A Magyar vasút konferencia harmadik szekciójának témája a klímavédelem, az energiaügyek, a vasúti áruszállítás támogatása.
A konferencia kezdetéről itt, az első szekcióról itt, a másodikról pedig itt közvetítettünk.
Horváth Ottó: A kitűzött harminc százalékot nem lehetetlen teljesíteni
A Magyar Vasút 2023 Konferencia 30% – 2030 címet viselő III. szekcióját Horváth Ottó, a CER Hungary Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, a fórum Arany fokozatú partnerének képviseletben. Köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarországon az árufuvarozás négyötöde áthalad a határon. Megerősítette, hogy a kitűzött harminc százalék teljesítése nem lehetetlen vállalása a szektornak. A piaci folyamatok a jármű- és pályafejlesztések, továbbá szabályozás nélkül nem erősödhetnek. A konferencia harmadik szekciójának felvetett és megválaszolásra váró kérdése az is, hogy a kihívások kezelésében milyen szerepet tud betölteni a vasúti egyeskocsi-fuvarozás, és milyen hatást gyakorol az egész szektorra a már működő támogatási rendszer.
Horváth Viktor: A kormány a vasúton a hidrogénhajtást támogatja
Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár a hálózat hozzáférési díjjal összefüggésben elmondta, hogy nem lehet tudni, mikorra lesz belőle kifizetés, még folynak az egyeztetések. A nemzeti energia- és klímatervben a vasút is kiemelt szerepet, kap, ám egészében kell vizsgálni a rendszert. A terv 2030-ig szól, és szigorúan nézi a fejlesztéseket, amelyek fontos eleme az üvegházhatású gázok csökkentése, ehhez viszont elengedhetetlenek a zöld fejlesztések. Az energiamixet említve a helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a villamosenergia részaránya tíz százalékkal fog nőni a földgáz rovására, ugyanakkor az egyéb fosszilis energia tekintetében nem számolnak csökkenéssel.
Kérdés ugyanakkor, hogy az energiamixben domináns közlekedés további növekedés elé néző részesedését hogyan lehet minél kevesebb energia felhasználásával megoldani. Az energiahatékonyság lehet a megoldás kulcsa – ez megújuló energiaforrások nagyobb bevonását jelenti, emellett egy nagymértékű elektrifikációval számolnak, de itt nem a vasúté a főszerep (bár az alágazatot is érinteni fogja) – a vasúton a hidrogénhajtást támogatják.
Németh Réka: A hazai klímacélok megvalósításához a támogatási program is nagyban hozzájárul
A MÁV Zrt. forgalmi és üzemviteli főigazgatója, Németh Réka előadásában elemezte a vasúti egyes kocsi teherfuvarozás támogatásának hatásait, az ennek eredményeként létrejött ágazati teljesítmények alakulását.
Miért kiemelten fontos a vasútnak ez a szegmense? A kis állomások kiszolgálása költség- és munkaidő-igényessé teszi a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás szegmenst. A közszolgáltatás jellegű funkció fenntartása a hálózati lefedettség biztosítását is jelenti, magasabb pályakapacitási kihasználást, a bevételek megtartásának és növelésének lehetőségét, valamint a vasúti munkahelyek és a munkaerő megtartásához is hozzájárul. A szegmens hiányában átalakulna az árufuvarozási piac, jelentősen csökkenne a tehervonatok száma. A szegmens erősítése érdekében egy állami támogatási modellt alakítottak ki. Európa számos országában működik a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás állami támogatási modellje. A program hatására 2022-ben a szegmens a piacon tudott maradni, és megtartotta a korábbi teljesítményeit, valamint kisebb mértékű növekedés is tapasztalható volt. A vonatkozó kormányhatározat alapján 2023. I–VII. hónapban 3,55 milliárd forint kifizetett támogatás valósult meg, a 2022–2025 évekre előirányzott 6,4 milliárd forint per év összegnek megfelelően. Ez a kiszámítható támogatási modell környezetbarát közlekedés irányába mozdította el a szegmenst. Lényegesen kevesebb közúti forgalom valósul meg, mintha nem lenne ez a támogatás – ezért mindannyiunk érdeke egyéni és társadalmi szinten a vasúti egyeskocsi-fuvarozás hatékony fenntartása.
