Nagy az igény a közép-ázsiai országok és a Kína-Európa forgalomra Oroszország elkerülésével. A folyosó fejlesztésére 20 milliárd dollárt terveznek elkölteni Törökországtól Kazahsztánig.
A Világbank 2023. novemberében tette közzé jelentést a Törökország, Grúzia, Azerbajdzsán, a Kaszpi-tenger és Kazahsztán közötti vasúti korridorról. Az ezt bemutató konferenciát Tbilisziben tartották idén február 27-én. A közlekedési fejlesztések iránt jelentős politikai érdeklődés is van, és a több évtizede tervezett fejlesztések úgy látszik nagy lendületet vettek azzal, hogy Oroszországot elkerülve igyekeznek a térség államai a tengeri kikötők és Kína felé új útvonalakat nyitni.
A Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal (angolul TITR, Trans-Caspian International Transport Route) ugyan már az 1990-es évektől létrejött, de a forgalom az utóbbi néhány évben élénkült meg.
A TITR Nemzetközi Szövetség adatai szerint az ezen a folyosón történő szállítás volumene 86%-kal nőtt, és elérte a 2,8 millió tonnát, szemben a 2022-es 1,5 millió tonnával. Ez jelentős növekedés a 2021-es mindössze 586 ezer tonnához képest. Igaz, a konténeres áruszállítás nem növekedett 2023-ban, inkább a hagyományos árukra volt nagyobb igény.
A fejlődést leginkább az infrastruktúra akadályozza. Törökországban ugyan megnyílt az Ankara-Sivas szakaszon a nagysebességű vasút, ami több kapacitást biztosít áruszállításra. Ám Isztambul téréségében nagyon nehézkes az átkelés, mivel a vasúti alagutat csak nagyon kis kapacitással tudják tehervonatok használni, és marad így az időigényes kompolás. A török nagyvárosok környezetében nagyon sűrű a vasúti forgalom, nehéz megbízható és gyors eljutást szervezni.
A fejlesztéseket segíti, hogy 2022 novemberében Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán és Törökország aláírta egy tervet, amely a TITR fejlesztéshez szükséges beruházások és intézkedések kiemelt irányait vázolja fel. A megrendelőket azzal segítik, hogy egy közös logisztikai céget hoz létre a négy ország vasútvállalata.
A fejlesztésre szükség lesz, hiszen a Világbank tanulmánya szerint a folyosó 2030-ra megháromszorozhatja a kereskedelmi volument 11 millió tonnára a 2021-es szinthez képest, és felére csökkentheti az eljutási időt – mondta el Rolande Pryce, a Világbank dél-kaukázusi regionális igazgatója.
A fejlődéshez szükséges az árak csökkentésé. Nem is az infrastruktúra hiányosságai jelentik a fő gondot, hanem inkább a szükséges gördülőállomány hiánya, valamint a vasúti átrakás a tengeri kikötőkben lassú és bonyolult.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben készült tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a TITR fejlesztéséhez közel 18,5 milliárd euró beruházásra van szükség. A Világbank egyelőre a török fejlesztési igényeket nem vizsgálta, de ezeket is szeretnék figyelembe venni.
Magyarország számára is fontos lehetőség a TITR fejlesztése, hiszen akár az Isztambul-Szófia-Belgrád-Budapest tengelyen, akár a Szófia-Vidin-Arad-Budapest tengelyen vasúton, akár tengeren Konstanca kikötője felé érkeznek a közép-ázsiai és kínai szállítmányok, azok hazánkon keresztül juthatnak el az európai piacokra.
