Talán kevesen gondolták 1896-ban, amikor az újonnan megépült, Fonyódig közlekedő mellékvonalon megindult a közlekedés, hogy néhány éven belül a kaposvári állomást egy impozáns épület fogja jelenteni. Bizony, így történt, hiszen 125 évvel ezelőtt, 1899-ben maga a legendás MÁV-főépítész, Pfaff Ferenc (1851-1913) álmodta és tervezte meg az épületet, amelyet azután 1900-ban nyitottak meg az utazóközönség előtt. A mohácsi születésű Pfaff Ferenc 1887-től dolgozott a Magyar Államvasutaknál, a kiváló építészt később a Kereskedelemügyi Minisztérium is alkalmazta. Több tucat állomásépület tervezése és kivitelezése fűződik a nevéhez, a kaposvárit tartják az egyik legkiforrottabb alkotásnak, az egyik legsikerültebb hazai indóháznak. A tervező a kaposvári állomás mintájára később megépíttette a verseci és a szatmárnémeti állomásokat is. A hozzáértők szerint az általa tervezett pályaudvarok egyszerre méltóságteljesek és mértéktartók, grandiózusok és szerények. Olyan épületek, amelyek méltók ehhez a nagyszerű műszaki csodához – a vasúthoz.
De nem ez volt Kaposváron az első állomásépület. A vasút 1872-ben érte el a várost, amikor a Duna-Dráva Vasút megnyitotta a Zákány-Somogyszob-Kaposvár-Dombóvár vonalát. Így már 1872-ben, a vasúti közlekedés megindulásának évében felépült egy jóval szerényebb külsejű indóház, helyileg mégpedig ugyanott, ahol a jelenlegi is áll. 1895-ben báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, engedve a kaposváriak kérésének és látva a vasúti forgalom növekedését, bővítést szorgalmazott. A feladat azonban nem volt éppen egyszerű, hiszen még meg kellett építeni a donneri felüljárót. (A vasút fölött a biztonságosabb közlekedés érdekében már 1898-ban felüljárót létesítettek, ez csaknem 100 évig állt a helyén, de a vasútvillamosítás során a vezetéképítés miatt a nevezetes Csigahíddal együtt elbontották.) A felüljáró szükségessége mellett ráadásul kevés volt a pénz is az új indóház építéséhez. Így végül csak 1899 augusztusában kezdtek hozzá, de állítólag sok vita kísérte az építkezést. Eleinte még az épület helyét sem tudták egyetértésben kijelölni, és elégedetlenség gyűlt a lakosok között is, mert zágrábi kőművesekkel dolgoztak az alapozási munkák során, miközben a városban több mesternek nem volt munkája… Időközben a pénz is elfogyott, a befejezés késett, így mire elkészült végre, bármiféle nagyobb népünnepély nélkül adták át az utazóközönségnek 1900. november 16-án.
Úgy tudjuk, azon a péntek délelőttön először a budapesti 1002. számú gyorsvonat futott be a vadonatúj kaposvári indóház elé. A helyi és megyei lapok sorra tudósítottak a jeles eseményről, megemlítve, hogy „a régi helyiségmizériák megszűntek, s egy nagy és szép épület díszíti Kaposvárt … A kupola alatti főbejárat oly impozáns, szép látványt nyújt, mely mindenkit meg fog lepni; ha nem is olyan nagy, de magasabb a fővárosi Keleti pályaudvari indóházinál, szép és nagy függő s több lámpával díszítve … Az egész kivitelben a méltóságos összhang szinte meglep; úgy a végzett munkák tisztasága, sőt eleganciája. Elismerés tehát ismételve a tervező Pfaff felügyelőtől az utolsó munkásig mindazoknak, kik ily szép palotával gazdagították újra Somogy vármegye székvárosát … (Somogy hetilap 1900. november 18.)
A kaposvári vasútállomást természetesen még fejleszteni kellett, így 1902 nyarán bevezették a telefont, majd 1905 tavaszán az épületben villanyvilágítás váltotta fel a petróleumlámpákat. Az épület később átélte történelmünk sok nehéz viharát. Az első, majd a második világháború idején is indultak innen alakulatok a frontra, 1944. június 30-án pedig komoly emberáldozatot is követelő, súlyos amerikai bombatámadás érte az épületet és környékét.
Az utókor 1999-ben – 100 évvel azt követően, hogy az indóház megépítésébe fogtak az akkori szakemberek – úgy emlékezett meg a tervező Pfaff Ferencről, hogy emlékművet, Veres Kálmán szobrász alkotását helyezte el az épület falán. Majd másfél évtized múlva, 2015-2017 között megtörtént az addigra leromlott állapotú épület rekonstrukciója, a generálkivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. nívódíjat kapott az uniós forrásból megvalósuló műemléki helyreállításért. A 2100 négyzetméteres vasútállomás épülete teljes felújításon esett át. Mivel a II. világháborús években az épület belső díszei szinte teljesen megsemmisültek és az eredeti tervek csak hiányosan álltak rendelkezésre, a felújítás tervezőit a verseci állomás megmaradt díszei segítették a rekonstrukcióban. 2020-ban adták át az ország első intermodális csomópontját Kaposváron, melynek során új buszpályaudvar létesült a vasútállomás közvetlen közelében. A projekt során a vasútállomás környezete is megújult, városképet is meghatározó gyalogos- és kerékpároshíd ível át a vágányok felett.
Ma már a régi pompájában találjuk az épületegyüttes homlokzatát is, és az utaskiszolgálás irodái, az utasforgalmi helyiségek is modernizálódtak, ugyanakkor visszakapták eredeti formájukat, díszes megjelenésüket. Idén 125 éve lesz, hogy egy hajdani nagyszerű építész, Pfaff Ferenc tervei itt megvalósultak. Emlékezzünk meg róla, ha Kaposváron járunk.
Szerző: Hum Krisztina
Forrás: www.kaposvarmost.hu
Fotók: MÁV; KaposvárMost.hu
