Mind a vasúti személyszállítási, mind az árufuvarozási ágazatot tekintve komoly probléma Magyarországon, hogy a vasúti pályahálózat legnagyobb részén 1990 előtt volt bármilyenfajta felújítás. Az üzemeltetett hálózat egyharmadán hatvan év telt el a legutóbbi jelentős átépítés óta. A forráshiány, vagy a források nem megfelelő allokálása hosszútávú versenyképtelenséget okozhat. Németh Réka, a MÁV Zrt. forgalmi és üzemviteli főigazgatója foglalta össze a jelenlegi infrastruktúra és az árufuvarozás kapcsolatát a legutóbbi Magyar Vasút Meetup rendezvényen.
A logisztikai központok megjelenésekor a vasútnak az lenne a feladata, hogy el tudjon szállítani a nagyobb árumennyiségeket. Németh Réka szerint fel kell tenni a kérdést, hogy
mit is tervezünk a meglévő vasúti hálózattal?
Azért is fontos ez, mert mivel a vasúti fővonali közlekedés sem biztosítható zökkenőmentesen teljes mértékben, Magyarország elkerülhető az árufuvarozó vállalatok szempontjából. Komoly gondot jelent, hogy a hazai hálózaton jelentős az állandó és ideiglenes sebességkorlátozások mennyisége továbbra is.
A mellékvonalak elérték az életciklusok végét, gyakorlatilag már nem lehet hagyományos karbantartási módszerekkel javítani a vonalak minőségét, vagy egyszerűen csak a szintentartást elérni. Ezért új stratégiai döntés szükséges ezekkel kapcsolatban – emelte ki a MÁV Zrt. forgalmi és üzemviteli főigazgatója. Szűk keresztmetszetet jelent a finanszírozás, olyan mértékű egy-egy vonal karbantartási költsége. Pedig ezek a mellékvonalak az árufuvarozó vállalatoknak rendelkezésére állhatnának, akár mint kerülő útirányok is.
Pozitívum, hogy megindult azonban a változás: 2019 óta növekedésnek indultak a karbantartási és fejlesztési források a hazai vasúthálózaton. 2024-re elérte a közel 55 milliárd forintot. Ami MÁV oldalról problémát jelent, hogy nem mindig látható előre, hogy a pályahálózatot tekintve pontosan mikor, mire van lehetőség fordítani a forrásokat.
A pályakarbantartás tekintetében a tudatosságot és tervezhetőséget azonban újabb szintre emeli a MÁV.
A pályaállapotokat a jövőben egységes komplex mutatószámok alapján tervezi vizsgálni a vasúttársaság. Németh Réka elmondása alapján ezek alapján lehetőség lesz a forrásokat az alapján allokálni, hogy egy adott helyzet milyen mértékű hatást gyakorol a személyszállítási menetrendszerűségre, az árufuvarozási teljesítményre, az átbocsájtó képességre, vagy akár a villamos vontatás energia többletfelvételére.
Milyen lehetőségeket látnak a MÁV-nál?
Az infrastruktúra jelenlegi működési modelljén változtatni kell. Meg kell vizsgálni, hogy milyen külső forrásokat lehet bevonni, illetve a fejlesztéseket, felújításokat a hálózat állapotához kellene igazítani. Ezzel összefügésben a hatékonyságot növelni kell, a működtetéshez kapcsolódó költségeket pedig csökkenteni. A karbantartási tevékenységben szintet kell lépni, és ehhez a kiszámíthatóság és tervezhetőség lenne a kulcs, hogy a forrásokat hatékonyan lehessen a beavatkozásokra fordítani. Az iparvágányok és egyéb nem alapműködéshez köthető ingatlanok, létesítmények értékesítése, hasznosítása is fontos lépés lehet a fejlődés terén. Mind a hálózatméretet, mind a nyújtott szolgáltatásokat a lehető legpontosabban és hatékonyabban szükséges megtervezni. Az árufuvarozó szereplőkkel közösen kell tervezni, hogy most és a jövőben mire van szükség. A forrásokat oda kell csoportosítani, és ott kell mielőbb beavatkozni, ahol majd a fuvarfeladatok megjelennek.
Fotó: Szecsődi Balázs
