A globális vasúti ipar rég nem látott konjunktúrát él át, miközben a mátranováki Alstom-gyárban a forgóvázkeretek gyártása – túlzás nélkül – történelmi felfutás előtt áll. A hazai hozzáadott érték, a technológiai megújulás és munkaerő-menedzsment olyan ökoszisztémát teremt, amely Európa-szerte is megállja a helyét. Balázs Gáspárral, a vállalat vezérigazgatójával beszélgettünk a piaci trendekről, a hazai járműipar kilátásairól és az emberi tényezők fontosságáról.
– Az elmúlt években látványos lendületet vett a vasúti járműipar világszerte. Hogyan látja most a piac helyzetét?
Valóban, bátran mondhatjuk, hogy a vasút újra aranykorát éli. Az idei év második negyedévében a világ tíz legnagyobb gördülőállomány-gyártója – köztük az Alstom – összesen mintegy 75 milliárd euró értékű új megrendelést kapott. Ha a nagyságrendet nézzük, ez nem sokkal marad el a történelmi rekordot jelentő 79 milliárd eurós 2023-as, harmadik negyedéves csúcstól. Ez egyértelműen mutatja, hogy világszinten tartós a vasúti közlekedésbe vetett bizalom, és az utasfókuszú, klímatudatos közlekedésfejlesztés egyre több kormány és város számára prioritás. A magyarországi Alstom ebből a trendből közvetlenül is profitál. Mátranováki gyárunk megrendelésállománya 2029 végéig biztosított, ami szinte példa nélküli a telephely történetében. A felfutó termelési kapacitás mellett négy évre előre látjuk a gyár kapacitáskihasználtságát, és ez hosszú távú biztonságot ad nemcsak a vállalatnak, hanem a régió munkaerőpiacának is, főleg az acélszerkezet-gyártásban gyakorlattal rendelkező szakembereknek, mérnököknek, irodai dolgozóknak.
– Hogyan helyezkedik el ebben az ökoszisztémában a magyar Alstom a nemzetközi piacon?
A mátranováki üzem a hegesztett acélszerkezetek, forgóvázkeretek gyártására építi a jövőjét. Több mint húsz különböző projektet kezelünk párhuzamosan, és olyan termékek gyártását is idehoztuk, amelyek a magyar piac számára is relevánsak – például regionális motorvonatokhoz, mozdonyokhoz, elővárosi vonatokhoz alkalmas acélszerkezetek. A gyár jelenleg az Alstom globális forgóvázkeret-gyártásának egyharmadát adja, és a közép-kelet-európai régió ipari kapacitásának több mint 50 százalékát biztosítja. Büszkén mondhatom, hogy a mátranováki üzemünk mára már regionális szinten is kulcsszereplővé vált.
– Mindezek tükrében még jobban felértékelődik, hogy a magyar gyár fejlesztései az elmúlt időszakban is folytatódtak. Hol tartanak most ezek a beruházások?
2025-ben lezártuk a 6,2 milliárd forint értékű fejlesztési programunkat, amelynek egyik utolsó eleme egy logisztikai csarnok megépítése. Várhatóan már 2026 első negyedévében átadhatjuk. A beruházás célja nemcsak a kapacitásbővítés, hanem a működés modernizálása is. A projektalapú termelésről az úgynevezett cellaalapú rendszerre váltunk, ami gyorsabb, moduláris gyártást tesz lehetővé, de rugalmasabb logisztikai folyamatokat igényel.
Két dolgot ígértünk a projekt indulásakor: 40 százalékos hatékonyságnövekedést és 20 százalékos létszámbővítést. A fejlesztés gyakorlatilag 95 százalékban elkészült, az új gépeink már üzemelnek, miközben a létszámunk mára meghaladja a 770 főt.
– A kiírt járműtenderek, előzetes piaci konzultációk tükrében a magyar vasúti járműiparban beszélhetünk egy újjáélesztési időszakról? Milyen szerepet tölthet be ebben az Alstom?
A magyar vasútipar szervesen kapcsolódik a nemzetközi piachoz. Itthon több nemzetközi háttérrel rendelkező, tőkeerős szereplő – mint a Stadler vagy az Alstom – mellett ott vannak a hazai vállalatok, köztük a Magyar Vagon és természetesen a számos hazai beszállító vállalat is. Személy szerint szimpatizálok a magyar járműgyártás újjáélesztésének gondolatával, de ehhez elengedhetetlennek látom, hogy a cégek piaci alapon is versenyképesen tudjanak működni. Az állami szerepvállalás természetes ebben a stratégiailag kiemelt fontosságú szektorban, de hosszú távon a fenntarthatóság záloga a piaci teljesítmény. Az Alstom – mint hibrid, magyar gyártókapacitásokkal rendelkező, de nemzetközi háttérrel működő vállalat – olyan ökoszisztémát épít, amely együttműködéseket, technológiai transzfert és stabil hátteret biztosít a hazai gyártásnak, ezzel járulva hozzá annak megmaradásához és fejlődéséhez.
– Milyen járműfejlesztést tart legfontosabbnak most hazai szinten?
A hazai vasúti személyszállítási és fenntarthatósági célok megvalósításához elengedhetetlen a mostani járműpark fejlesztése, legyen szó mozdonyokról, IC-kocsikról, motorvonatokról, elővárosi járművekről. Ezek közül a HÉV-park fejlesztése talán a legégetőbb, hiszen nagyon öregek már a szerelvények, viszont kiemelkedő számú utast szállítanak éves szinten, mondhatnám úgy is, hogy – az éves utasforgalomnak megfeleltetve – 70 millió érv van a HÉV-fejlesztés mellett.
A teljes interjú a Magyar Vasút aktuális számában olvasható, rendelje meg most:
