet elsősorban IKOP Plusz uniós forrásból, valamint Európai Beruházási Bank (EIB) hitelből finanszíroznának.
Átalakul a Nyugati pályaudvar környéke
A Nyugati pályaudvar és Rákospalota–Újpest közötti vasúti szakasz szintén jelentős fejlesztéseken megy keresztül.
A Rákosrendező városfejlesztési projekt részeként:
- korszerűsítik az elővárosi vasúti infrastruktúrát,
- új vasúti megálló épül,
- a 3-as villamos új híddal haladhat át a Szegedi út felett.
A beruházás 46,8 milliárd forintos IKOP támogatásból valósulhat meg, a kivitelezés várhatóan 2030-ig indulhat el.
Emellett előkészítik a Nyugati téri felüljáró bontását, valamint a tér teljes felszíni rendezését is a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosprojekt részeként.
A fejlesztések célja, hogy gyorsabbá váljon a Nyugati pályaudvarra érkező és onnan induló vonatok közlekedése, miközben javulnak az átszállási kapcsolatok is.
Egymásra épülő országos vasútfejlesztések
A bejelentés alapján nem önálló projektekről, hanem egymásra épülő, országos jelentőségű vasútfejlesztési beruházásokról van szó.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt 3550 milliárd forintból kívánja:
- megújítani a magyar vasúti infrastruktúrát;
- felszámolni az évtizedek alatt kialakult műszaki elmaradásokat;
- korszerűsíteni a járműparkot;
- növelni a vasút versenyképességét;
- egységesebb és utasközpontúbb közösségi közlekedési rendszert létrehozni.
Miből finanszíroznák a fejlesztéseket?
A kormányzat tervei szerint a források döntő része európai uniós és nemzetközi finanszírozásból érkezne:
- 1100 milliárd forint kohéziós támogatás a 2027-es uniós költségvetési ciklusból;
- 700 milliárd forint RRF-forrás új vasúti járművek beszerzésére;
- 400 milliárd forint Európai Beruházási Bank (EIB) hitel;
- 400 milliárd forint koncessziós konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekre – várhatóan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti bekötésére;
- 950 milliárd forint a 2028–2034-es uniós költségvetési időszak forrásaiból.
Országos Közlekedésszervező jön létre, új alapokra kerül a MÁV működése
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nem csupán több forrást biztosít a magyar vasút számára, hanem átalakítja a teljes közösségi közlekedés működését is.
A program egyik legfontosabb eleme egy új Országos Közlekedésszervező létrehozása, amely a budapesti BKK mintájára egységesen szervezi majd a vasúti és autóbuszos közlekedést.
Az új szervezet feladata lesz:
- az országos menetrend összehangolása;
- az egységes digitális jegy- és bérletrendszer működtetése;
- a valós idejű utastájékoztatás fejlesztése;
- a szolgáltatási színvonal meghatározása;
- a vasúti és autóbuszos szolgáltatók szerződtetése.
A terv szerint a MÁV és a GYSEV infrastruktúra-működtetése is teljesítményalapú finanszírozásra áll át. A jövőben a finanszírozás mértékét többek között a pályák állapota, a lassújelek csökkentése és a menetrendszerűség befolyásolja.
Emellett a vidéki nagyvárosok helyi közösségi közlekedését is szorosabban integrálnák a MÁV–Volán országos tarifarendszerébe, egyszerűbbé téve az átszállásokat és a bérletek használatát.
160–200 km/órás vasútvonalak: a cél az autópályával versenyképes vasút
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik legfontosabb célja, hogy a magyar vasút versenyképes alternatívát kínáljon az autópályás közlekedéssel szemben.
Ennek érdekében a stratégia szerint a fővonalakon legalább 100 km/órás átlagsebességet kell elérni, ami számos szakaszon 160–200 km/órás pályasebességű vasútvonalak kiépítését teszi szükségessé.
A következő években több száz kilométeren valósulhatnak meg ilyen fejlesztések, jelentősen bővítve Magyarország nagysebességű vasúti hálózatát.
Ezeken a vasútvonalakon gyorsulhat a közlekedés
A tervek szerint az alábbi fővonalakon is jelentős sebességnövelő beruházások valósulhatnak meg:
- Pusztaszabolcs–Sárbogárd
- Pécs–Szentlőrinc
- Budapest–Szolnok (100a vasútvonal)
- Budapest–Füzesabony (80-as vasútvonal)
- Komárom–Almásfüzitő (1-es vasútvonal)
- Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza
- Lepsény térsége, ahol második vágány és nagyobb sebesség épülhet ki, lehetővé téve az észak-balatoni vonatok gyorsabb közlekedését is.
- Budapest–Szeged vasútvonal, ahol már folyamatban van a Kiskunfélegyházáig tartó fejlesztés.
A cél, hogy a 80 ezer főnél nagyobb városok között a vasút menetideje már ne csak versenyképes, hanem számos relációban gyorsabb legyen az autós közlekedésnél.
