Élőben közvetítjük a HUNGRAIL Magyar Vasút 2023 konferenciát. Az első rész itt olvasható.

Vanya László: Kulcs a forgalomszervezés és a megfelelő kommunikáció

Vanya László a V-Híd Cargo Zrt. vezérigazgatója szerint fontosak a nagy tervek, ugyanakkor meghatározó a különböző szempontok egyeztetése. A kérdés az, hogy a folyamat szereplőinek ez mennyire fájdalmas, mennyire zavarja a közlekedést. Kiemelte, a határidők betartásának fontosságát. Az első lépés ilyenkor mindig az anyagok beszerzése, ám ezt a fázist akadályozza a rakodóvágányok telítettsége. A tárolóhelyek ugyanis annyira tele vannak, hogy sokszor közúton kell elszállítani a használt anyagokat – Vanya László példaként említette Nagykáta állomást, ahol évek óta ott vannak a régi betonaljak depói. Felhívta a figyelmet a hulladékgazdálkodás fontosságára, és kérte a MÁV-ot a hulladékgazdálkodási irányelveinek érvényesítésére.

A másik érzékeny téma a vágányzár kérdése: komoly érdekellentét merül fel abban, hogy milyen hosszú legyen egy-egy vágányzár. A kérdésben a megoldást a hatékonyabb kommunikáció jelentheti, például abban is, hogy milyen vonatokat engedjenek át, illetve mekkora mennyiségben – ez ugyanis erősen befolyásolja a kivitelezési folyamatokat. A forgalomszervezés a kulcsa a folyamatnak, amelyben az arányok megtalálása a legfontosabb

A vasútépítés sok esetben akadályozó tényező, főleg, ha a különböző államok vágányzárai nem kapcsolódnak egymáshoz. Példa a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása, amikor is a román oldalon a magyar szakasz átadása után, most indul vágányzár. Megoldásként a kerülő útvonalak kijelölése szolgálhat, főleg a korridorok esetében. A lezárás sok esetben elkerülhetetlen, de az időben megtörtént kommunikáció ezen sokat segíthet.

Vanya László javasolta, a karbantartási időkről történő pontos tájékoztatást a vasútvállalatok felé, amellyel mind a fuvar, mind a vágányzár ütemezhetőbb lenne.

A kerülő útvonalak igen hiányosak, és a helyzet szűk keresztmetszetek okozója. A megfelelő műszaki állapot elengedhetetlen, a kerülő útvonalak esetében.

Kiss Péter: a vasút szerepe egyedülálló a zöldítés folyamatában

Kiss Péter, az Arany fokozatú támogató Metrans-csoport elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta, hogy a konferencia a maga nemében azért egyedülálló, mert hangsúlyozza a vasút kiemelt szerepét a zöldítés folyamatában. Megoldásra vár az, hogy a vasút minél többet tudjon szállítani, de nem rejtette véka alá abbéli véleményét, hogy a markáns, határozottan megfogalmazott célok ellenére a 2030-as határidő meglehetősen irreálisnak tűnik – a célok eléréséhez a vasút részarányát 36 százalékra kellene emelni, amihez kevés az idő. Kiss Péter kitért arra, hogy Magyarországon a vasúti árufuvarozás aránya az EU-s átlagnak megfelelő, sőt jobb. Kiemelte a lassújelek problémáját, ezt azonban európai szinten, központilag kellene kezelni. Ezért javasolta, hogy az infrastruktúra menedzselését központilag kezelni, hogy a vonatok elférjenek egymás mellett.

Kerékgyártó János: A közlekedési hatóság nélkül nincs fejlesztés, fejlődés, képzési rendszer

Ezekkel a szavakkal kezdte előadását Kerékgyártó János, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium helyettes-államtitkára, aki egy éve vezeti a minisztérium közlekedési hatósági szakterületét. Az elmúlt egy évben a hatóság a jogszabályszerű működés és a közlekedésbiztonság fenntartása és a terület újraszervezése mellett, belső minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszert vezetett be a szolgáltató és ügyfélbarát szemlélet elősegítésére. A hallgatóság megismerhette a vasúti hatóságot, számokban kifejezve: jelenleg 44 munkavállaló látja el több 10 ezer vasúti szakember, 12 ezer jármű és 66 felügyelt vállalat képzését, felügyeletét és nyilvántartásba vételét.

Megtörtént a teljes hatóság átalakítása, újraszevezése, a területen dolgozók száma 32 főről 65 belsős munkavállalóra nőtt, a szervezet munkáját 15 fős külső specialista szakértői pool támogatja. Bevezették a belső minőségirányítói rendszert, és compliance folyamatot alakítottak ki a hatósági határidőcsúszások és minőségi hibák elkerülésére. A hatékony feladatellátást a munkatársak folyamatos képzésével és ennek visszamérésével, valamint digitalizációs rendszerekkel támogatják.

Hazai és európai uniós elvárás alapján a felügyeleti tevékenység megújítására vonatkozó, kockázatértékelésen alapuló felügyelet a jövő évben január elsején lép életbe. A hatóság a felügyeleti terveket közzé fogja tenni, és ellenőrzi majd, hogy a vasútvállalatok a gyakorlatban is megfelelnek-e a hatályos szabályozásoknak.

A korábbi, 2018-as sikertelen audit után az elmúlt hetekben elfogadott európai uniós szervezeti auditra került sor.