Horváth Iván: Út a vevőig
Horváth Iván, a Linde Gáz műszaki igazgatója bemutatta, megrendelőként hogyan látják az egyeskocsi-fuvarozás helyzetét. Ismertette, hogy a Linde a legnagyobb gáztermelő cég a világon, fő profilja a cseppfolyós szén-dioxid, ehhez mínusz 40 fok szükségeltetik. Jelenleg Répcelakon van Európában az egyik legnagyobb szén-dioxid-termelő üzemük, ahonnan 25 ezer tonna gázt állítanak elő, és elkötelezettek ezen mennyiség további növelésre. Horváth Iván bemutatta a cég saját, speciális vasúti kocsijait is. Jelenleg telephelytől telephelyig szállítanak, ám a jövőben szeretnének közvetlenül a vevőhöz eljuttatni a gázt vasúton. Meglátása szerint a vasút ezen a területen versenyképes a közúttal. További kocsik beszerzése is a terveik között szerepel, de ez a jelenlegi helyzetben meglehetősen nehézkes, arról nem is beszélve, hogy a karbantartás is sok akadályba ütközik.
Azt a Lindénél is tapasztalták, hogy az iparvágányok helyzete siralmas, és ez is akadályozza a szállítást, de optimistán néznek a jövőbe, ha a szükséges fejlesztésekre sor kerül, a Linde képes lesz a harminc százalékos célt teljesíteni.
Nemzetközi kerekasztal az egyeskocsi-támogatásról
A szekciót lezáró, Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója moderálásával lezajló kerekasztal beszélgetés során a résztvevők (Mondvay-Németh Boglárka, az ÖBB vállalati ügyekért és a holding köz- és rakományügyekért felelős vezetője, Varga Szabolcs, a szlovén Tovarni Promet kereskedelmi képviselője, Lubomir Stangler, a CD Cargo értékesítési igazgatója, továbbá Farkas Gyula, a Rail Cargo Hungaria vasúti kapcsolatok vezetője) kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők képet adtak az osztrák, cseh, szlovén és magyar kombinált fuvarozás és egyeskocsi-támogatási rendszerekről, illetve a szektor további támogatási lehetőségeit járták körbe.
Az osztrák egyeskocsi-támogatás 2012 óta létezik, az idei év elején hosszabbították meg – mondta Mondvay-Németh Boglárka az ÖBB Holdingtól. A mennyiség alapú támogatás az év eleje óta tartalmazza a 100%-os pályahasználatidíj-kompenzációt is.
Szlovéniában kifejezetten piacélénkítési céllal vezették be a 2020-as év elején a támogatási formát – jelezte Varga Szabolcs, a Slovenske železnice – Tovorni Promet magyarországi kereskedelmi képviselője. Mivel az országban jelentős mértékben tranzit jellegű a forgalom, a támogatás hatására az elmúlt 1-2 évben több új szereplő belépésével jelentősen megnőtt a verseny.
Az ösztönzési rendszerek elősegítik a klima- és energiapolitikai célok elérését, így jó lenne, ha a kormányzat további támogatásként adókedvezményeket tudna adni az árufuvarozás számára, hogy versenyképesebb legyen a közúttal szemben – ilyen például az iparűzési adókedvezmény vagy a gázolaj jövedéki adójának visszaigényléséhez hasonló adókedvezmény bevezetése.
Kérdés az iparvágányok, kiszolgáló létesítmények, az ehhez vezető vágányok állapotának minimum szinten tartása. Ehhez a pályaműködtetőknek dedikált forrást kellene kapniuk, amelyet másra nem használhatnak fel. A kerakasztal szereplői kiemelték annak fontosságát, hogy ez a stabilizálás ne forduljon át konzerválásba.
