fbpx
2026. április 16. csütörtök

Kiss Péter: nem vasutat, rendszert fejlesztünk!

Címlapinterjú Kiss Péterrel, a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatójával a Magyar Vasút magazin aktuális számában.

A METRANS Csoport már több mint három évtized alatt Közép-Európa vezető intermodális logisztikai szolgáltatójává nőtte ki magát, 20 terminállal, négyezer vasúti kocsival, 150 mozdonnyal és közel háromezer kollégával. Kiss Péter elnök-vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogyan jutottak el a teherkocsik bérlésétől az innovatív konténerszállító kocsik fejlesztéséig. Az interjúban kiderül, hogyan lehet jobbá tenni az európai vasúti szabályozást, és hogy a digitalizáció, az ETCS vagy éppen a DAC milyen hatással lesz a vasút működésére. Eredmények, sikerek, tervek a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatójától a Magyar Vasút magazin aktuális számában, az alábbiakban pedig egy részletet közlünk a teljes címlapinterjúból. 

– 26 éve dolgozik a METRANS-nál. Miért választotta a vasutat, jól tudjuk, hogy gyerekkora érdeklődik a tehervagonok iránt?
Gyerekként Pozsonyban nőttem fel, és sok időt a pozsonyi kikötőben, valamint a hajógyárban töltöttem.  Itt, hajók mellet a vasúttal is találkoztam. De akkor soha nem gondoltam volna, hogy egyszer gondolkozni fogok arról, mire jó a konténer, miért jó nekünk a vasút. Az elmúlt 30 év mély nyomot hagyott azonban, és a műszaki részletekbe is alaposan bele kellett tanulnom.

– Milyen szerepe van egy olyan logisztikai vállalat életében a teherkocsiknak, mint a METRANS?
A kezdetekben Hamburg és Prága között szerveztük meg a konténerforgalmat. Akkor mindegyik vonathoz, külön – külön – rendelni kellett a vasúti kocsikat – csakhogy a megrendelt 20 kocsinak gyakran a fele hibás volt. Így pedig nem lehet minőségi és kiszámítható szolgáltatást biztosítani. Rájöttünk, hogy bérelt – rendelt helyett saját eszközökkel tudunk hatékonyabban működni. 2002-ben kezdtük el rajzolni az első vasúti kocsijainkat a Tatravagonkával közösen, újszerű megoldásokat keresve. Amikor még szinte mindenki négytengelyes kocsikkal szállította a konténereket, mi hattengelyes kocsikat kezdtünk használni – így ugyanakkora vonathossz mellett több konténert tudtunk szállítani. Aztán ezen is tovább léptünk: arra gondoltunk, miért is vigyünk még egy felesleges forgóvázat, miért ne lehetne egy négytengelyes kocsira két 40 lábas konténert felrakni? Ezt is sikerült megoldani: az Sggns(s) 80´XL vagonokból eggyel több kocsit lehet egy vonatba besorozni. Ez jó példa arra, hogy a műszaki innováció hogyan segíti a gazdaságosságot.

– Miért döntött logisztikai cégként a METRANS úgy, hogy saját vasútvállalatot indít?
Nem csak a vasúti kocsik, de a vasúti szolgáltatások terén is saját szervezésben jobb minőséget tudtunk biztosítani. Megbízhatóak vagyunk. Lépésről lépésre bővültünk flottánkat, mára négyezer vasúti kocsink és 150 mozdonyunk van, amivel saját termináljaink között szervezzük a forgalmat. A teljes folyamatot a saját kezünkben tartjuk, ez garantálja a megbízhatóságot és a kiszámíthatóságot. És, persze, a költséget is jobban a kezünkben tudjuk tartani.

– Van még további tere az integrációnak?
A vasúti kocsijaink és mozdonyaink üzemeltetés mellett a karbantartás is egyre inkább saját kézbe vesszük. Van már javítóműhelyünk Csehországban és Dunaszerdahelyen is. A változásokra pedig folyamatosan reagálni kell: két hete jelent meg az a hír, hogy Németországban egy tucatnyi nagy járműjavítót terveznek bezárni a következő években. Emiatt ott is saját javítóbázis felépítését vizsgáljuk. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy milyen területen kell a minőség biztosítása, vagy a gazdaságossági elvárások miatt saját kézbe vennünk egyes feladatok ellátását.

– Logisztikai cégként vagy vasútvállalatként tekintenek önmagukra?
Talán az operátor kifejezés írja le leginkább azt, amivel mi foglalkozunk. A célunk, hogy teljeskörű megoldást adjunk ügyfeleink igényeire, az áruikat elszállításuk onnan, ahonnan kérik, oda, ahova kérik. Változatos szolgáltatással párosulhat mindez: van, aki azt kéri, hogy a terminálunkba hozzuk a konténerét, más azt, hogy kamionnal szállítsuk házig. Vannak, akik személyesen szeretnének ügyintézővel beszélni, mások okostelefonon szeretnék követni küldeményüket – nekünk pedig mindenkinek van megoldásunk. Mi all-inclusive megoldásokat kínálunk, és ebből olyan csomagot állítanak maguknak ügyfeleink, amit csak szeretnének.

– Az áruszállítási piac nehézségei ellenére a kombinált áruszállítás tud növekedni. Kikkel kel versenyezni az ügyfelekért: a közúttal vagy más kombinált áruszállítókkal?
A kombinált fuvarozás láthatóan jól működik. De ez azért van így, mert az elmúlt 25-30 évben nagyon jelentős befektetéseket hajtottunk végre. Talán az különböztet meg leginkább minket másoktól, hogy nálunk egy kézben van terminál, vasútvállalat, vámkezelés és számos kapcsolódó szolgáltatás. Mi nem egy-egy (rész)szolgáltatást, hanem egy rendszert értékesítünk.  Nálunk az, ami működik, az a rendszer. Ez nem azt jelenti, hogy minden szolgáltatást igénybe kell venni, hanem ahogy említettem, az ügyfelek döntik el, mire van szükségünk. Ez az a szemlélet, ami sikeressé teszi a szolgáltatásainkat.  