A vasúti árufuvarozás is nyertese lehet a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik fontos újdonsága, hogy a személyszállítás mellett kiemelt szerepet kap a vasúti árufuvarozás fejlesztése is.
A stratégia célja, hogy megszüntesse a hálózat legnagyobb kapacitásszűkületeit, és az infrastruktúra-fejlesztéseknél minden beruházás során figyelembe vegyék a vasúti áruszállítás igényeit is.
A program részeként:
- visszavezetnék az egyeskocsi-fuvarozási támogatást;
- ösztönöznék a meglévő iparvágányok használatát;
- támogatnák új iparvágányok létesítését;
- javítanák a logisztikai központok vasúti kiszolgálását.
Ez jelentős szemléletváltást jelenthet a hazai vasútpolitikában, hiszen a beruházások nemcsak az utasforgalmat, hanem a gazdaság versenyképességét is szolgálhatják.
Három tram-train rendszer épülhet Magyarországon
A tram-train – vagyis a villamosként és vasútként is közlekedő járművek – fejlesztése szintén kiemelt helyet kapott a programban.
A már működő Szeged–Hódmezővásárhely kapcsolat mellett két új rendszer előkészítése kezdődhet meg.
A legfontosabb új fejlesztési irány a Miskolc–Kazincbarcika–Tiszaújváros térsége lehet, ahol a vasúti és villamoshálózat összekapcsolásával a környező települések közvetlen kapcsolatot kaphatnának Miskolc belvárosával.
A cél, hogy a tram-train egyszerre használja ki
- a vasút nagy sebességét,
- valamint a villamos belvárosi elérhetőségét,
így valódi alternatívát kínálva az autóhasználattal szemben.
Új debreceni főpályaudvar épülhet
A program egyik legnagyobb vidéki beruházása az új debreceni főpályaudvar teljes átépítése.
A fejlesztés már korábban is napirenden volt, most azonban a finanszírozási háttér is bekerült a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervbe, így a projekt megvalósítása jóval reálisabbá vált.
A stratégia emellett a vidéki városok kötöttpályás közlekedésének összehangolását is célul tűzi ki, hogy a vasút, a villamos és a helyi közösségi közlekedés egységes rendszert alkosson.
Modern állomások és jobb utasélmény
A program nem csupán új vonatokról szól: jelentős hangsúlyt kap az utasélmény javítása is.
A fejlesztések között szerepel:
- akadálymentes állomások;
- korszerű váróterek;
- új szolgáltatások;
- kényelmesebb átszállási kapcsolatok;
- digitális utastájékoztatás és továbbfejlesztett mobilalkalmazás.
A tervek szerint a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás teljes körű felújításon esik át, emellett számos kis- és közepes állomás is megújulhat, megőrizve a magyar vasúti építészet értékeit.
35 új emeletes InterCity és új HÉV-szerelvények érkezhetnek
A járműpark megújítása a terv egyik legnagyobb beruházási eleme.
A program szerint beszerzik
- legalább 35 új emeletes InterCity motorvonatot, amelyek 400–500 utas szállítására lesznek alkalmasak, fedélzeti büférésszel;
- 42 új HÉV-szerelvényt, amelyek a gödöllői vonalon kívüli HÉV-hálózatot szolgálhatják ki.
Az első új InterCity motorvonatok várhatóan 2030 körül állhatnak forgalomba.
Újraindulhat a H8-as és H9-es HÉV-vonal összekötésének tervezése is, amelyet korábban leállítottak.
A többi HÉV-vonal teljes korszerűsítése közel 400 milliárd forintos uniós támogatással valósulhat meg.
Akkumulátoros vonatok válthatják fel a dízelmotorokat
A stratégia fontos eleme a hibrid és akkumulátoros motorvonatok beszerzése is.
A mintegy 95 milliárd forintos program elsősorban a nem villamosított vasútvonalakat érinti, például:
- Balmazújváros–Füzesabony;
- Rétszilas–Szekszárd–Baja;
- Kazincbarcika–Ózd;
- Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu.
A cél, hogy a jelenleg átlagosan 43 éves MÁV-járműpark átlagéletkora 2035-re a felére csökkenjen.
Nagysebességű vasút és Kelenföld–Nyugati alagút: a következő korszak előkészítése
A nagysebességű vasút is szerepel a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben, ugyanakkor ez már inkább hosszú távú beruházás.
A koncepció szerint az új vonal Székesfehérvártól északra, Mór térségén keresztül Győr irányába haladna, tehermentesítve az 1-es, 20-as és 30-as vasútvonalakat.
A következő években elsősorban a tervezési munka zajlik majd.
2030-ig elkészülhet:
- a nagysebességű vasút terve;
- a Kelenföld–Nyugati vasúti alagút engedélyezési és előkészítési dokumentációja.
A tényleges megvalósítás azonban várhatóan már a 2030 utáni időszak, akár 2050 egyik meghatározó közlekedési beruházása lehet.
fotó: Magyar Kormány
