A közszolgáltatási szerződés tíz éves odaítélése jogi útvesztőbe került. A piaci vállalatok nyílt versenyre akarják kényszeríteni az államvasutat a fővonali személyszállításban is.
Hollandiában már messze nem az állami vasútvállalat az egyeduralkodó: a mellékvonalak java részét magánvállalatok működtetik. Nem csak a szerelvényeket adják magántársaságok, de az infrastuktúrát is koncsesszióba katpák és üzemeltetik. Az állami vasútvállat, a Nederlandse Spoorwegen (NS) áruszállítási részlegét, az NS Cargo és a DB Cargo már 2000-ben egyesültek.
A vasúti fővonalak, hollandul Hoofdrailnet (HRN) hálózatát most egy zártkörű koncesszió keretében kívánja az Infrastrukturális és Vízgazdálkodási Minisztérium az NS-nek adni legalább 2025-ig. A hálózat részeit az alábbi térkép mutatja meg:

Számos versenytársnak azonban nem tetszik, hogy elmarad a verseny, mások is szívesen beszállnának a vasúti személyszállítási üzletbe. Már csak azért is érezhetik, hogy lenne esélyük, mert a mellékvonalak versenyein közel sem mindig az NS a befutót, üzemeltet járatokat az Arriva, a Connexxion, a Keolis/Syntus, a Qbuzz vagy az Eurobahn is.
Nem csak hogy nem tetszik nekik az eljárás, pereskednek is. A Holland Mobilitási Vállalkozások Szövetsége (FMN) 2020 óta pereskednek a tervezett újbóli odaítélés ellen. Emellett 2022-ben az Európai Bizottság az infrastruktúráért megkérdőjelezte az újbóli odaítélés jogszerűségét.
Összetett jogi hadakozás indult, hogy az infrastruktúra és a vonatok közlekedtetésének joga az NS-nek adása minek is minősül – a kereskedelmi bíróság Hollandiában azonban már 2017-ben megállapította, hogy a vonalak odaadása akkor is közszolgáltatási szerződésnek minősül, ha egyébként az utasok jegyárbevételét nem egészítik ki.
A Lexology jogi platform beszámolója szerint a közszolgáltatási szerződéseket az uniós jog szerint nyilvánosan kell kiírni, de 2023. december 24-ig közvetlenül is odaítélhették a vasúti közszolgáltatási szerződéseket a tagállamok, legfeljebb tíz éves időtartamra – ahogy történt az Magyarországon is. A 2015-2025-ös koncessziós időszakra érvényes szerződést tehát érvényesen kötötték meg Hollandiában is a HRN vonalakra.
A 4. vasúti csomag célja a vasúti személyszállítás liberalizálása, és ezért kiterjeszti a nyílt hozzáférés elvét. A nyílt hozzáférés elve alól 2025. január 1-jétől egyetlen kivétel lesz csak: a hozzáférési jog csak akkor korlátozható, ha ellenkező esetben a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya sérülne.
A koncesszió eltér a magánjogi megállapodásoktól, amiket már nem lehetne használni. Az új szabályozás ellenére a holland minisztérium továbbra is azt tervezi, hogy a HRN koncessziót 2023. december 24. előtt újra magánúton adja át az NS-nek.
A jogvita középpontjában a közszolgáltatási (PSO) rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés értelmezése áll. Az állam és a magánvasutak jogvitáját a holland bíróság nem tudta eldönteni, szerintük az Európai Bíróság tud csak választ adni arra, hogy lehetőség van-e az átmeneti szabályok alapján újabb időszakra az állami NS-nek adni a koncessziót, tender nélkül.
Az Európai Bizottság 2022. július 18-án is kifogást emelt az ellen a holland államtitkári javaslat ellen, hogy ítéljék oda zárt körben az NS-nek a koncessziót. Szerintük a szabályok kijátszása, hogy az új, 2025-2035-ig érévényes koncessziót a 2024 év végi határidő lejárata előtt, egy évvel korábban akarják odaadni.
Az európai szabályok szerint a minisztériumnak piacelemzést kellett volna végeznie, hogy megvizsgálja, vannak-e olyan, a javasolt koncessziós csomagban szereplő vasúti szolgáltatások, amelyeket más fuvarozók is nyújthatnának, állami költségtérítés nélkül, piaci alapon is. Ezeket pedig a hatályos szabályozás szerint ki kellene venni a koncessziós csomagból.
Márpedig a nagyforgalmú holland vasútvonalakon, különösen az IC-vonalakon jó eséllyel piaci alapon is szervezhető lenne, közszolgáltatás nélkül a forgalom.
A holland helyzet annyiban más mint a magyar, hogy ott a személyszállítás nyereséges. Ezért a vita a körül zajlik, hogy a nyereséges és veszteséges vonalakat lehet-e egy csomagba venni. Bár a közszolgáltatási kötelezettségekről szóló rendelet lehetővé teszi a nyereséges és veszteséges vonalak egy koncesszióban történő összevonását, ezt csak szigorú feltételek mellett és arányossági vizsgálatot követően lehetne megtenni.
A holland bíróság az Európai Bizottság érveit figyelembe véve sem tudott dönteni, jó eséllyel csak a koncesszió odaítélése után hoz majd végleges döntést.
Magyar szempontból is tanulságos az eset követése, mivel rávilágít, hogy igen összetett kérdés annak megítélése, hogyan és milyen körülmények között a vasúti személyszállítási közszolgáltatást, és milyen időre odaítélni.
Nyitókép: Amszterdam főpályaudcara / Unsplash