– Évtizedek óta az európai politika célja, hogy növelje a vasúti áruszállítás részarányát, mégis inkább csak csökkenést látunk. Mi ennek az oka?
A legnagyobb probléma, hogy Európában a vasutat egy kicsit elhanyagoltuk. Most nem annyira csak a beruházásokra, inkább a vasúti szakmára gondolok – hiszen a pénz önmagában nem tudja megoldani a dolgokat. A külső szemlélők, döntéshozók számára ez egy nagyon zárt, bonyolult, nehezen érthető világ. Pedig a vasút bizonyított, hogy amikor baj van, lehet rá számítani: a pandémia alatt sok kilométeres kamionsorok voltak a határokon, akkor a vasút tudta biztosítani, hogy folyamatos legyen az európai áruszállítás. Tudatosítani kell, hogy a vasút közel két évszázada működik, és lehet rá számítani. Azt kellene elérni, hogy öt vagy tíz év múlva, amikor a vasút bárhol szóba kerül, akkor az jusson az emberek eszébe, hogy igen, ismerek olyat, aki vasúton szállít árut, és ez jól működik, megbízható.

– Kinek kell a vasút elismertségéért tennie: a szakmának, a társadalomnak, vagy a döntéshozóknak?
Nagyon fontos, hogy a vasútvállalatok, a szakma kiálljon magáért, és el tudja mondani, hogy miért fontos a vasúti áruszállítás, és milyen eredményeket tudunk elérni. Nehéz azt a problémát megkerülni, hogy amikor vasútról van szó, akkor a legtöbb figyelmet a személyszállítás kapja. Nekünk azonban el kell tudni magyarázni, hogy milyen jelentős előnyei vannak minden európai életében, ha a konténerek nem kamionokon utaznak, nagyobb károsanyagkibocsátást, dugókat és több balesetet okozva, hanem vasúton.

A teljes interjú a Magyar Vasút magazin aktuális számában olvasható, amit a következő linken rendelhet meg: https://magyarvasut.hu/magyar-vasut-magazin/

Fotók: HUNGRAIL

Ezek is érdekelhetik

Körkérdés: a kombinált fuvarozás lehetőségei és kihívásai

Nyolc szakembert kérdeztünk arról, mik a kombinált fuvarozás legnagyobb kihívásai és hogyan növelhető a versenyképessége.

Nincs több haladék

Élőben közvetítjük a HUNGRAIL Magyar Vasút 2023 konferenciát. Az első rész itt olvasható. Vanya László: Kulcs a forgalomszervezés és a megfelelő kommunikáció Vanya László a V-Híd...

Megújul a Gubacsi-híd

Költségvetési és uniós forrásból készülne az új vasúti átkelő a teljesen elöregedett régi helyére. Amikor a Kormány arról döntött, hogy az elöregedett vasúti Gubacsi-híd helyett...

Új logisztikai központ Zalaegerszegen a Metrans konténereinek

Logisztikai központ épül mintegy 1,1 milliárd forintos beruházással Zalaegerszeg határában - tájékoztatta a város önkormányzata csütörtökön az MTI-t.

Új összeköttetés hazánk és Szerbia között

Új összeköttetést indít budapesti vasúti terminálja és az észak-szerbiai Indija terminál között a METRANS. A német cég a közelmúltban lett a szerbiai terminál üzemeltetője, a szolgáltatásnak június elején kell elindulnia.

Legfrissebb híreink

Logisztika Napja: Versenyképes logisztika nélkül nincs gazdasági fordulat

A logisztika a mindennapi életünk egyik legfontosabb mozgatórugója és egyúttal hazánk gazdaságának ütőere.

Készülnek az új IC+NEO intercity személykocsik

A Magyar Vagon Vasúti bemutatta a már gyártás alatt álló, új IC+NEO intercity kocsik első látványterveit és a legfontosabb újdonságokat.

Sorra szépülnek a vasútállomások

Országszerte halad a MÁV-csoport állomásfelújítási programja, miközben új lendületet kap a balatoni vasútállomások korszerűsítése is.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Logisztika Napja: Versenyképes logisztika nélkül nincs gazdasági fordulat

A logisztika a mindennapi életünk egyik legfontosabb mozgatórugója és egyúttal hazánk gazdaságának ütőere.

Készülnek az új IC+NEO intercity személykocsik

A Magyar Vagon Vasúti bemutatta a már gyártás alatt álló, új IC+NEO intercity kocsik első látványterveit és a legfontosabb újdonságokat.

Sorra szépülnek a vasútállomások

Országszerte halad a MÁV-csoport állomásfelújítási programja, miközben új lendületet kap a balatoni vasútállomások korszerűsítése is.

A rovat további cikkei

Készülnek az új IC+NEO intercity személykocsik

A Magyar Vagon Vasúti bemutatta a már gyártás alatt álló, új IC+NEO intercity kocsik első látványterveit és a legfontosabb újdonságokat.

Sorra szépülnek a vasútállomások

Országszerte halad a MÁV-csoport állomásfelújítási programja, miközben új lendületet kap a balatoni vasútállomások korszerűsítése is.

Új ütemhez érkezett a Déli körvasút fejlesztése

Tervezetten 2027 év végéig Budapest-Kelenföld és Ferencváros között jellemzően csak egy vágányon közlekedhetnek majd a vonatok.