A helyettes-államtitkár nagy feladatnak tartotta a teljes vasúti képzési rendszer felülvizsgálatát. Külön szabályrendszer jött létre az összes területre, hogy minden vasúti ágazatnak a legkedvezőbb feltételrendszert tudja a hatóság nyújtani. A munkaanyag iparági szereplők bevonásával elkészült, remélhetőleg az év második felében érezhetik majd a vállalatok ennek a jótékony hatásait.

Pafféri Zoltán: Nincs több haladék, történelmi lehetőség előtt állunk

A vasútfejlesztés évtizede – új paradigmák és kihívások című szekcióban Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója előadásában a vasúttársaság jelenlegi állapotáról és az előtte álló fejlesztési lehetőségekről beszélt. Hasonlatában a MÁV-ot egy patinás belvárosi bérháznak tekintette, amelyben vannak ugyan korszerűsítések itt-ott, de sajnos, többségében évtizedek óta meggyengült részeket találunk, amelyek helyenként javítás alatt állnak. Ezt a „házat” a pincétől a padlásig kell megújítani. Ehhez idő, szabályozói és jogalkotói támogatás, pénz és szakmai konszenzus kell. Nincs több haladék a magyar vasút megújításához. Ennek a történelmi lehetőségnek a felelősei mi vagyunk most, itt a jelenben, mondta.

A megújításhoz a jogi és politikai garanciát a MÁV megkapta, ezzel egy új korszak kezdődhet. Ha a környező országokra tekintünk, kijelenthetjük: Magyarország nem marad ki a vasút fejlesztéséből. Ehhez elsőként az alapokat kell rendbe tenni. Elsőként tehát a lassújeleket felszámolva és a pálya állapotát helyrehozva olyan menetrendet és sebességet kell létrehozni, amely megalapozza majd a következő évek fejlesztéseit. A menetrendszerűséget és az utasélményt határozza meg az a tízéves vasútfejlesztési koncepció, amelynek megvalósítása előttünk áll. Minden munkánk, minden erőfeszítésünk célja az ember, a vasutas kollégák hite és elhivatottsága és utasaink kényelmes és biztonságos utazása.

Kövesdi Szilárd: A GYSEV és a paradigmaváltás

A szekció következő előadója, Kövesdi Szilárd a GYSEV vezérigazgatója elmondta, hogy az osztrák-magyar vasúti kapcsolatok koncepcionális és gyakorlati változásai keretében egy 2026-ig tartó fejlesztési projekt van folyamatban. Utalva a konferencián korábban említett fejlesztésekre, ezekből a GYSEV is kiveszi részét, eddig minden szegmenst kiszolgáló vasútvillamosításokra és pályafelújításokra került sor. Járműfejlesztésként érkezett 11 Vectron mozdony illetve húsz Siemens motorvonat.

A vasút kiemelt szerepe nem változott, a magyar és az osztrák állam is ebben gondolkodik, a gazdasági környezet azonban erősen megváltozott. Jelenleg külföldi források nem állnak rendelkezésre, így marad a hazai bevétel, illetve a racionálisabb gazdálkodás.

A cél nem változott: elsősorban nyugat-dunántúli személyszállításra, az árufuvarozási korridorok kiszolgálására, a 750 méteres tehervonatok közlekedtetésére koncentrálnak. Folyamatban van Szombathely vasútállomás átfogó felújítása – bár teljes átépítésre lenne szükség, forráshiány miatt azonban csak lépésről lépésre haladhatnak. A vasúttársaság emellett is folytatja az állomásfejlesztési programját: Sopron állomást már befejezték, a következő lépésben Szentgotthárd következik. Korszerűsítik a közlekedésbiztonsági berendezéseket is: a legveszélyesebb pontokat tették biztonságosabbá, miközben a kivitelezési árak drasztikusan emelkedtek.

A járművekről szólva Kövesdi Szilárd kifejtette, az intercity szegmensben tendereztetés van folyamatban motorvonatok beszerzésére. A MÁV-val közös fejlesztési szándék a zalaszentiváni deltavágány megépítése, míg az energetikai fejlesztések keretében naperőművekkel szeretnék a saját energiaigényeik egy részét fedezni.

Szeneczey Balázs: Bube, az ország legfontosabb vasúti projektje

A Budapest–Belgrád vasútvonal építését mostanában csak úgy hívják, hogy az ország legfontosabb vasúti projektje, amely meg fog nyitni egy új, észak-dél irányú, a Nyugat-Balkánt és Lengyelországot összekötő vasúti korridort – hívta fel a figyelmet a beruházás nagyságrendjére Szeneczey Balázs, a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A 2015-ben aláírt, kedvező kamatozású kínai hitelből finanszírozott, Magyaroszág, Szerbia és Kína által aláírt beruházási szerződés keretében többek között 91 szintbeli átjárót építenek meg, vagy újítanak fel, öt állomás teljesen, nyolc részlegesen megújul, továbbá a vasútvonal megépülésével a Budapest–Kelebia szakaszon egy órával fog csökkenni a menettartam; Belgrád három és fél óra leforgása alatt érhető majd el.

A sajtóban megjelent különböző és egymásnak ellentmondó híresztelésekkel ellentétben a projekt véghatárideje továbbra is 2025. december 31-edike, a céldátum a vezérigazgató szerint egyértelműen tartható.

Az Európai Unióban első fecskeként megjelenő, kínai részvétellel készülő vasútvonal referenciaként fog szolgálni, bemutatja, hogyan épít a kínai, 22 ezer kilométer nagysebességű vasúti hálózatot is üzemeltető partner.